Szerda, 2017. december 13., 12.57
85 éve románosították a magyar településneveket

Erdély közigazgatási bekebelezése

A régió az 1926-os átszervezés után
A régió az 1926-os átszervezés után

Az Erdély közigazgatási bekebelezését, az I. világháború nemzetközi szerződései nyomán létrejött Románia közigazgatásának egységesítését szabályozó törvényt 1925. június 9-én a bukaresti képviselőház, és 11-én a szenátus is megszavazta.

A Stauber József által főszerkesztett Aradi Közlöny, politikai és közigazgatási napilap, 10-én számolt be a törvényről. Július 10-én az első oldalán közli a lap, hogy elkészültek az új megyebeosztások, és csak az ókirálysági megyék határai nem változnak érdemben. 11-én arról számolt be a Közlöny, hogy a Arad és Temes-Torontál megye vezetősége egyezségét követően Arad vármegyéhez csatolnak 25 temesi települést –, amiből végül csak 11 került Arad megyéhez – az újaradi, lippai és vingai járásból, továbbá három új járás lesz Soborsin, Csermő és Szentanna központtal, de a tornovait megszüntetik.

A Trianon utáni Románia közigazgatási egységesítéséről 1925. június 14-én jelent meg a törvény a Hivatalos Közlönyben – Monitorul Oficial –. Ennek 380-as szakasza elrendelte az ország új közigazgatási beosztását: a községek, városok, megyék, megyeszékhelyek, municípiumok határait, számukat és nevüket. A végrehajtási törvények és miniszteri rendeletek 1925. október 7-e és 1926. február 5-e között jelentek meg. 71 megyét, 498 járást, 8879 községet hoztak létre. 17 municípium és 54 város – a 144-ből – lett megyeszékhely. 10 külvárosi községet és 8704 falusi-községet hoztak létre.

Az Aradi Közlöny 1925. szeptember 17-én arról tudósított, hogy a belügyminiszter Bukarestbe rendelte a prefektusokat, hogy átadja nekik a közigazgatási reform végrehajtási utasításait.

Arad megye prefektusa – Ioan Georgescu –, 1925. október 16-án tette közzé Az új közigazgatási beosztások, megyék, városok – mint székhelyek –, törvényhatóságok, városközösségek, mint nem székhelyek, községek és falvak tárgyú rendeletét az Aradi Közlönyben. A prefektusnak ugyanaz a közleménye románul október 14-én és 16-án jelent meg az aradi Tribuna Nouă napilapban. Tudomására hozták a szolgabíróknak, községi- és körjegyzőknek, hogy a Hivatalos Közlöny 1925. október 7-én kelt 220-as számában kihirdetett 2465-ös királyi dekrétum megállapította az új közigazgatási beosztásokat, településneveket. A királyi dekrétum a minisztertanács 1925. szeptember 24-ei ülésének 3303-as számú naplóját hagyta jóvá, amelyben elhatározták, hogy Románia területe – Krassó–Szötény és Temes–Torontál vármegyék kivételével – 68 vármegyére oszlik. E két megyét későbbi jogszabályban szervezték át. A kialakított városok és községek területeinek módosításai 1926. január 1-én léptek életbe.

Az Aradi Közlöny október 18-án közölte a prefektusok javaslatára, és a legfelsőbb közigazgatási tanácsnak véleményezése alapján elkészült új járási beosztást, amit a 87 615-ös 1925. október 9-ei belügyminisztériumi rendelet szabályozott. E szerint Arad vármegyének a székhelye Arad, tíz járása, két városa – Arad és Nagylak –, valamint 194 községe lett.

Az Aradi Közlöny november elsejei száma közli a Lázár Ágoston alispánnal az új törvényről folytatott beszélgetését. Kertész László megállapította, hogy az 1886-os törvény helyébe lépő „gyökereiből tépi ki a vármegyei igazgatás eddigi rendszerét”.

A járások: Arad – 20 községgel –, és Újarad székhellyel, Kisjenő – 21 –, Kisjenő, Halmágy – 29 –, Nagyhalmágy,Borosjenő – 15 –, Borosjenő, Pécska – 12, közöttük Nagylak –, Magyarpécska, Radna – 30 –, Radna, Borossebes – 30 –, Borossebes, Szentanna – 12 –, Szentanna, Világos – 11 –, Világos, valamint Tornova – 14 községgel – és Tornova/Spineni székhellyel.

A településnevek változása, és a települések új járásokhoz való besorolása 1925. október 7-én lépett életbe.

A meglévő megyei és községi hatóságok megtartották addigi illetékességüket az új községi és megyei tanácsok beiktatásáig.

Az Állami Levéltár Aradi Igazgatóságán általam megtalált, időrendben első dokumentum, amely Románia közigazgatásának egységesítése jegyében készült 1925. május 11-ei keltezésű. A Bartos Jenő vezette Aradi Út- és Hídügyi Hivatalban kézzel írt összesítés az akkor tervezett kilenc járás települései és a kiválasztott járási székhely[i], illetve a települések és az azokat éppen ellátó jegyzőségek közötti[ii]távolságokat tartalmazza.

A közigazgatás egységesítését célzó törvénykezés várható lépéseiről május 20-a előtt megjelent egy elég részletes eligazítás[iii], amelyből kiderül többek között, hogy a törvény megjelenését követő átszervezés után megszervezik a helyhatósági választásokat, amelyekre végül 1926. február 19-én került sor, a választhatóság a 25. évüket betöltötteket illete meg. A tanácsosok 3/5-e választott volt, 2/5-e hivatalból került a testületbe, községekben 9 választott és legfennebb 6 helyi képviselő volt hivatalból. A megyeszékhely lakosai nem voltak megválaszthatók és nem szavazhattak a megyei képviselőkre.

Június 25-én a prefektus – a választói névjegyzékek összeállításához – rendeletben kötelez minden lakost, hogy tíz napon belül jelentkezzen a lakhelye község- vagy városházáján személyi adatai nyilvántartásba vétele miatt.

A Belügyminisztérium Községi Igazgatósága augusztus 12-én sűrgősséggel kérte a kilenc járás községei névjegyzéke elírásainak kijavítását, és azonnali visszaküldését. Ebben az átiratban még az volt az utasítás, hogy a községek neveit csak azokban az esetekben változtassák meg, amelyekben azzal visszatérnek az előző igazgatás által megváltoztatott régi román elnevezésekre.[iv]

Az Aradi Prefektúra augusztus 14-ei válaszában küldte el a minisztérium által igényelteket, és abban megismételte a július elsejei 6679-es átiratában megfogalmazott kérését, hogy az új Arad megyét ne csak kilenc, hanem 11 járásra oszthassák, mert kilencben egyesek nagysága miatt képtelenség lesz megvalósítani a rájuk háruló igazgatási teendőket. Megjegyezték, hogy Temes megye 199 községéhez 14, míg Arad 194-éhez csak kilenc járást akar engedélyezni a minisztérium.[v]

A prefektúra kérésére az Ötvenespusztai Zselinszki birtokon, amelynek 500 hektárját 100 betelepített román családnak osztották ki, a kormány jóváhagyta Andrei Şaguna település megalakulását.[vi]

Augusztus 25-én a seprősiek táviratban kérték a prefektúrától, hogy ne csatolják a települést a borosjenői járáshoz, hanem hagyják a kisjenőibe, amint eddig is volt.

A prefektúra szeptember elsejei 4358-as átiratával válaszolt a belügyminiszter 17860/C rendeletére, és elküldte a leendő megyéhez tartozó települések névjegyzékét az előírt 9, és az óhajtott 10 illetve 11 járáshoz soroltan, megismételve a 6679-es átiratukba foglaltakat.[vii] A levéltárban megmaradt dossziéban[viii] a tervezett Újarad, Kisjenő, Borosjenő, Világos, Pankota (előzőleg Tornova),  Borossebes, Halmágycsúcs és Radna járásokhoz rendelt települések vannak felsorolva, és utána a javasolt nevük szerinti ábécé sorrendben szerepelnek a megye községei[ix], adott esetben a hozzájuk tartozó falvak települései is, a megjegyzés rovatban az addigi neveikkel vagy pedig, hogy addig Temes-Torontál megyéhez tartoztak. Ebben a névjegyzékben Ácsvának – Aciuva – még a Tribunul Crişan nevet, Almásnak – Almaş – Tâmpa-t,  Bátyafalvának – Bătuţa – Cristeşti-et, Feketegyarmatnak Principele Carol-t, Gósdnak – Govăşdia – Colonel Păulian-t, Gyarmatának – Iermata – Popa Gheorghe-t, Déznaláznak – Laz – Lăzeşti-et, Nagyiratosnak Câmpia-t, Zarándnádasnak – Nădaş – Drecia-t, Nagylaknak Lacul Mare-t, Nagyvarjasnak Corbu-t, a Semloc-ként szereplő Öthalomnak – Glogovaţ – Horia-t, Szentlány Principesa Ileana-t, Tőzmiskének Teuza-t, Zimándköznek Principele Mihai-t és Zimándújfalu-nak Principele Mircea-t javasolták. Ezekről a névváltoztatásokról végül lemondtak.

A belügyminiszter szeptember 23-án elrendelte a helyhatósági választói névjegyzék összeállítását.[x]

A Hivatalos Közlönyben október 7-én megjelent 2465-ös királyi rendelet végül 40, a megnagyobbított Arad megyéhez tartozó település nevét változtatta meg.[xi] Akkortól, és azért lett Ötvenesből – Ötveniş – Andrei Şaguna[xii], Ácsvából – Aciuva – Avram Iancu, Erdőskerekből – Cherechiu – Caporal Alexa, Bokszegből – Bocsig – Caragheorghievici, Kisjenőből Körös-Kisjenő, Kisiratosból – Iratoşul Mic – Dorobanţi, Otlakapusztából – Otlaca – Grăniceri, Újrákosból – Iarcoş – Iercoşeni, Nagyiratosból – Iratoşul-mare – Iratoşul, Fakertből – Fachert – Livada, Bélzerinből – Zerindul-mic – Luntreni, Alsókövesből – Găvoşdia – Mocioni, Gósdból – Govăşdia – Păulian, Erdőhegyből – Erdeiş – Pădureni, Ópécskából / Románpécskából – Pecica română – Pécska / Pecica, Németperegből – Peregul german – Nagypereg / Peregul Mare, Holmézesből – Holtmezeş – Pescari, Nagypélből – Pilul-mare – Pél, Kovásziból – Covăsinţi – Podgoria, Kertesből – Chertiş – Prunişor, Bozósdból – Bodeşti – Rădeşti, Kisrónából – Ravna –Rănuşa, Rabszékből – Răpsig – Regele Carol, Magyarpécskából – Pecica maghiară – Rovine, Simonyifalvából – Şimoneşti – Satul nou, Szentannából – Sântana – Sfânta Ana, Szentpálból Sfântul Paul, Nagyszintyéből – Sintea – Sintea-mare, Kisszintyéből – Sinitea – Sintea-mică, Marosszalatnából – Slatina – Slatina de Mureş, Mikószalatnából – Slatina – Slatina de Criş, Tornovából – Târnova – Spineni, Szarvaságból – Soroşag – Stejar, Tornyából – Tornea – Turnu, Kis- és Nagyvarjasból – Variaşul mic és ~ mare – Variaşul, Tótváradból – Totvărădia – Vărădia de Mureş, Gyulavarsándból – Jula Vărşand – Vărşand, Vadászból – Vădas – Vânători, Halmágycsúcsból – Ciuciu – Vârfurile és Nagyzerénből – Zerindul-mare – Zerind.

Október 8-án a miniszter táviratban kér azonnali választ, hogy a várossá nyilvánított Nagylak járási székhely-e vagy sem?[xiii] A prefektus azt a választ adta, hogy határszéli településként nem lehet járási székhely, és Pécska járáshoz tartozik.[xiv]

Október 10-én a belügyminiszter táviratban figyelmeztette a prefektusokat, hogy az intézmények levelezésükben kötelesek a 7-én közzétett törvény szerinti új településneveket használni.[xv]

A belügyminisztérium körrendeletben tudatja a prefektúrákkal, hogy az eddigi helyi vagyon- és közigazgatási szabályok csak 1926. január elsejével, de a változásokkal kapcsolatos ügyek, azok törvényességi felügyelete, a rendfenntartási kérdések a törvény megjelenésétől alkalmazandók, így az Arad megyei prefektúra hatásköre már október 7-étől kiterjed a Temes-Torontáltól Aradhoz csatolt Temeskeresztes – Cruceni – Cheresteş, Újarad, Angyalkút – Engelsbrunn, Temeshidegkút – Guttenbrun, Németság, Kisszentmiklós, Szépfalu – Schöndorf, Cseralja – Traunau, Réthát – Wiesenheid, Zádorlak községekre is.[xvi]

Október 11-én a minisztérium táviratban közli a prefektussal kinevezett járási elöljárók névsorát: Putici Andrei, Spacovici Vasile, Suciu Traian, Fazekas Ludovic, Cornea Ion Petrica, Petrila Laslo, Pop Simion és Oanea Aurel.[xvii]

Október 24-én az új közigazgatási törvény végrehajtását felügyelő bukaresti bizottság körlevélben közölte az Arad megye képviselőinek a számát: pótképviselő 10, kinevezett képviselő maximum 20 és választható képviselő 30. A kinevezendő képviselőkre a prefektúra által javasolhatók köre:[xviii]

- Arad polgármestere és két megyeszékhelyi képviselő;

- a mezőgazdasági-, kereskedelmi-, ipari- és munkaügyi kamarák által jelölt képviselők, amennyiben Aradon van a székhelyük;

- az egészségügyet és a tanügyet képviselők, akik lehetnek nők is;

- minisztériumi felügyelők – ha vannak –: tanügyi, humán- és állategészségügyi, államépítészeti stb.

A törvényben nevesített hivatalok döntötték el, hogy kit javasolnak kinevezett képviselőnek.

Ha az így kinevezendők száma kisebb volt a lehetséges húsznál, de indokoltnak látták, akkor a létszámot kiegészíthették a jelölő intézmények legmagasabb rangú tisztségviselőivel.

Mivel a helységben nagy volt az elégedetlenség az október 7-én közzétett településnév-változtatás miatt, a Ternovai képviselő testület október 31-én összeült és kérte, hogy ha meg is változtatják, akkor ne Spineni hanem Dacia-Traian legyen a település új neve.[xix] A beadványra a prefektúra november 28-án azt válaszolta, hogy a rendeletben szereplő településnév csak a helyhatósági választások után változtatható meg.[xx]

November 9-én a belügyminisztérium a településekre vonatkozó adatokat kért a helyi elöljáróktól az új közigazgatási felosztás miatt indokolt rendőrségi átszervezéséhez: mennyi a település területe, a lakosok száma, az utcák száma és hossza valamint a meglévő rendőrök száma.[xxi] A november 18-ai válaszból kiderül, hogy Arad területe ekkor 11 238 hektár, amiből 1261 ha belterület, 94 185 lakosa volt, 280 utcájának hossza összesen 146 606,43 km[xxii], nem volt városi rendőr, de az állami rendőrségen 258 szakaszvezető, 9 őrmester, 16 tiszthelyettes, 12 tiszt és 10 főtiszt teljesített szolgálatot.[xxiii] Nagylak területe 13 112,5 hektár, lakossága 14 594 fő, 46 utcája 44 833 méter hosszú, és 11 rendőre volt.[xxiv]

Mivel a Temes-Torontál vármegyétől Aradhoz csatolt települések nevei semmit sem változtak az Arad megyei prefektus november 13-án változtatásokat kért a belügyminisztériumtól. Ebben kéri Temeskeresztes – Cheresteş – nevének Kreutzstädtenre változtatását, és a csupán 120 lakosú, önfenntartásra képtelen Temeshidegkútnak – Zăbrani, Guttenbrun – a hozzá való csatolását.[xxv]

Az új közigazgatási törvény alkalmazása következtében új községi jegyzőséget hoztak létre Farkasházán – Lupeşti, Zimándújfalun, körjegyzőséget Iltőn – Ilteu, Odvason – Odvoş, és Babszéken – Răpsig, de ezeken a jegyző kinevezéséig a szomszéd jegyzőség jegyzője látta el a tennivalókat.[xxvi]

1926. Január 11-én a belügyminiszter napi hét órában rögzítette a hivatalnokok munkaidejét, és szabályozta a közhivatalok órarendjét, amely Arad megyében január 25-én lépett életbe és fél kilenctől egy óráig valamint délután négytől fél hétig tartott.

Január 16-án Arad megyében 119 jegyző működött, akik jövedelmük háromnegyedét pótlékként kapták, míg a fennmaradó negyed volt az alapfizetésük, amelynek 40%-át a község természetben fizette.[xxvii]

Az új közigazgatási törvény szerint szervezett helyhatósági választást 1925. február 19-én, pénteken tartották. Legtöbb helyen két lajstrom indult egymás ellen, és a legjobb minden mandátumot megkapott.

A választásokon a 21. évüket betöltött személyek szavazhattak és nyolc évben állapították meg a két választás közötti időtartamot. A polgármestereket a tanácsosok választották.

Az új törvény szerinti megyei tanácsi választásokat 1926. június 4-én tartották. Aradi lakosok nem választhattak megyei tanácsosokat. Ekkor a megye lakossága 335479 fő volt: román 232 644, magyar 58 809, német 24 512, zsidó 2500 és más nemzetiségű 3014. Választhatott 84 902 szavazó: 62 523 magyar, 13 597 magyar, 7149 német, 817 tót, 563 zsidó, 78 szerb 67 cigány és 108 más nemzetiségű.[xxviii] A választásokat több községben megóvták.[xxix] Aradon a magyar-liberális lista 4452 szavazattal győzött. Az ellenzéket 3601-an támogatták.[xxx]



[i] Direcţia Judeţeană Arad a Arhivelor Naţionale, Prefectura Judeţului Arad, 1296., 13/1926., 38–41. l.

[ii] Uo. 42–45. l.

[iii] Uo. 11–13. l.

[iv] Uo. 10. l.

[v] Uo. 18. l.

[vi] Uo. 17. l.

[vii] Uo. 20. l.

[viii] Uo. 21–29. l.

[ix] Uo. 30–33. l.

[x] Uo. 65. l.

[xi] Uo. 85. l.

[xii] A gondolatjelek között a település addigi román neve szerepel. A magyar településnevek forrása: http://szabo.adatbank.transindex.ro/

[xiii] Direcţia Judeţeană Arad a Arhivelor Naţionale, Prefectura Judeţului Arad, 1296. fond, 13/1926., 68. l.

[xiv] Uo. 67. l.

[xv] Uo. 74. l.

[xvi] Uo. 75. l.

[xvii] Uo. 48-49. l.

[xviii] Uo. 90–91. l.

[xix] Uo. 113. l.

[xx] Uo. 111. l.

[xxi] Uo. 104. l.

[xxii] A 146 606,43 km nem lehetett igaz, talán 146 606,43 métert kellett volna írnia a gépírónak.

[xxiii] Direcţia Judeţeană Arad a Arhivelor Naţionale, Prefectura Judeţului Arad, 1296. fond, 13/1926., 106. l.

[xxiv] Uo. 102. l.

[xxv] Uo. 87. l.

[xxvi] Uo. 131. l.

[xxvii] Uo. 55–60. l.

[xxviii] Aradi Közlöny, 1925. okt. 30., 1. l.

[xxix] Direcţia Judeţeană Arad a Arhivelor Naţionale, Prefectura Judeţului Arad, 1296. fond, 14/1926., 1–313. l.

[xxx] Aradi Közlöny, 1926. febr. 20., 5. l.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: János / Kedd, 2011. június 21., 22.04 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Hibaigazítás :
Választhatott... 62523 román (xxxviii)
Hozzászólt: Nagy István / Hétfõ, 2011. április 04., 22.40 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kedves Kis Antal, március 3-a óta nem jártam itt, ezért kései a reagálásom.
Az, hogy fölháborítom megnyugtat. Azt jelenti, hogy megérintette a lelkét az, amit leírtam.
Köszönöm, hogy írásom hozzászólásra méltatta! Legközelebb talán arról is ír, nem csak a hozzászólásokról.

Ma minden internethozzáférésű szűmítógép "megtanítható" magyar ékezetes magánhangzókra. A többi a gép gazdáján, és a billentyűzet használóján múlik.

Juhász Attilát ismerem, egykor tanítottam is. Meglepve láttam, hogy nem használta a magyar magánhangzókat. Remélem rá fog szokni.

Nem tagadtam senki állítását, csupán a településnévhasználattal kapcsolatos tapasztalataimat írtam le.
Hozzászólt: Kis Antal / Hétfõ, 2011. március 07., 18.16 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Hat en eddig nem irtam hozzaszolast, de mar felhaborit, kedves Tanar Ur!
Szellemi igenytelenseg, amiert nem hasznalunk ekezetet! Aki nem naphosszat ul a gep elott, mert eppen dolgozik, az csak neha-neha fog irni, es ha tortenetesen nincsenek meg a magyar karakterek-hat szellemi igenytelen,Bezzeg ha dicsero cikket irtak volna, akkor ez nem is olyan sulyos hiba, legalabbis igy tunik az elottem szolo irasabol. Ekezetek nelkuli, de legalabb koszonom.
Es ha on nem jart olyan iskolaba ,ahol a telepules hivatalos nevet eroltettek a diakokra, akkor az nem is letezik?!Sajnos, igen.
Nem kell eroltetni a valaszt, es az sem igaz, hogy a nevtelenseg a felelosseg nemvallalasa.De az nem lehet, hogy nevvel mas valaszt kapnank,mint nev nelkul???!!!
Hozzászólt: Juhasz Attila / Péntek, 2011. március 04., 09.27 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Koszonom a cikket.. igenyes mint a tanar ur minden irasa... egyebkent a lecsonyelvet en sem dijjazom es valoban valamikor tudatosan figyeltem arra h ne hasznaljak roman szavakat a beszedemben de ez hamar megszokhato es olyan szinten h valoban egy nagyon kis ido elteltevel zavaro legyen a masok altal magyar szovegben hasznalt roman szo. Tudatosan a bemutatkozaskor is Magyarpecska-i lakoskent mutatkozok be majd hozzateszem h Arad melletti. Szoval valoban egy nagyon kis onfegyelemmel es odafigyelessel kinevelhetjuk magunkbol a lecsonyelvu beszedet, a kerdes h a gyermekeink az elszamitogepiesitett vilagunkban egyaltalan oda akarnak-e, oda tudnak-e erre figyelni. A szulokre es tanarokra oriasi felelosseg harul ezen a teren is, de szuksegesek a szep nyelvezeten, tartalommal megtoltott de emesztheto cikkek megjelenese is, tehat a tagabb tarsadalom is felelos a helyes nyelvi hasznalatunkert. Megegyszer koszonom en is a cikket es tovabbi jo munkat kivanok. Maradok tisztelettel.
Hozzászólt: Nagy István / Csütörtök, 2011. március 03., 13.39 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Köszönöm, János!

Kedves talan valasz a gondok mélyek, és azzal folytatódnak, hogy internetes hozzászólások születnek ékes magyar nyelvünkön, ékezettelenül.
Én nem jártam olyan iskolába, ahol a település hivatalos nevét erőltették volna ránk a tanárok. Nagyvarjason Nagyvarjast mondtunk, olykor persze Varjast is, amely azonban egy Temes megyei település neve, amiről mi gyermekek nem igen tudtunk, de a felnőttek se sokat a 60-as években, Tornyán Tornya, Aradon meg Arad volt a lakhelyünk.
Egyébiránt a legtöbbször, mint már írtam, a szellemi igénytelenség miatt beszélnek sokan úgy, ahogy.
Hozzászólt: János / Csütörtök, 2011. február 24., 13.38 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ugye, ugye ?
Ebben az újságban is lehet JÓ (és amely főleg) MAGYAR írást is leközölni ?
Köszönjük a szerzőnek, Nagy István Tanár Úrnak !
Hozzászólt: talan valasz / Kedd, 2011. február 22., 22.33 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Hogy miert mondjak a kisiratosiak azt ,hogy Dorobanc, talan mert mindigis igy hallottak a szuleiktol,talan mert az iskolaban is igy hallottak 90ig es ha nem igy mondtak,bizony kijavitottak a tanarok Dorobancra,talan, mert rovidebb, de hogy jobban megdobbenjen, aki megdobben,ime nehany pelda szinmagyar telepulesekrol a rovidites miatt: a homorodalmasi-csak almasi, a gyergyotekeropataki-csak tekeroi, na es a legjobb: a szentkeresztbanyai-Vlahitai.De biztos megtudja magyarazni, N.I.!?
Hozzászólt: Nagy István / Kedd, 2011. február 22., 06.37 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Köszönöm a lábjegyzeteket!
Hozzászólt: Robert T. / Péntek, 2011. február 18., 01.38 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Bizony,bizony.17000 km-re lakunk Aradtol es higyek el nem konnyu,plane a gyerekekben megtartani a magyarsagot.Van ugye a magyar a roman na es most az angol.Igyekszunk,amennyire lehet.Minden jot.Robert T.
Hozzászólt: Nagy István / Csütörtök, 2011. február 17., 21.46 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Engem is megdöbbent, ha kisiratosi vagy bárhonnani Arad megyei magyar Dorobánc-ot mond. Sajnos ez nem ritka.
Amint az sem, hogy romániai magyarok lecsónyelven, - román szavakat is használva - beszélnek "magyarul".
Ha valakitől ilyet hallok arra rá szoktam szólni.
Ez szerintem önfegyelem hiányára utal és szellemi igénytelenségre.
Sajnos ebben a világban, ahol a tudásnak egyre kisebb a becsülete, és a megbecsülése, mind több a kis tudású ember, akik nem figyelnek oda a legfontosabb emberire, a szellemi igényességre.
Egyébiránt a pécskai magyarok nem mondják, hogy rovineiek, igaz azt sem, hogy magyarpécskaiak, hanem csak azt, hogy pécskaiak.
Hozzászólt: Kedves Nagy István / Csütörtök, 2011. február 17., 20.36 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Csak egy véleményt kérek Öntöl: vajon mért van az, hogy ezekkel a nevetséges hazafiaskodó elnevezésekkel megalázott magyar közösségek (pl. Kisiratos-Dorobanti vagy Simonyifalva-Satu Nou) nem igénylik, hogy ezeket az elnevezéseket visszaváltoztassák az eredeti magyarhoz hasonló elnevezésekre. De nem, erre nincs igény sokkal inkább azt a tendenciát látom, hogy a kisiratosi magyar dorobánci, a magyarpécskai pedig rovinéi lesz a mindennapi szóhasználatunkban. Vajon ez nem a megaslkuvásunk, románsághoz való szolgai idomulásunk jele?
Hozzászólt: Nagy István / Csütörtök, 2011. február 17., 17.29 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Köszönöm!

A fenti szövegből kimaradtak - a kéziratban még meglévő - adatok forráshelyei, amelyek az Országos Levéltár Aradi Igazgatósága 1296. fondja 13/1926-os és 14/1926-os dossziéiból valók. Az alábbi utóközlésben a megfelelő helyeken ezek is - összesen 18 utalás - szerepelnek.
http://www.erdely.ma/hatranyban.php?id=85663
Hozzászólt: tibor / Csütörtök, 2011. február 17., 15.51 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Igen, sőt mondhatnám hogy egy történelmi jelentőségű dokumentumot állított össze. Köszönjük
Hozzászólt: aradi / Csütörtök, 2011. február 17., 12.18 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Gratulalok,nagyon szepen szerkesztett,es szamomra nagyon erdekes mind az amit Nagy Istvan leirt,koszonom...

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu