JelenHaz
Péntek, 2020. január 17., 18.16

Egyre sötétebb kép

Jóllehet az ipari tevékenység válsága jelentősen csökkentette a környezetszennyezést, Hunyad megye városaiban évek óta gondot jelent a zöldövezet folyamatos zsugorodása. Az utóbbi évek építkezési boom-ja sem igazán kedvezett a zöldövezeteknek: egyre több fát vágtak ki, egyre több füves tér tűnt el, cserében betonépületek jelentek meg.


Jelenleg Hunyad megyében csupán Brád helyzete felel meg egyértelműen az előírásoknak, ahol fejenként 29 négyzetméternyi zöldövezet jut. Ezenkívül csupán Vajdahunyad közelíti meg a szintet, 19 négyzetméterrel, illetve a papíron városnak minősített, ámde a valóságban egyértelműen falunak tekinthető Algyógy, ugyancsak 19-el, szemléltette a helyzetet Georgeta Barabás, a Hunyad megyei környezetvédelmi igazgatóság szóvivője. A legsúlyosabb helyzet Déván van, ahol csupán két négyzetméternyi zöldövezet jut egy főre, de Petrozsény sem jeleskedik a maga hat négyzetméterével.

Megoldás és álmegoldás
Január elsejéig minden település úgynevezett „zöldtérképet” kellett kiállítson. Hunyad megyében ezt csupán Brád és Algyógy tette meg, illetve részben Lupény és Vajdahunyad. Déva és Petrozsény viszont nem, hangsúlyozza Georgeta Barabás, aki 2005-ig a környezetvédelmi igazgatóság vezérigazgatójaként folyamatosan háborúzott Déva liberális városvezetésével. Elmondása szerint Déva most is fittyet hány a zöldövezetekre: tavaly például a széleskörű parkoló-építési akció során a zöldövezet tovább zsugorodott, s a fák kivágása terén sem javult lényegesen a helyzet. Éppen ellenkezőleg, a zöldövezet továbbra is a folyamatos építkezés áldozata.

Mégis paradox módon a néhány évvel ezelőtti fejenkénti 0,8 négyzetméterről két négyzetméterre nőt a megyeszékhely zöldövezete. Az adatok mögött azonban nem áll valós javulás, hanem procedurális okok: a régi törvény nem számította be a parkokat a zöldövezet definíciójába, az új viszont igen. A régi számítások szerint jelenleg Déva még a 0,8-as szintet sem érné el. Jóllehet az Egészségügyi Világszervezet nem kevesebb, mint 50 négyzetmétert tart megfelelő szintnek. Sokak szerint a dévai önkormányzat álmegoldást választ a helyzet orvoslására: kiterjeszti a város határait erdős területekre. Ami természetesen nem javít a beton uralma alatt szenvedő lakosság életén, viszont statisztikailag kipipálja a feladatot.

Eltérő elvárások
Vajdahunyadon derűlátóan tekintenek a jövőre: az önkormányzat illetékesei szerint tavaly 22 négyzetméterre nőtt az egy főre jutó zöldövezet, csupán a kimutatást nem sikerült még aktualizálni. Georgeta Barabás szerint Vajdahunyad sokkal szerencsésebb hagyatékot tud magáénak: még 1989 előtt is nagyobb hangsúlyt fektettek a zöldövezetekre, már csak az ipari szennyezés kordában-tartása miatt is. Az évek óta üzemen kívüli 140 hektáros volt kohászati terület ökologizálása, főleg EU-s pénzek bevonásával, tovább javíthatja az értéket. Petrozsényban viszont nem olyan biztató a helyzet. Jóllehet nem történt Dévához hasonló mértékű zöldövezet elleni támadás, viszont komoly előrelépés sem. A bányászati tevékenység visszaszorulása csökkentette ugyan a légszennyezést, de mivel a város – akárcsak a szomszédos Petrilla, Vulkán vagy Lupény – a hegyek között, a Zsil völgyében van, a szennyezett levegő nem tud elmozdulni.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'