JelenHaz
Péntek, 2019. május 24., 11.03
A negyvenedik évforduló után

Az Aradi Fotóklub évtizedei

Fényképezőgépek. Sokan úgy gondolják, drága géppel lehet jó művészfotót készíteni, pedig dehogy…
Fényképezőgépek. Sokan úgy gondolják, drága géppel lehet jó művészfotót készíteni, pedig dehogy…
Fennállásának 40. évfordulóját ülte a napokban az Aradi Fotóklub. 1968-ban, a frissen megyévé alakult Arad székvárosában nem előzmények nélkül jött létre – vagy inkább éledt újra – az aradi művészfotósok társasága.


1906-ban már egyesületbe tömörültek az aradi fényképészek – az első elnök Stengl Emil, a titkár Guld Emil volt –, 1907-ben egyesületük jogi személyiséget kapott. Még abban az esztendőben megtartották első kiállításukat, amelyen egy-egy arany- és ezüst, valamint két bronzéremmel jutalmazták a legérdemesebbeket. Az aradi fotózás története azonban még messzebbre, az előző század utolsó évtizedeire nyúlik vissza, hisz az újdonságokra eléggé nyitott Maros-parti városban már az 1890-es években számos fényképész működött – igaz, többnyire családi fotókat, portrékat készítettek.

Az aradi fotósok szervezete nem sokkal a megalakulás után már Európa nagyvárosaiban – Berlin, Drezda, Bécs, Frankfurt, Budapest, Hamburg, Amsterdam, Riga, Kijev, Pécs – számos nemzetközi kiállításon jelenik meg, ahonnan sokszor nem is üres kézzel érkeznek haza, sőt 1912-ban már nemzetközi versenyt hirdetnek meg.

***
Az első világháború és azt követő évek pangása, illetve szervezetlensége után 1968-ban Kelen Ferenc fotóművész, excellence EFIAP vezetésével létrejött az elődök munkájának folytatásaként az Aradi Fotóklub. (Az immár több mint 80 éves mester két éve a klub tiszteletbeli elnöke címet kapta.)
Az első időkben nagy lendülettel láttak hozzá a munkához, az új tömörülés első kiállítását már az alakulás évében megrendezték a színház előcsarnokában. Aztán – első „kiruccanásként” – a besztercei fotószalonon jártak az aradiak, az első külföldi szereplés – Békéscsabán – 1971-ben következett be mintegy félszáz fotó bemutatásával.

Jó ideig az aradi művészfotósok – Kelen Ferenc, majd Virgil Jireghie elnöksége idején – rendszeresen részt vettek közös és egyéni kiállításokon, 2001-ig minden év decemberében megrendezték az Ars fotografica tárlatot. Ezek legjelentősebbike alighanem az 1998-as volt, amelyen, a hazaiakon kívül, tíz (köztük két tengeren túli) ország képviselői vettek részt.

Az utóbbi években az Aradi Fotóklub gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki a magyarországi, határhoz közeli városok – Gyula, Békéscsaba, Orosháza – fotóművészeivel, az orosházi Gonda Géza támogatásával az aradiak munkáinak egy része két albumban is megjelent.

Noha a XXI. században a klub negyvennél több kiállítást rendezett (évi átlagban tehát legalább ötöt), egyre több olyan hang hallatszott, hogy a színvonal nem mindig üti meg a kívánt mércét. Az idén november elején megválasztott új vezetőség egyik bevallott törekvése a színvonalemelés. Mircea Boran elnök, Gheorghe Budiu alelnök meg a többi vezetőségi tag azt szeretné, ha a jövőben az aradi fotósok művészi szempontból egyenrangúként állhatnának más klubok, más országbeliek elé.

„Nagyon fel kell kötni…”
A negyvenedik évfordulón tartott (szerény) ünnepségen megjelent Tóth István, a Román Fotóművészek Országos Szövetségének (egyben a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub) elnöke. A nemzetközi hírű fotóst – akit régi ismeretség fűz Aradhoz – a helybeli Fotóklubbal kapcsolatos véleményéről kérdeztük.

– Mikor kezdődött az ismeretség?
– 1974-ben, amikor Arad – Kelen Ferenc vezetésével – nagyszerűen szervezte meg az országos fotószalont. Igen erős benyomást tett rám, a fiatal fotósra, s az akkori idők jeles művészeivel, Kelen Ferenccel, Vilidár Istvánnal, Marx Józseffel folytatott beszélgetések nyomán született meg az elhatározás, hogy Nagyváradon is megalakítjuk a fotóklubot. Ami meg is történt.

–Azóta a váradi Tavirózsa az ország legerősebb klubjai között van. Az aradiról ez jó ideje, sajnos, nem mondható el.
– Örülnék, ha ellentmondhatnék… Sajnálattal kell megállapítanom a művészi színvonal esését. A klub vezetőségével folytatott beszélgetés során elmondtam: a szövetség elnökeként azon vagyok, hogy ezt orvosoljuk. Örülök, hogy megértették, s azt is, hogy jó szándék vezérel. A jövő év első negyedében eljövök Aradra, felkérjük a fotósokat, hogy hozzanak portfoliót (azaz alkotásokat – szerk. megj.), azokat közösen elemezzük, megpróbáljuk felfedni a gyenge pontokat, megbeszéljük a tennivalókat. A fotóművészetben nagyon nagy a konkurencia Romániában is, és természetesen még inkább Európában s a világon. Nagyon fel kell kötni a nadrágot, hogy a porondra kiállhassunk.

– Milyennek találja a 40. évfordulóra rendezett kiállítást?
– Őszintén szólva, várakozásomon felüli! Mindenki az általa legjobbnak tartott fotójával szerepel, nem volt zsűrizés, de hát ez egy ünnepi házi rendezvény – más kiállításokon szigorú művészi szempontok alapján kell eldönteni, mi kerüljön a falra.

– Húsz évvel ezelőtt ritkaság volt hazai kiállításokon a színes művészfotó, manapság fordítva van. Az európai kitekintésű művész szerint mi a helyzet manapság a fekete-fehér technikával? Igaz, hogy nincs már papír?
– Van papír, tanítom is a technikát, és véleményem szerint méltatlanul alábecsülik a fekete-fehér fotót, főleg a fiatalabb nemzedéket  ejtette rabul a digitális technika. Pedig a fekete-fehér technika jobban hozzásegít a lényeg feltárásához, növeli a drámaiságot, a sok szín pedig eltereli a figyelmet. A színes fotóhoz plusz kolorisztikus motiváció kell, ha ez hiányzik, nem igazán hatásos a kép. Én úgy vélem, vissza fog térni a fotóművészetbe a fekete-fehér.

***
Mi pedig azt reméljük, hogy Tóth István visszatér Aradra, és segít a Fotóklub vezetőségének jó elképzelései kivitelezésében. S akkor talán  legközelebb nem kell azt mondani egy kiállítás anyagáról: meglepő, hogy nem annyira gyenge, mint amilyenre számítottam…

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: B.J. / Szerda, 2008. december 31., 18.26 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

videoklipp a megnyitóról:
http://www.youtube.com/watch?v=eD767xCvviw
Hozzászólt: magánvélemeny / Kedd, 2008. december 30., 15.59 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ami kivetelesen tetszett:
Beches M. Colibar S. Crestin Gh. Crisan L.(!), Radoi M. Gantner V. (katalogus-beli kivágásban) igéretes fiatalok fotói. Bátran tovább !
És a régi klubtagok munkái között figyelmet érdemelnek N.Scripciuc (!), F.Rotaru, D. Gombos alkotasai. Mindenik a maga nemében kitünő.
Gratulálok az esemény szervezöinek és a kiállitóknak.

(hamarosan videoklipp a megnyitóról: a youtube-n,observator.info-n és az arado-on).
B.J.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'