Fölszálott a páva

JelenHaz
Szombat, 2019. október 19., 05.40
Hőszolgáltatás

Az eltűnt meleg nyomában

Téli csőtörés Aradon. Fő a fejük
Téli csőtörés Aradon. Fő a fejük
Mai riportunkban utánajártunk, hogy a forró nyári hónapok alatt a városok hőszolgáltatói miként készültek fel a téli nagyüzemre, hol, mit kellett (volna) kijavítani ahhoz, hogy decemberben vagy januárban mind ritkábban kelljen fagyoskodni.



Arad
Földalatti veszteség

A megyeszékhelyen az elmúlt években a szolgáltatás folyamatossága mellett igyekeztek elvégezni a hőszolgáltatási rendszer legsürgősebb nyári javításait, hogy a lakosság szinte ne is nélkülözze a meleg vizet, idén azonban drasztikus döntést hoztak, és két hétig is elhúzódtak a munkálatok. Ami a lakosság szerint nagyon hosszú idő, míg a hő- és elektromos erőmű (CET) szerint kevés, hogy az amúgy is elöregedett hálózat „legforróbb” pontjait, a csőtöréseket, folyásokat stb. kijavítsák. Tény, hasonló csapelzárásra öt éve nem volt példa a városban, ám a szolgáltató most rákényszerült, hisz annyi a hiba a hálózatban, hogy Lucian Barniciu vezérigazgató szerint is „csak Isten segedelmével vészeltük át az elmúlt telet”.

A nyomáspróba elvégzését követően aztán elkezdődhetett a tűzoltás, hisz a CET-nek ilyen rövid idő alatt csak a legsürgősebb javításokra volt lehetősége, hogy télen minél kevesebb csőtörés legyen.

A szolgáltató legnagyobb gondja, hogy a megtermelt hőenergiának a 30 százaléka a vezetékek elöregedése, hiányos, gyenge szigetelése miatt gyakorlatilag elvész, még mielőtt a fogyasztóhoz érne. A helyzet annyira súlyos, hogy a CET meg sem tudja mondani, melyik kerületekben, övezetekben veszítik el a legtöbb hőt, mert nincs rá semmiféle kimutatás, térkép. Barniciu elismerte, Arad összes lakónegyedében nagyok a veszteségek, tehát mindegyiket felsorolhatná. Az elmúlt években a rendszer legelavultabb csövei a Vlaicu negyedben voltak, nem véletlen, hogy a cserét, rekonstrukciót, a mini-hőközpontok felszerelését itt kezdte a közben az önkormányzat tulajdonába került CET. Itt azzal is sikerült csökkenteni a veszteséget, hogy az eddigi kétszer két pár cső – egyik pár a meleg víz, másik a fűtés – helyett már csak két párat tettek vissza. A nagy hévvel elkezdődött csőcsere aztán idénre alábbhagyott, mert nem volt rá több pénz, így, például, még várni kell, amíg befejezik Vlaicut, nekifognak Mikelaka mindkét oldalának.

Sajnos a fővezetékek, ahol láthatóak, katasztrofális állapotban vannak, bizonyos helyeken hosszú méterekről hiányzik a szigetelés, kilátszik a kopasz vascső, elképzelhető, mekkora a veszteség itt télen. A CET és a hőközpontok között összesen 60 kilométernyi cső szállítja a meleget, s ennek közel háromnegyede található a föld alatt, vagyis ahhoz, hogy pontosan felmérjék a veszteséget, ezt ki kellene bontani. Akárcsak azt a további 600 kilométert, amely a hőközpontoktól kanyarog a lakásokig.

Pénzcsepegés

A javításokra, korszerűsítésre azonban idén sokkal több pénz állt rendelkezésre, mint korábban.

2007 végén óriási botrányt kavart, hogy a későn érkezett kormánypénzt a CET már képtelen volt elkölteni, ezért azt vissza kellett küldeni Bukarestbe. Mivel az elköltési folyamat bürokratikus és hosszadalmas, a kapott 17 millió lejből csak ötöt tudtak felhasználni, a többit kénytelenek voltak visszautalni, igaz, idén, némi politikai lobbi hatására, a 12 millió újra Aradra érkezett, a CET pedig ebből a pénzből (is) végezte a vezetékjavítást-felújítást, de maradt a kazánokra is. Ugyanakkor mentőövet jelentett számukra az EBRD-től kapott, vissza nem térítendő 300 ezer eurós hitel, szintén az infrastruktúra javítására.

Mindez azonban, figyelembe véve a hálózat állapotát, idén is csak csepp volt a tengerben. A két évvel ezelőtt elkészült stratégia szerint a vezetékek 30 százalékának a felújítása körülbelül 23 millió euróba kerülne. Hogy ez mikor kerül megvalósításra, azt senki nem tudja megmondani. De létezik egy másik projekt is, amely várhatóan szeptember végén kerül az önkormányzat plénuma elé, és arról szól, hogy egy 17,5 millió eurós hitelből 10-20 százalékkal lehetne csökkenteni a CET által elégetett fűtőanyag mennyiségét, felére a villanyáram-fogyasztást, ugyanakkor a csőcserékkel drasztikusan esne a vízfogyasztás is, hisz, amint említettük, négy helyett csak két cső fut a fogyasztóhoz.

Amíg azonban ezek a tervek megvalósulnak, Aradon télen a CET még jó ideig fűteni fogja az aszfaltot és fagyos levegőt. A pluszköltségekből pedig jócskán kénytelen a lakosság is vállalni.

Irházi János


Temes
A Colterm átvészelte a rendszerváltás viharait

A Colterm Távfűtő Vállalat, úgy tűnik, túlélte a rendszerváltást követő viharos korszakot és ma már elfogadható minőségű fűtés- és melegvíz-szolgáltatást nyújt a lakosságnak. A távfűtő rendszer jelenlegi állapotáról, a nyári karbantartási munkálatokról Mugurel Dumitrescu, a karbantartó munkálatokat irányító műszaki igazgató nyilatkozott a Nyugati Jelennek.

– 1990 óta folyamatosan végezzük a távfűtő rendszer korszerűsítését, felújítását. Mára a régi csőrendszer 70%-át helyettesítettük energiatakarékos,  előszigetelt csövekkel. A városban nincsenek olyan körzetek, ahol csak új vagy csak régi csövek vannak, ott cseréltünk, ahol a régi berendezés már nem bírta a terhelést. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy a tél folyamán a város bizonyos pontjain jelentkeznek a gondok, ezek kijavítását betervezzük, amit nem tudunk saját embereinkkel elvégeztetni, arra kiírjuk a versenytárgyalást, utána megkötjük a szerződéseket és a nyár folyamán elvégeztetjük a munkálatokat.

– Hogyan sikerült két hétről néhány naposra lerövidíteni a nyári melegvíz-szünetet?
– Amióta egyesültünk a hőenergiát előállító vállalattal (CET), sokkal hatékonyabban tudjuk betervezni a karbantartási munkálatokat. Az idén volt olyan körzet a városban, ahol mindössze 1 napig szünetelt a melegvíz-szolgáltatás, más körzetekben is legtöbb négy napig nem volt meleg víz.

– Hol végeztek komolyabb munkálatokat ezen a nyáron?
– A Nap negyedben (Aştrilor, Farului, Rachetei, Sirius utcák), a Sági úti negyedben (Iris, Sági út,) és a Steaua negyedben, a Bucovinei tömbháznegyedben, az Aradi úti negyedben, a Gyárvárosban a Musicescu utcában, a Telegrafului utcában, valamint a Baba Dochia, Andrei Şaguna utcákban, az Erzsébetvárosban a Victor Babeş utcában és az Eneas utcában, a Lippai úti negyedben a Ion Ionescu de la Brad körzetben, Szabadfalun (Freidorf). A Lacului és a Iorgovanului utcai munkálatok esetében fenntartásaim vannak, mert a cég, amelyik elvállalta, még nem csinált semmit, igaz, a határidő csak két hónap múlva jár le.

– Milyen a kerületi hőenergia- közvetítő állomások állapota?
– Évente 3–4 hőközpontot teljesen felújítunk, a többi esetében folyamatosan cseréljük az elavult berendezéseket, ameddig sorra nem kerülnek. Ezeket a munkálatokat menet közben folyamatosan végezzük, a fogyasztók észre sem veszik, mert nincs kiesés a szolgáltatásban.

– A központi melegvíz-szolgáltatás hátránya, hogy sok esetben hideg víz folyik a csapokból és hosszasan kell engedni, amíg felmelegszik. Ezen lehet-e javítani?
– A rendszer 85%-a esetében  megoldottuk ezt a kérdést, azokban a körzetekben, ahol továbbra is gondok vannak, ott műszaki akadályai vannak a melegvíz-szolgáltatás javításának. A fő ok a drasztikusan lecsökkent fogyasztás, a csöveket, különösen a toronyházak esetében, a jelenleginél sokkal nagyobb melegvíz-fogyasztásra méretezték. Mi annyit tehetünk, hogy az elosztó rendszerben közlekedtetjük a meleg vizet, újra felmelegítjük, miután kihűlt, de a tömbházon belül ezt nem tudjuk megoldani. Ami a belső csövekben lehűlt, azt ki kell engedni, másként nem melegszik fel a víz. A lakók takarékossági okokból kevés meleg vizet használnak, egymásra várnak, hátha valaki kiengedi a lehűlt vizet… Jómagam is tömbházban lakom és minden ismerősömnek csak azt tudom ajánlani: tartson ki a távfűtő-szolgáltatás mellett, mert még mindig ez a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Mugurel Dumitrescu.

Kérdezett: Pataki Zoltán


Hunyad
Langyosodó szolgáltatás

A marosnémeti hőerőmű idén februárban kebelezte be a másfél évtizedig önálló cégként működő városi távfűtés-szolgáltatót Az utóbbi két évben közel kétszáz dévai család kérte lakásának visszacsatolását a városi távfűtésre – állítja Claudiu Simionescu, a hőerőmű távfűtési részlegének vezetője. Mint mondja, jelenleg körülbelül 12 ezer fogyasztót tartanak számon a városban. A kilencvenes évek elején ennek még jó kétszeresével számoltak, azonban a házi hőközpontok divatjával, illetve a távfűtési rendszer elavulásával lassan felére morzsolódott a rendszerhez kapcsolódók száma.

Ez a zuhanási tendencia a 2006-os energiatakarékossági rendelet megszületése után lassult le, illetve fordult meg – állítja Simionescu. Jelenleg ugyanis törvény írja elő, hogy egy-egy lépcsőházban kötelező módon egyfajta fűtési rendszert kell használni. A lakók pedig egyre inkább belátják, hogy a távfűtés gazdaságosabb az egyéni hőközpontoknál. Amúgy a takarékosság mellett a környezetszennyezés szempontjából is jóval előnyösebb a távfűtési rendszer. Különösképpen itt, Déván, ahol az egész várost ellátó hőenergia a marosnémeti erőmű termelésének összesen 2%-át teszi ki, jóformán melléktermékként jön létre az áramtermelés folyamatában.

A lakosság szimpátiájának visszanyerésében azonban a gazdasági, környezetvédelmi megfontolásoknál talán nagyobb szerepet játszott a szolgáltatás minőségének a javulása – véli Simionescu. Az utóbbi hat évben ugyanis sikerült felújítani mind a 40 hőenergiát továbbító központot a városban, és csupán idén 500 000 lejes önkormányzati és kormánytámogatással 7 ilyen központhoz tartozó teljes hálózatot újítottak fel. Így a melegvíz-nyomás már a többemeletes tömbházakban sem okoz gondot, a hőveszteség pedig a rendszerben minimálisra csökkent.
A pozitívumokhoz tartozik az is, hogy idén, sok évtized után először, nem kellett egész hónapos melegvíz-hiánnyal szembesülnie a lakosságnak. Eddig ugyanis augusztusban rendszeresen meleg víz nélkül maradtak a dévaiak a javítási munkálatok elvégzése miatt. Idén azonban nem zárták el a csapokat. Valószínűleg szeptember elején lesz háromnapos szünet a rendszerben. A város területén minimális javítási munkálatot kell elvégezni.

Melegre hideg

A fővezetéken azonban szükség van három nagy csap lecserélésére, illetve egy oldalág lezárására – közölte tegnap Kajtár Rezső, a hőerőmű távfűtési szakembere. Mint mondta, a visszacsatlakozási tendencia ellenére a Déva határában lévő Sósfürdő, illetve a közelében működő MetalExpress cég a távfűtésről való lemondás mellett döntött. A hozzájuk vezető mellékágat kell lezárnunk e három nap alatt – magyarázza Kajtár Rezső.

A távfűtésre visszacsatlakozók azonban idén is megkapták a maguk hideg zuhanyát. A dévai tanács ugyanis legutóbbi ülésén jóváhagyta a szolgáltató által kért áremelést, így már augusztus elsejétől 107,5 lej helyett 131 lejben fizetik a gigakalória árát a dévai fogyasztók. Ez az áremelés nem rajtunk múlik – szabadkozik Claudiu Simionescu. Az Országos Energetikai Ügynökség (ANRE) arra kényszeríti a hőerőműveket, hogy az üzemanyag árának növekedését a hőenergia árából fedezzék. – Ez nem igazán tisztességes, mert a marosnémeti hőerőmű termelésének is a 98%-a áram formájában kerül értékesítésre. Tehát az előállítási folyamathoz szükséges üzemanyag áremelkedése is elsősorban az elektromos energia árában kellene tükröződjön. Ezzel szemben az ANRE azt követeli, hogy ezt a többletköltséget a hőenergia árához csatolják. Egyelőre pereskedünk az ANRE-vel, s amennyiben nyerünk, akkor visszaállunk a régi fogyasztói árra – bizakodik Simionescu, hozzátéve, hogy ezt a 107,5 lejes árat már így is jó négy éve tartja a szolgáltató. Véleménye szerint azonban még ha végleges is marad a mostani áremelés, akkor is lényegesen gazdaságosabb a távfűtés az egyéb egyéni megoldásoknál.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén már Vajdahunyad és Piski városa is tárgyalást kezdeményezett a hőerőművel annak érdekében, hogy ezekre a településekre is kiterjesszük a távfűtési rendszert. Ez további fejlesztéseket jelentene és a szolgáltatás minőségének további javulását – véli Simionescu.

Gáspár-Barra Réka

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'