JelenHaz
Kedd, 2019. március 26., 01.57
Az önkormányzatoknak adják a vidéki kiskórházakat

Betegváró

Az átszervezendő lippai kórház egyik épülete
Az átszervezendő lippai kórház egyik épülete
Az Egészségügyi Minisztérium több száz vidéki kiskórházat fog a helyi önkor mányzatok nyakába varrni, ám a finanszírozási forrásokról még egy szót sem ejtettek, s félő, hogy az egészségügyi intézmények kapuira szép lassan majd lakat kerül. A bezárás pedig már nem a minisztérium lelkét terheli.


Hogy régiónkban hol, milyen kórházak kerülnek az önkormányzatokhoz, ennek néztünk utána mai riportunkban.


Arad
Várják a határozatot

Legkésőbb április első hetében hat Arad megyei önkormányzatot tesz boldoggá az egészségügyi tárca azzal, hogy kis vidéki kórházakat ad át a tulajdonukba, bizonyítva ezzel a „decentralizációs” szándékot. Ám hogy pontosan melyek lesznek ezek, arról még maga dr. Mihai Ţârcuş, a megyei közegészségügyi igazgatóság ideiglenes vezetője is csak „folyosói beszélgetések” szintjén szerzett tudomást, mert a szaktárca még semmiféle konkrét határozatot nem küldött le erről. Az igazgató a belügyminisztériumtól és az ő központjuktól tudta meg, hogy várhatóan a lippai, borossebesi, borosjenői, honctői, szentannai kórházak, valamint a kisjenei egészségi központ kerül a helyi önkormányzatokhoz. Ezek mindegyike jelenleg is rendkívül nehéz gazdasági helyzetben tengődik, s habár a megyei egészségügyi pénztár kifizeti számukra a gyógykezeléseket, ez a pénz édeskevés a normális működéshez vagy fejlesztéshez. Vagyis a bajok, kisebb-nagyobb helyi gondokkal fűszerezve, nagyjából egyformák mind a hat kórházban.

Átszervezési variációk

Dr. Arsenie: „Az egyik legnagyobb gondunk most a tébécé-részleg működtetése”Lippán a „fűszerezés” most átszervezési ellenállást, hatalmi harcot és székőrzést jelent. Az önkormányzat, a városi kórházzal közösen még januárban kidolgozott egy átszervezési-fejlesztési stratégiát, amelyet a testület megszavazott, ám a végrehajtása egyelőre megkérdőjelezett. A stratégia első pontja szerint ugyanis az átszervezés a lippai szociális-orvosi egység (UAMS) bezárását irányozza elő, a személyzet átvételét a városi kórházba, elosztását az osztályokon. Csakhogy az UAMS vezetője hallani sem akar az összeolvadásról, mert a nyíltan fogalmazó Florin Jurcă polgármester szerint félti az igazgatói székét. „Tavaly ötezer lejes prémiumot vett fel az igazgató, a tavalyi költségvetésük közel ötmillió lej volt, amelynek nagy része fizetésekre kell, miközben most mindössze nyolc beutaltat ápolnak.” Jurcă elmondta, hogy egy évben száz személyt „sétáltatnak ki-be az UAMS-nél, nagyjából ugyanazokat a személyeket” és ez luxus, ezért szeretnék az átszervezést. Az UAMS ráadásul a kórház központi épületét foglalja el, amelyben a városi kórház inkább két osztályt működtetne. De tervezik egy sürgősségi osztály létrehozását is, amelynek felszerelését a szaktárcán keresztül az EBRD finanszírozná.

– Az egyik legnagyobb gondunk most a tébécé-részleg működtetése – mondta a Nyugati Jelennek dr. Ştefan Victor Arsenie, a Lippai Városi Kórház vezetője, aki a polgármesterrel ellentétben nem akarta tovább boncolgatni az UAMS ügyét. – Az épület, amelyben most 40 ággyal rendelkezünk és a tüdőbetegeket gondozzuk, az Assisi Szent Ferenc nevével fémjelzett és a temesvári római katolikus püspökség által képviselt kongregáció tulajdona, erről 2005-ben döntés született, tehát nekünk legkésőbb 2010-ben onnan költöznünk kellene, mert lejár a bérleti szerződés. Más kérdés, hogy havonta ötezer lej bérleti díjat kell fizetnünk, a tartozásaink pedig már elérték a másfél millió lejt. Korábban egy teljesen új tébécé kórházat szerettünk volna építeni, a város ki is utalt erre egy 5800 négyzetméteres telket, az Egészségügyi Minisztériumtól semmiféle választ nem kaptunk, tehát ez a megoldás esett.

Ezért aztán most dr. Arsenie és az önkormányzat a részlegek megforgatását tervezi: a tüdőkórház költözne a jelenlegi utókezelési részleg épületébe, ez pedig az UAMS helyébe, miután beolvasztják a kórház struktúrájába. Tehát nem véletlen az itt dolgozók ellenállása. „A megyei egészségügyi pénztár fizetné a szolgáltatásokat, a város pedig a többi költséget kellene finanszírozza” – mondta az igazgató. A lippai kórház egyébként belgyógyászati, gyermekorvosi, utókezelési járóbeteg szakrendelőket szeretne létrehozni, valamint egy nőgyógyászati tanácsadót és a laboratóriumot működtetni.

Finanszírozási nehézségek, beteghiány miatt a lippai kórházban 2003-ban megszűnt a sebészet, nőgyógyászat és fertőző osztály. Jelenleg csak belgyógyászatuk van 30 ággyal, gyermekosztály (20), utókezelés (25) és az említett tébécé. Az orvosok, ápolók időközben elmentek, úgyhogy a megszüntetett osztályok visszaállítására most szinte semmi esélyt nem látnak, holott a városi kórház számtalan környező települést is ellát.

A kórházátvétellel kapcsolatban a városi önkormányzat egyetlen nagy kérdése, hogy milyen költségeket kell álljon a jövőben.


Temes
A zsombolyai már biztos

A zsombolyai Karl Diel kórházAz egészségügyi szolgáltatások központosításának megszüntetése jegyében a minisztérium nyolc Temes megyei kórház átadását tervezi a helyi önkormányzatoknak. A feltételezések szerint ezek valamennyien vidéki kórházak (köztük ideggyógyintézetek is) lennének, amelyek Zsombolyán, Dettán, Facsádon, Nagyszentmiklóson, Buziásfürdőn, Csákon, Gátalján és Széphelyen működnek. A Temes Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) szóvivője, Dana Şpac ezeket az értesüléseket nem tudta megerősíteni. “Mi annyit tudunk, hogy létezik egy kormányrendelet-tervezet a kórházak önkormányzati hatáskörbe való átadásáról, amelyet a minisztérium nyilvános vitára bocsátott. Mi semmiféle hivatalos értesítést nem kaptunk arról, hogy melyek lesznek ezek a kórházak, illetve járóbeteg-ellátó központok.”

A zsombolyai kórház a jövő hónaptól gazdát cserélhet

Az RMDSZ-es Kaba Gábor, Zsombolya „háromcsillagos” polgármestere a romániai városok múlt heti közgyűlésén értesült az Egészségügyi Minisztérium elképzeléséről, ahol Cristian Irimie egészségügyi államtitkár  beszélt a vidéki kórházak önkormányzati hatáskörbe való utalásáról. „Úgy hírlik, hogy már a jövő hónaptól, április 1-jétől gazdát cserélnek a vidéki kórházak, de hivatalosan ezt még nem közölték velünk – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kaba Gábor polgármester. – A zsombolyai Karl Diel kórház a város és a környék 42 000 lakosának az egészségügyi ellátását biztosítja, 125 kórházi ággyal, saját szülészettel és különféle részlegekkel, köztük fertőző betegek és külön tbc-s betegek ellátására szakosodott részlegekkel. A kórházépület eddig is az önkormányzat tulajdona volt, most úgy tűnik, hogy az egész intézmény irányítása, a menedzsment felügyelete, a fejlesztési stratégia kidolgozása a mi hatáskörünkbe kerül. A kórház működtetése továbbra is központi költségvetési forrásokból történik majd, azt már tudjuk, hogy idén ez az összeg 13%-kal kisebb lesz a tavalyinál.” Daniela Cîrlig, a zsombolyai kórház menedzsere nem akart nyilatkozni a kórház városi hatáskörbe vételéről, mert azt mondta, hogy semmi biztosat nem tud a részletekről. „A polgármesteri hivatallal eddig is jó volt az együttműködésünk, az épületeink karbantartására évente kaptunk egy bizonyos összeget, amiből a szükséges javításokat elvégeztük. A kórházat mi adminisztráltuk költségvetési forrásokból, hogy mi lesz a jövő hónaptól, arról még nem nyilatkozhatok, de remélem, hogy továbbra is jól fogunk együttműködni az önkormányzattal.”

Kísértet-kórház a város szélén

A temesvári önkormányzat szóvivője, Lăcrămioara Condea szerint a város kórházainak önkormányzati tulajdonba vételéről még semmi biztosat nem tudnak, majd a kormányrendelet-tervezet elfogadása után kiderül, hogy lesz-e a listán temesvári kórház vagy sem. Annyi bizonyos, hogy 2002-ben az önkormányzatnak átadták a Városi Kórház valamennyi épületét, velük együtt az 1994 óta a Torontáli úton épülő városi kórházat, amely befejezetlenül maradt, és az önkormányzat a mai napig nem tudja, mihez kezdjen vele. Aurelia Junie, a városfejlesztési osztály vezetője szerint első körben egy magánvállalkozót kerestek, aki 25 évig használhatta volna az épületet azzal a feltétellel, hogy befejezi a munkálatokat, és az épület felében közegészségügyi intézmény működött volna. Miután nem érkezett megfelelő ajánlat, a polgármesteri hivatal 2009 elején úgy döntött, hogy saját erőforrásokból próbálja befejezni a 15 éve elkezdett építkezést. Elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, amely szerint az épületet újra kell tervezni (az uniós előírások szerint), rövid időn belül kiírnak egy versenytárgyalást a legmegfelelőbb finanszírozási megoldás azonosítása érdekében. A Torontáli úti telek és a meglévő betonváz a becslések szerint 4-5 millió eurós értéket képvisel, a városi kórház épületének befejezéséhez és felszereléséhez további 200 millió lejre lenne szükség.


Hunyad
Cseberből vederbe

Bende: „Elvileg jó lenne, de gyakorlatilag nem sok pozitívum várható”– Egyelőre fogalmam sincs, hogyan történik majd a kórházak átadása a polgármesteri hivataloknak – nyilatkozta dr. Adriana Mărculescu, a Hunyad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Mint mondta, a megyében összesen 13 egészségügyi intézmény van. Ezek közül a zámi elmegyógyintézet közvetlenül a tárca fennhatósága alatt áll, a két sürgősségi megyei kórház pedig, Déván és Petrozsényban, minden valószínűség szerint az ASP közvetlen alárendeltje marad. Így gyakorlatilag tíz városi kórház átadásáról lenne szó. De hogy pontosan mikor és miként történne ez, és konkrétan miben állna az átadás, arra vonatkozóan még semmi hivatalos értesítést sem kaptunk a minisztériumtól – mondta az igazgató. Véleménye szerint a változás maximum annyiban állhatna, hogy a kórházi alkalmazottak kifizetése ezután az önkormányzatokon keresztül történne, de a pénzt továbbra is a minisztérium kell kiutalja, hiszen helyi szinten nincs is miből, nincs is hogyan előteremteni azt.

Dr. Bende Barna, vajdahunyadi kórházigazgató szerint a decentralizáció fedőneve alatt történő átszervezés elvileg jó lenne, hiszen az önkormányzat helyi szinten valóban jobban fel tudná mérni, mire van szüksége a helyi lakosságnak. Milyen kórházi szolgáltatásra? Hány orvosra? Milyen felszerelésre? Egyszóval közvetlenebbé válhatna a kapcsolattartás a kórház és az intézményt finanszírozó testület között – véli Bende doktor. A gond csupán az, hogy az önkormányzatok költségvetése igencsak labilis, sőt a legtöbb településen jelentős hiánnyal küzdenek.
Mint mondta, jelenleg egy kórház anyagi fenntartása négy forrásból történik: az ellátott betegek után járó összegből, melyet az egészségügyi biztosító fizet az év elején megkötött keretszerződés értelmében, a minisztériumi támogatásokból, melyet nagyobb méretű felújításokra, beruházásokra lehet igényelni, a szolgáltatásokból (röntgen, ekográf stb.), illetve járóbeteg-ellátásból származó saját jövedelmekből, negyedik forrásként pedig az önkormányzati támogatásból, mely elvileg az épület karbantartását kellene fedezze.

– Tavaly például 2,5 millió lejt irányzott elő év elején az önkormányzat a kórház számára, végül kínnal-bajjal sikerült 0,7 milliót kipréselni belőlük, úgy, hogy ez összeg kétharmada még az elmúlt években (2005–2007 között) elvégzett kisebb javítási munkák kifizetését fedezte – szemléltette a helyzetet dr. Bende Barna. Ennek tükrében pedig véleménye szerint nem sok változás várható a kórházak önkormányzatoknak való átadásától. – Mondom, elvileg jó lenne, de lévén, hogy az önkormányzatok szegények és a minisztérium az eddigi tapasztalat alapján nem fog túl sok pénzt hozzárendelni az újabb kirótt teherhez, valószínűleg csak egy papíron történő adminisztratív intézkedés történik majd, különösebb pozitív következmény nélkül – vélekedik a vajdahunyadi kórház igazgatója.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'