Földosztási helyzetkép

Tavaly nyár elején készítettünk egy körképet a földtörvények végrehajtásáról, most ismét utánanéztünk, mennyit haladtak régiónkban a földosztó bizottságok a jelek szerint soha véget nem érő huzavonában.


Arad
Birtoklevelek a vasszekrényben

Akárcsak az ország többi megyéjében, a földtörvények teljes végrehajtását Aradon is a perek, valamint az „apró” igazítások toporogtatják szinte egy helyben. A prefektúra statisztikája szerint 2009. december 31-ig a birtoklevelek 98,79 százalékát állította ki a Megyei Földosztó Bizottság, a tizedek, századok viszont csigalassúsággal araszolnak előre. Csak összehasonlításként, a kiosztási arány 2009 tavaszának végén érte el a 97 százalékot. S arra is sokan emlékszünk, hogy korábbi prefektusok már sok évvel ezelőtt megígérték a földtörvények végrehajtását, úgy vélték, „az a pár százalék” már apróság. Nem így történt.

De lássuk a további számokat is. December 31-ig az említett földosztó bizottság a 157 343 birtoklevélből 155 345-öt adott ki, ami 435 899 hektárnak felel meg. Ebből a területből 356 343 szántóföld (148 265 birtoklevél), 7080 pedig erdő (79 556 birtoklevél).

A 247/2005-ös törvény alapján Arad megyében az érdekelt tulajdonosok összesen 14 078 kérvényt regisztráltattak a földosztó bizottságoknál, ami összesen 137 697 hektárt jelentett. A leadott kérelmek közül 13 987-et dolgoztak fel, ebből 6080-at bíráltak el pozitívan. Vagyis a kérvények több mint felét a bizottságok megalapozatlannak nyilvánítottak.

A földosztó bizottság tevékenységének szám szerinti mérlegét is megvonta a prefektúra. Eszerint a bizottság 2009 folyamán 293 határozatot hozott, ami első ránézésre elég jónak tűnik, csakhogy mint utólag kiderült, a határozatok háromnegyede birtoklevelek másolatának kiadásáról döntött. A többi különböző módosításokról, legelőkről.

A prefektúra tavaly ellenőrző csoportokat alakított, amelyeknek sikerült végigjárniuk a megye mind a 78 önkormányzatát. Itt azt vizsgálták, hogy az érintett települések földosztó bizottságai miként tettek eleget a 247-es törvény végrehajtásából rájuk háruló feladatoknak.

– Az eredmény eléggé siralmas volt, mert az ellenőreink a 78 községből, vidéki városból 45-ben fedeztek fel hiányosságokat – vont mérleget a Nyugati Jelennek Horváth levente alprefektus. – Ennek a 45 bizottságnak a ténykedése elégtelen volt, ezért ellenőreink írásos utasításokat, megjegyzéseket hagytak ott, amelyeket teljesíteniük kell. A legtöbb gondot a birtoklevelek kiadása körül tapasztalták a szakembereink. Érthetetlen, hogy a megyei földosztó bizottság által már kiállított birtokleveleket a helyi földosztó bizottságok miért nem nyújtották át az érintett személyeknek. Nem szeretnék most konkrét településeket felsorolni, de előfordult, hogy az ellenőreink a vasszekrénybe zárva találták meg a már kiállított birtokleveleket. De hogy ezeket miért nem adták oda, számomra érthetetlen – mondta Horváth.

Az alprefektus szerint viszont jó hír, hogy tavaly azért csökkent a perek száma, nem véletlen, hogy ennek érdekében a jogi osztály erőn felül teljesített. A megyei földosztó bizottság idén készül olyan határozatot hozni, ami szintén gyorsítja majd a földtörvények gyakorlati végrehajtását, tovább zsugorítja a megoldatlan ügyek számát.

Azt azonban senki nem meri most megjósolni, hány év szükséges a földtörvények teljes lezárásához.

Hunyad
Hajszálnyira a céltól

Hunyad megye sokáig országos első helyen állt a földek visszaszolgáltatását illetően, s a helyzet most sem különb. A birtoklevelek kiadásának aránya 99% körül forog, jóllehet 2009-ben az ügy jóformán helyben toporgott.

Mindenekelőtt a krónikus topográfus-hiány miatt. A birtokleveleket a helyi földbizottságok adják ki, egyes falvakban azonban nincs elég topográfus, aki a méréseket elvégezné, szemléltette a helyzetet Rodica Vasilescu, a Hunyad Megyei Prefektúra szakosztályvezetője.

A visszaszolgáltatás inkább erdőségre vonatkozott, mint szántóföldre. Erdők esetén 60 586 hektárt adtak vissza a jogos tulajdonosoknak a kérvényezett 70 511-ből, míg szántóföldnél 25 809 hektár került vissza a 29 906-ból. Ami 86%-os arányt jelent. A maradék 14%-ban, ahol nem lehetett természetben visszaadni a birtokokat, anyagi kártérítést nyújtottak, derül ki a prefektúra adataiból.

Urikányban volt a legtöbb visszaszolgáltatási kérvény, 966, amit Brád (698), Vulkán (658), Algyógy (551) és Petrilla (531) követ. A megyeszékhelyen 506 kérvényt, Vajdahunyadon 390-t, Petrozsényban pedig 420-t adtak be.

Ami a visszaszolgáltatott művelhető földterület nagyságát illeti, a Hunyad megyei városok közt első helyen toronymagasan Urikány (2562 ha), majd Vulkán (778 ha) és Pusztakalán (723 ha) következik. Erdőségek esetén szintén a Zsil völgye viszi a prímét: Urikányban 7244 hektárt adta vissza a jogos tulajdonosoknak, Petrillán 6272-őt, Petrozsényban, pedig 2195-öt, ami azzal magyarázható, hogy a Retyezát déli része az említett Zsil-völgyi városok hatáskörébe esik. 

Örökösödési kérdések

A topográfushiány mellett a visszaszolgáltatás másik nagy kerékkötője a pereskedés. Jelenleg Hunyad megyében olyan 300 per folyik földügyben. Leginkább a már kiadott birtoklevelek érvénytelenítését, telekkönyvi rektifikálást, közös tulajdonból való kilépést reklamálnak az igazságügynél. Mindezeket elsősorban olyan esetben, amikor természetbeni visszaszolgáltatásról van szó. Ott, ahol a félévszázados kommunista rémuralom ideje alatt lebontották az épületeket, csakis kártérítésről lehet szó.

Gyakran a jogos tulajdonos megállapítása sem könnyű dolog. A perek jelentős része nem azért folyik, mert az állami intézmények nem szolgáltatták vissza a földtelkeket, hanem azért, mert jogtalan örökösnek tették azt.

Kevesebb viszont az olyan per, amely állami vagy helyi közigazgatási intézmények ellen zajlik. A legjelentősebb a Déva melletti Sárfalván van, ahol közbirtokosok és magánszemélyek a megyei tanács ellen keresnek jogi orvoslást a repülőtér építésére kiszemelt telek miatt.


Temes
Marossy Zoltán: A földtulajdonosok kártalanítása lesz a végső megoldás

A prefektusi hivatalban működő földosztó bizottsághoz a tavalyi év végéig 12 984 igénylés érkezett be a 247/2005-ös törvény alapján, amelyekben a megyében található, az 1950-es években államosított földterületek visszaszolgáltatását szorgalmazzák a volt földtulajdonosok. Daniela Baranga, az intézmény szóvivője a Nyugati Jelennek elmondta: még ez sem végleges szám, a kérések számba- vétele még folyamatban van. A prefektusi hivatal földosztó bizottsága 10 183 visszaszolgáltatási kérést elbírált, ebből 6599 kérést jóváhagyott, amelynek értelmében összesen 43 282,37 hektárnyi földterületre jogosultak a kérelmezők. A megyei földosztó bizottság döntései ellen mintegy 900 bírósági pert indítottak különböző földterületek visszaszolgáltatása érdekében, ezeknek a pereknek az állása egyelőre átláthatatlan a kormánybiztosi hivatal számára.

Marossy Zoltán alprefektus a megyei földosztó bizottság tagjaként rendet szeretne teremteni a földterületek visszaszolgáltatása területén, ami nem lesz könnyű feladat, hiszen ugyanazt a földterületet három különböző törvény alapján is vissza lehetett követelni az elmúlt húsz év folyamán, és több olyan terület volt, amit különböző személyek több alkalommal is megpróbáltak megszerezni bírósági úton. 

Ugyanazt a területet jogerősen két személynek is odaítélték

„A legnagyobb gondok Temesváron és a megyeszékhelyhez közeli településeken vannak – nyilatkozta lapunknak Marossy Zoltán –, ahol a területek értéke is jelentős. Temesvári földek és kertek visszaszolgáltatása eredeti tulajdonosaiknak a legtöbb esetben megoldhatatlan feladat, mert a város területe kétszeresére nőtt az államosítások óta, tömbháznegyedek, gyárak, iskolák stb. épültek az elkobzott termőföldek és kertek helyére. Hasonló a helyzet a város vonzáskörzetében. A bírósági döntések sok esetben nemhogy tisztáznák, hanem inkább bonyolítják a tulajdonjogi kérdéseket. A várossal gyakorlatilag összenőtt Újszentes határában egy bizonyos területet két különböző személynek is odaítéltek bírósági döntéssel, pedig nem is az ő hatáskörükbe tartozik az államosított földek tulajdonjogának megállapítása!

Egy másik gondra is fel szeretném hívni a figyelmet a földosztásokkal kapcsolatosan. Temes megye területén már alig van visszaszolgáltatható föld a helyi földosztó bizottságok birtokában. Az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) hatáskörében még vannak földterületek, de ezeknek egy része teljesen használhatatlan mezőgazdasági célokra. Erre egy példát is mondok: Nagyzsám község határában található egy 1300 hektáros, dombos terület, ahol egykor gyümölcsösök voltak. Ezt a területet 50 évig senki sem művelte, teljesen tönkrement, esővizek mosta kopasz dombokról van szó, nem beszélve arról, hogy a terület egy része Krassó-Szörény megyében található. Azt szeretném elérni, hogy az ehhez hasonló területeket eleve vonják ki a mezőgazdasági területek nyilvántartásából, mert ezeket nem adhatjuk oda az egykori földtulajdonosoknak a saját földjük helyett – nem is fogadnák el őket! Mivel már a földosztás folyamata végén járunk, a „tiszta” visszaszolgáltatási ügyeket gyakorlatilag lerendeztük, a megyében kevés a föld, egyre több ilyen, a nagyzsámihoz hasonló használhatatlan terület kerül a látószögünkbe. A volt tulajdonosok jobban járnának, ha kimondanánk, hogy nincsen állami tulajdonban levő föld a számukra, és joguk van a kártalanításra. Másként soha nem jutunk a földosztás végére: azokat a volt földtulajdonosakat, akik számára csak elfogadhatatlan terület jut, vagy egyáltalán nem jut föld, kártalanítani kellene!”