JelenHaz
Péntek, 2019. december 06., 06.01
Továbbadni természeti örökségünket (I.)

Erdőgazdálkodás napjainkban

Erdőgazdálkodás napjainkban
Erdőgazdálkodás napjainkban
Lovas Lóránd erdőmérnökkel, a Iuliu Moldovan Erdészeti Hivatal vezetőjével a következő interjú-sorozatunkban az átlagember számára izgalmas témákat, a rendszerváltás utáni erdő-visszaszolgáltatások közepette zajló erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, illetve az ő működési területén beindult Maros-ártér projekt elvárt, illetve megvalósulóban lévő hatásait boncolgatjuk.


– Kezdjük talán a legelején: miért nevezték el Iuliu Moldovanról az Önök erdészetét?
– Iuliu Moldovan 1864-ben Aradon született, és a monarchia híres egyetemén, a selmecbányain szerzett erdőmérnöki oklevelet. Visszatért Aradra, majd Ó-Romániában telepedett le, ahol sok erdőt telepített, Argeş megyében most is állnak az erdei. A hatalom részéről sok megrovásban volt része, büszkén viseljük a nevét.

– Mit érdemes tudnunk az Arad megyei erdőkről?
– Megyénként erdészeti igazgatóságok léteznek, amelyekhez erdészeti hivatalok tartoznak. Arad megyében nagyjából 212 ezer hektár erdő van, amiből a rendszerváltás utáni visszaszolgáltatásokat követően 109 ezer hektár maradt az állam tulajdonában. Megyei szinten az állami és részben a magánerdők adminisztrálását az Erdészeti Igazgatóság intézi, amihez 10 erdészeti hivatal tartozik, köztük a mienk, amelyik 7300 hektár ártéri eredővel rendelkezik Szépfalutól Nagylakig. A síkvidéki erdészetek minimum 3000 hektáron gazdálkodnak, tehát a mienk nagynak számít. Mivel a mi erdeink mindig az állami kincstár tulajdonát képezték, csupán 60 hektárnyit szolgáltattak belőle vissza 30-30-at az ortodox püspökségnek, illetve az óbodrogi kolostornak. A dombvidéken viszont a tulajdonosok sokkal több erdőt kaptak vissza, ott olyan eset is van, hogy a rendszerváltás után megszűntek az erdészetek.

– Hogyan gyakorolhatja tulajdonosi jogát a visszakapott erdő gazdája, ha nem azt tesz vele, amit akar?
– Európa-szerte az erdőgazdálkodás üzemterv alapján működik, amit egy erre szakosodott vállalattal tíz évre dolgoztatnak ki függetlenül attól, hogy állami vagy magánterületről van szó. Az üzemtervnek tartalmaznia kell a területleírást (talaj, klíma, geomorfológia, hidrológia, lágyszárú növényzet, cserjeszint és erdő), meghatározza az elvégzendő munkálatokat, vágási lehetőségeket évekre lebontva. Tehát mindent, ami az illető erdőre vonatkozik. Amennyiben a magánszemély vagy az önkormányzat megkapja az erdejét, vállalhatja, hogy szakemberekkel maga kezeli, vagy átadja egy erre hivatott szervnek, amelyik lehet állami vagy magánerdészet. Olyan változat is létezik, hogy a kezelést maga végzi, a védelmet viszont átruházza, mert esetleg egyedül nem tudja a lopásokat meggátolni. Bizonyos évi díjszabások ellenében az erdészetek e gondokat megoldják, mivel nekünk célunk, hogy a magántulajdonban lévő erdőt is kezelés, illetve védelem alá helyezzük.

– Mi értendő erdőkezelésen?
– Röviden az erdő fenntartása. A mi szakmánk ugyanis a fa termelése és kitermelése, amelyiknek egyik legnagyobb problémája a gazdasági, illetve a biológiai érdeknek az összhangba hozása. Mert gyakran nagyon magas biológiai értékű, különösen értékes fajgazdagságú erdőket kezelünk úgy, hogy megmaradjon a fajgazdagság, de az alkalmazottak fizetését is ki tudjuk adni. Mindezt összhangba hozni, nem könnyű.

– Önfenntartók-e az erdészetek?
– Önfenntartók, de vannak bizonyos hónapok, amikor a fizetéseket nem tudják kigazdálkodni. Ilyenkor a megyei igazgatóság átcsoportosítja az erőforrásait, kompenzálja a hiányt. Az erdészetek havi pénzkerete a lábon eladott erdők, a rönk-eladás, a deszka és fűrészáruk utáni bevételekből, továbbá a vadászatból és más jövedelmekből áll össze.

Rönkfaként érdemesebb

– Gazdasági válság-hatások érezhetők-e önöknél?
– Természetesen, igen. Példának okáért, tavaly januárban nagyjából 100 ezer lejt bevételeztünk a deszka- és faanyag-eladásból, amiből idén januárban önhibánkon kívül alig az ötöde jött össze. Vannak olyan fűrészáru kategóriák, amelyek jelenleg eladhatatlanok, vagy ha kerül rájuk vevő, az olyan alacsony árat kínál, hogy érdemesebb rönkfaként értékesíteni.

– A bútorgyárak sem vásárolnak?
– Olyan vásárlókat szoktunk keresni, akit a rossz minőségű deszka is érdekel. Ilyenek is voltak, vitték rendszeresen az anyagot, csakhogy a felvásárlási árak annyira visszaestek, hogy a fűrészárut lassan a tűzifával azonos áron vinnék. Ha viszont felszámoljuk a félkész áruba fektetett energiát és a járulékos költségeket, veszteséges az üzlet. A mi erdészetünk évente, végvágáskor 14 ezer köbméter fát termel ki a gyérítések, a tisztítások és a száradások kivételével. Tavaly annyi megrendelésünk volt, hogy a fűrésztelepünk két műszakban dolgozott, idén viszont nincs munka, szabadságra kell küldenünk a 63 alkalmazott egy részét.

– Igaz-e, hogy a síkvidéki keményfa gyengébb minőségű a dombvidékinél?
– Ez termőhely függő. Ami viszont jellemző az alföldi tölgyesekre, hogy enyhén túltartottak. Ez a következőképpen értendő: az erdőt abban az évben, abban az időszakban kell kitermelni, amikor a minősége a csúcson van, vagyis vágás-érett. Ha túltartják ezen az időszakon, a minősége csökken. Ha az üzemterv túl magas életkort határoz meg a vágásig, mi kötelesek vagyunk ezt betartani, de a minőség rovására megy. Példának okáért, a tölgyfánál a vágás-érettséget legtöbbször felviszik 120-130 éves korig, ami viszont nagyon magas. Tízévenként, amikor a kutatóközpont kiküldi a szakembereit, a vágás-életkor meghatározására, nagyon oda kell figyelnünk, azt lejjebb kell hozni. Erre legközelebb 2012-ben lesz alkalom. 

Csak akkor lehet valamikor százéves, ha elültetik

– Milyen fafajtákat termesztenek?
– A 7300 hektárunknak a 35%-a tölgy, 36%-a kőris, 7%-a amerikai dió, 7%-a akác, 4%-a fehér-nyár, de találunk valamennyi csertölgyet, fűzfát és egyebet is. Némi gondunk van az amerikai diófával, mivel létrehoztunk egy, az erdészetünkkel párhuzamos struktúrát, a Maros-Ártér Tájvédelmi Körzetet, amelyiknek fő célja a természetes és természet azonos élőhelyek fenntartása. Mivel azonban az amerikai diófa igen keresett, az új telepítések 25%-át ezzel szeretnénk beültetni, míg ők az arányt 10-15% alatt szeretnék tartani. Emiatt állandó nézeteltérésben vagyunk.

– Miből lesz az erdő? Vagyis, szóljunk a telepítésekről is.
– A népnyelv azt tartja: jönnek az erdészek és kivágják a szép, százéves erdőt. Igen ám, de csak akkor lehet valamikor százéves, ha elültetik. A telepítésnek két módja van: természetesen felújítjuk magról vagy sarjról, illetve újraültetjük. Természetes felújításnál, hektáronként 3-4 millió mag kerül a földbe, ha viszont csemetét ültetünk, 3300-5500 egyed kerülhet egy hektár területre. A számokból is látszik, mennyivel nagyobb a szelekció. A kőrist sokkal könnyebb felújítani, mivel gyakrabban terem, a tölgy felújításával azonban sok a gond, általában csak ültetve lehet újratelepíteni, de vannak kivételek is. Ültetés után 4-5 évig az ápolás gyakorlatilag sarlózásból, kapálásból áll. Ezután következik a tisztítás, a ritkítás, a száradék kitermelése. A munkálatok egy részét az utóbbi időben erre szakosodott vállalatok végzik.

– Milyen a vágás-ültetés arány évente?
– 100%-kos. Vagyis, ahány hektárt kivágunk, annyit vissza is telepítünk. Gyakorlatilag két éven belül a területet fel kell újítani.

– Mit tesznek a tuskókkal, amelyeknek a kiszedése igen nehéz, költséges?
– A kőrises, illetve tölgyes, vágás-érett erdőknél általában felújító vágást végzünk, amikor megnyitjuk az állományt. Bajor módszer szerint, szemeket nyitunk az állományban. A fényhez jutott szemekben kezdjük el a felújítást magról. Ehhez viszont az kell, hogy magtermő évben végezzük, illetve a cserjét eltávolítsuk, mivel másképp a vetés nem tud megtelepedni. Ha e műveletet 2-3 szinten megoldottuk, az erdőterület szinte 80%-át már fiatal erdő borítja. A szemnyitáskor figyelembe kell venni az észak-dél irányt, hogy a fejlődéshez szükséges napfény biztosított legyen. Az akácnál a sarj-felújítást használjuk, amikor a kitermelt egyedek fagyökereit feltépjük, ezáltal sarjadásra késztetjük. Ez a legolcsóbb módszer, amit csak három generáción át lehet végezni, utána csökken a biológiai hatás.

Évente nagyjából 75 ezer hektárt kellene telepíteni

– Sok olyan gazdálkodóról tudok, aki az eladhatatlan gabonája helyére szívesen ültetne erdőt, ha lenne rá állami támogatás. Tud-e ilyenről?
– Aki tölgy- vagy kőriserdőt telepít, azzal a tudattal tegye, hogy csak 50-60 év múlva hoz hasznot. Romániában a jelenlegi törvények szerint 2035-ig több mint 2 millió hektár mezőgazdasági vagy más, erdőtől független területet kellene beültetni. Ami azt jelenti, évente nagyjából 75 ezer hektárt kellene telepíteni. Mi is elkezdtük a felmérést, nagyjából 400 hektárt felmértünk, de azt is figyelembe kellene venni, melyek azok a területek, ahol már nem érdemes gabonát termeszteni. Az alkalmas területeket erdősíteni kellene, méghozzá állami támogatással. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egyes talajok a magas savtartalom vagy só-koncentráció miatt erdőtelepítésre sem alkalmasak. Mivel Romániának a 26,8%-os erdősítése messze elmarad az európai átlagos 35%-tól, várható a további erdősítések támogatása. Magyarországon a közelmúltban megérte az erdőtelepítés, mivel a már elültetett erdő után is komoly szubvenciót kaptak, amit azonban az utóbbi időben csökkentettek.

– Előfordulhatnak-e erdőtüzek?
– Természetesen, igen, bár nem jellemző. Igen komoly óvintézkedéseket hozunk a megelőzésükért: évente felújítjuk a szerződést a tűzoltósággal, minden erdészháznál működőképes tűzvédelmi felszerelést tartunk. Az erdőtűz fő veszélyforrásai az eldobott palackok, amelyek fókuszolják a napfényt, az eldobott cigarettavégek, illetve a felelőtlenül elhagyott tábortüzek. Hogy felmérhető legyen e veszély, elmondom: nyári hétvégéken a csálai erdőbe több mint 4000 személyautó hajt be utasaival, piknikezni. El lehet képzelni, mi marad utánuk. Napokig járjuk az erdőt, összegyűjtünk egy-egy traktor-utánfutónyi szemetet, eloltunk rengeteg parázsló tüzet.

– Miért választotta az erdőmérnöki pályát?
– A rendszerváltás előtt nálunk csak Brassóban képeztek erdőmérnököket. Az egyetemre 8-9-szeres volt a túljelentkezés, tehát oda nem juthatott be bárki. Az utóbbi időben gyökeresen megváltozott a helyzet: mivel 8-10 helyen folyik a képezés, a minőség katasztrofálisan visszaesett, mert a legtöbben csak a pénzt, a fizetett állást látják benne. Ami engem illet, az erdőben, a természetben érzem igazán elemében magam. Itt találom meg a lelki egyensúlyomat. Az erdő minden évszakban szép, még esőben is, gumicsizmával a lábon, puskával a vállon is. Az ember minden útja során talál valami érdekeset, amiért érdemes megállni, azt megbámulni. Még akkor is, ha naponta végigjárja az illető területet. Amíg Pécskán keretvezető voltam, naponta jártam az erdőt, rendkívül jól érzetem magam ott. Mióta erdészetvezető vagyok, ritkábban járhatom, az időm zömét leköti az adminisztrációs munka. Amit örömmel teszek, mint mindent, ami erdővel kapcsolatos. Vannak nehézségeink, de az erdészekre jellemző jó kedélyben, kiegyensúlyozottan próbáljuk megoldani azokat. Az erdő a hivatásom.

– Köszönöm a beszélgetést.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: hihihi / Hétfõ, 2009. június 22., 13.44 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

egyúttal részvétet is nyilváníthatott volna a kedves Király óvónéni családjának, és akkor tényleg egy füst alatt minden le lett volna intézve...Ma egész nap ezen kuncogtam, kunc...kunc... kunc.....
Hozzászólt: theking / Vasárnap, 2009. június 21., 23.49 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

hogy jön ez ide? hát a hölgy a ki a jókívánságot megjelentette a lapban az a mocskolódó pletyka gyűjteménnyel jól ellátott rosszindulatú nőszemély akiről lejjebb szó van, a Vlaicu negyedi óvónő.
Hozzászólt: theking / Vasárnap, 2009. június 21., 23.44 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

• ....Király Klárának nyugdíjba vonulása alkalmából jó egészséget és sok pihenést kíván őszinte tisztelője, Farkas (Lovas) Éva. ....ezt olvastam minap a jókívánságok között. Kár hogy Király Klára csak két év múlva megy nyugdíjba..... Ez a nő vagy nagyon hülye, vagy feltalálta az jóelőrenyalást.....
Hozzászólt: phisicians / Vasárnap, 2009. június 07., 22.00 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Azért nagyon sajnáljuk hogy elmegy a Babi tanitónéni, de megértjük. Nem könnyű úgy dolgozni hogy támogatás helyett csak hátbatámadást kap az egyetlen talán, aki a szivével is tanitó. És előre sajnáljuk Aranka tanitónénit, akit Laci tagozatvezető hazugságokkal csalt ide, amellett hogy elhallgatott néhány lényeges dolgot amikor idecsalta. De hát azt már valaki megjegyezte lejebb hogy ez a Laci egy nagy (kimoderált rész, de az emlitett tastrészből a lónak is van, és bal is van belőle).
Hozzászólt: csandi / Vasárnap, 2009. május 31., 11.43 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

biztosan azert utazott el Csiksomlyora a bucsuba hogy alaposan meggyonja a sok hazugsagot amit terjesztett
Hozzászólt: masik szulo / Hétfõ, 2009. május 18., 20.41 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

ami a lentemlitett ovoneni alasat ileti, az egy nagy csokor rozsaba kerult amit az igazgato nonek adott (amirol mi tudunk). Egyebkent nagyon banja mar hogy a gyereket nem annak a tanitoneninek az ostajaba adta akit anyira becsmerel, valoszinuleg ezert is beszeli ki, mert nagyon frustrat.
Hozzászólt: Kovács / Szombat, 2009. május 16., 19.08 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Hát ami igaz az igaz, a tagozatvezető egy nagy, de hát Laci bácsi maga is bevallja hogy nem igen érdekli már semmi, csak csak kihúzza valahogy a nyugdíjig. Ennek ellenére a tanítók remek munkát végeznek, dacolva az ellenséges, sőt, a magyar tanítás megszüntetésében igencsak jelentékenyen résztvevő igazgató nővel.
Hozzászólt: Egy szulo / Szombat, 2009. május 09., 12.28 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az en gyerekem is oda jar aba az ovodaba. Elegem van mar a mocskolodasbol ami abol a nobol folyik. Akinek ijen mergezett lelke van hogy tud gyerekekel foglalkozni?
Hozzászólt: Kiss A / Szombat, 2009. május 09., 12.18 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Amilyen építő munkát végez az erdész úr, olyan romboló munkát végez a kedves felesége, a vlaicu negyedi óvónéni, akinek a verseny vizsga eredményére érdekes módon senki sem emlékszik....Talán azért mert nem is versenyvizsgával foglalta el az állását?...Nos, a lényeg hogy évek óta olyan pletykahadjáratot folytat a vlaicu negyedi iskola magyar tanítói ellen, hogy ezzel sikeresen leépítette az oda beiratkozók számát, és gyakolatilag azt éri/érte el, hogy lassan megszüntetik ezeket az alsó tagozatokat, de legalább is összevonják. Igaz, kedves Óvónéni, hogy egynémely tanítóban lehetne hibát találni, ha a testsúlyát, zúg kereskedelmi mellék foglalkozását vagy éppen rikácsoló hangját néznénk, de ettől eltekintve kiváló tanítónők,főleg azok akik nem rendelkeznek eme negatív tulajdonságokkal, szemben Önnel, akinek az óvoda csak arra jó hogy a frizuráját és legújabb ruháját mások is megcsodálják. Mert ami igaz az igaz, az ovi és az óvónéni puccos, de sajnos a legjobb képességű gyerekek is bután kerülnek ki onnan, mert az egész munkájuk kimerül az ünnepi szerepekre való idomításban, hiszen az hozza ugye az ajándékokat meg a hozzá nem értő szülő elismerését. És majd a tanító, akit Ön kedves óvónéni úgy tud lenézni és becsmérelni, majd vért izzadva megtanítja mindarra amit nem méltóztatott megtanítani.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'