JelenHaz
Kedd, 2019. május 21., 11.59
Földtörvény véghajrája

Fonnyadt siker

A prefektúrák azt ígérik, részükről év végéig lezárják a földtörvény végrehajtását, nem marad egyetlen, megvizsgálatlan kérelem sem. Valójában azonban régiónkban, a jelenleg is folyó, több száz per miatt képtelenség megjósolni, mikor zárul le a lassan két évtizede folyó földosztás. És külön gond, hogy régiónkban sincs elegendő földterület.

Arad
Messze az alagút vége

Horváth LeventeAz elmúlt két-három évben igencsak lecsendesedtek a megyében a viták, panaszok, botrányok a földvisszaigénylés kapcsán. Ennek egyik oka, hogy az igénylési okmányok letevésének határideje a 247/2005-ös törvény kapcsán már rég lejárt, a földosztó bizottságok pedig, legalább egyszer, már minden kérelmet átnyálaztak. A másik ok, hogy nagy, kiosztatlan területek már nem maradtak, ráadásul, országos viszonylatban Arad még a „földhiány” tekintetében is jól ál, más megyékben a mínusz sokkal nagyobb. Más kérdés, hogy ez természetesen nem vigasztalja azokat, akik jogos jussukat várják.

A legfrissebb, március elsejei kimutatás szerint a 247-es törvény végrehajtásának eredményeként Arad megyében 14 068 kérelmet regisztráltak a földosztó bizottságok, amelyek összesen 137 697 hektárt jelentenek. Az iktatott kérvények közül 11 455 szólt termőföld-visszaigénylésről, s ezek végleges megoldásához 62 905 hektár szükségeltetik. A fennmaradó 2 623 kérelem erdő-restitúcióra vonatkozik, ezek megoldása után pedig újabb 74 792 hektárnyi erdő kerül vissza magántulajdonba.

Irány a törvényszék

A kedvező megoldások száma azonban még a felét sem teszik ki a leadott kérvényeknek. A megyei földosztó bizottságtól kapott statisztika szerint a helyi földosztó bizottságok kézbe vették, elemezték mind a 14 068 kérelmet, ám csak 6080 részesült kedvező elbírálásban, mert nem kevesebb, mint 7998-at visszautasítottak.

– Mi, a megyei bizottságnál jól állunk a leadott kérelmek ellenőrzésével, érvényesítésével, hisz a 78 megyei földosztó bizottságból 71 már eljuttatott hozzánk 5023 kérelmet – vázolta a friss helyzetképet Horváth Levente alprefektus. – Az elkövetkezőkben pedig a megmaradt hét földosztó bizottságtól érkező kérelmeket is feldolgozzuk. Jelenleg nálunk a földvisszaszolgáltatási kérelmek feldolgozottsága meghaladja a 96 százalékot – tette hozzá.

Persze, ez nem jelenti távolról sem, hogy nyugodtan ülhetnek a babérjaikon, hisz a kérelmezők 3718 fellebbezéssel ostromolták meg a megyei bizottságot, ami azt jelenti, hogy ennyien voltak elégedetlenek a települések bizottságainak a döntésével, miután ezek elutasították a visszaigénylést.

– Tavaly maratoni munkát végeztünk, a havonta összeülő megyei bizottság tényleg éjszakába nyúlva ült és vizsgálta a kérelmeket, hozott döntéseket, másképp még nem tartanánk itt – mondta Horváth. – A lényeg, hogy a kérelmek feldolgozását tekintve mi év végig befejezzük a ránk háruló feladatokat, tehát részünkről lezárul a földosztás. Ugyanakkor a határozatokkal elégedetlenek polgári peres úton akarják a maguk igazát bebizonyítani, s ezek bizony évekig is elhúzódhatnak.

2007-ben a megyei bizottság összesen 1775 határozatot hozott, vagyis ülésenként több mint százat, ami jelzi, hogy az alprefektus nem túlzott.

Persze, az intézmény jogászai most sem unatkoznak, számukra még épp elég tennivaló maradt, mert jelenleg 483, a megyei földosztó bizottság által hozott határozat ellen folyik per. A magas szám viszont csalóka, ez nem jelenti azt, hogy 483 területért pereskednek az emberek.

– A statisztikánkban, ha egy szántóföldre mondjuk 17 személy tart igényt, és mindegyikük bepereli a megyei bizottságot, mert elégedetlen a döntéssel, akkor ez 17 pert jelent, holott ugyanarról a földről van szó – mutatott Horváth a számok mögé.

Megbüntetett polgármesterek

A vidéki földosztó bizottságok körüli botrányok elcsendesedtek, ám akár mekkora is volta lázongás egy-egy polgármester, vagy bizottság ellen, egyetlen bizottsági elnök, vagyis polgármester nyaka sem tört ki. Holott, a rossznyelvek szerint, jó néhánynak maga, családja, barátai, érdekszövetsége felé hajlott a keze, de ez másik kérdés. A megyei bizottság 27 vidéki városban, községben kurkászott a dokumentumok között, és ennek eredményeként kilenc személyt büntettek meg. A legtöbb gond

– Vélek szándékosságot felfedezni abban, hogy egyes bizottságokban hanyagul állították ki a birtokleveleket, rendszertelenül üléseztek, hiányoztak a jegyzőkönyvek, vagy „rosszul” írták meg – mondta az alprefektus. – Ma is léteznek perek a helyi bizottságok döntései ellen, s ezek elindítására mi, a megyei bizottság buzdítottuk a kárvallott személyeket.

A legnagyobb föld- vagy erdőosztási botrányok Zabrányban, Ópáloson, Menyházán, Fazekasvarsándon, Gyorokon voltak.

Arad megyében 28 134 ezer hektárnyi szántóföld hiányzik.

Irházi János

Fehér
Döcögve halad

Ladányi ÁrpádA nemrégiben feldolgozott adatok szerint Fehér megyében körülbelül még 9000 birtoklevél vár kiállításra. Ladányi Árpád a megye alprefektusa és a megyei földosztó bizottság titkára lapunk érdeklődésére a földtörvény alkalmazásáról és a birtokba helyezésről nyilatkozott. 2006 elején, amikor elvállalta az alprefektusi megbízatást, és elvégeztek összesítették  földtörvények alkalmazásának statisztikáit, ezer olyan elbírálatlan kérvényt találtak, amelyeket a visszaigénylők még 1991-ben nyújtottak be. Így aztán a 2006-ban és a 2007-ben szinte csak ezek ellenőrzésével foglalkozott a prefektúra teljes jogi osztálya, nem riadtak vissza attól sem, hogy bizonyos esetekben ha a helyzet megkívánta a helyi földosztó bizottságok elnökeit büntetéssel kényszerítsék a törvény előírásainak a betartására.

Jelen pillanatban azt lehet mondani hogy szinte végeztek a kérvények elbírálásával, de ez nem jelenti azt hogy időnként nem jelenik meg egy-egy, valahol a bürokrácia útvesztőiben kallódott kérelem.

Ottjártunkkor jelentkezett meghallgatásra az alprefektusnál Kónya Tibor a Bethlen kollégium iskolalelkésze, mint az Erdélyi Református Egyházkerület képviselője, és azt kifogásolta hogy több visszaigénylésre benyújtott kérvényt nem oldottak meg. Kiderült, az enyedi földosztó bizottságnál elveszett kérvényekről van szó, amelyeket most már iktattak, és a  következő megyei bizottsági ülés napirendjére tűzik a megoldást. A 2008 as évre azt a célt tűzték ki, hogy azokban az esetekben amelyekben a megyei földosztó bizottság megállapította a tulajdonjogot, megtörténjék a birtokba helyezés és a birtoklevelek kiállítása.

A feldolgozott adatok szerint kb. az év elejétől körülbelül 500-at sikerült a tulajdonosoknak átadni, ami 1516 ha szántóföldre és erdőre vonatkozik. Körülbelül 100 ezer azon birtoklevelek száma a megyében, amelyek  már a tulajdonosok kezében vannak, így most már gyorsabban halad a parcellázás és a topográfiai felmérés is.

Ladányi szerint a másik probléma ami még megakasztaná a dolgok zökkenőmentességét, a júniusban tartandó helyhatósági választások, hisz sok polgármester ilyenkor inkább a szavazói toborzásával foglalkozik, de ha ezt sikerül kikerülni akkor az év végéig lehetőség van hogy a jogosult személyeket birtokba helyezésére. Nézeteltérésektől sem mentes a visszaszolgáltatási folyamat, azon kérvényezők száma, akik kifogásolni valót találtak a megyei bizottság döntésében meghaladja az ezret, így a folyamatban lévő perek száma is ugyanannyi.

Szakács Bálint

Hunyad
Ki a jogos örökös?

Dézsi AttilaHa valahol a földek visszaszolgáltatása jogos tulajdonosuknak jól haladt, az bizonyára Hunyad megye: a birtoklevelek 97,6%-os kiosztásával, illetve a hozzájuk tartozó föld 93,8%-val az első helyen áll országos viszonylatban, hangsúlyozza Dézsi Attila alprefektus.

Éltanulói napló

Március eleji statisztika szerint a visszaszolgáltatás jobban haladt mezőgazdaságilag hasznosítható földterületek esetén: a birtoklevelek

99,3%-át, illetve a szántóföld 96%-t osztották ki. Valamivel rosszabb a helyzet az erdőket illetően: itt csupán a birtoklevelek 94,4%-t, s a visszaigényelt erdők 90,6%-t szolgálták vissza jogos tulajdonosuknak.

Hunyad megyében összesen 19800 kérvényt adtak le, melyek 87.374 hektár földet igényeltek vissza. Ebből 21.432 hektár szántóföldet és 53,993 hektár erdőt a régi helyszíneken adtak vissza, míg a maradékra kártérítést ajánlottak fel.

Városonként a legtöbb kérvény Urikányban (966), Brádon (698), Vulkánban (658), Algyógyon (551) és Petrillán (531) adtak be. A megyeszékhelyen 506 kérvényt, Vajdahunyadon 390-t, Petrozsényban pedig 420-t adtak be.

Az említett településeken a helyi földbizottságok szinte valamennyi kérvényt megvizsgáltak – kivéve Urikányt, ahol csupán 714-t fésültek át a 966-ból. Ami a visszaszolgáltatott földterület nagyságát illeti, első helyen Lupény áll (600 ha), majd Vulkán (497 ha) és Hátszeg (235 ha) következik. Erdőknél szintén a Zsilvölgye viszi a prímét: Petrilla az első (5453 ha), Urikány (3200 ha) és Vulkán (1929 ha) a harmadik.

Örökösödési kérdések

A kommunista rémuralom által önkényesen elkobzott földek visszaszolgáltatás révén Hunyad megyében a magyarság helyzete is javult: a Kendeffy család például 14.000 hektárnyi erdőt kapott vissza a Retyezát hegységben, s más nemes családok – Mara, Toldy, stb. – is visszakapták őseik hagyatékát, vagy legalábbis annak legnagyobb részét. A magyar egyházak is visszakapták elkobzott tulajdonuk legnagyobb részét. Jelenleg Hunyad megye földterületén olyan 25%-a van magyar tulajdonban.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a jogos tulajdonos megállapítása nem olyan egyszerű dolog. Jelenleg 169 visszaszolgáltatási perben folyik a bírósági vizsgálat. Zömük az örökösök között zajlanak, szemléltette a helyzetet Dézsi Attila. Magyarán nem azért fordultak jogi orvoslásért, mert az állami intézmények nem szolgálták vissza a földtelkeket, hanem azért, mert jogtalan örökösnek tették.

Sokkal kevesebb az olyan per, amely állami- vagy helyi közigazgatási intézmények ellen zajlik. Hátszegen például a közbirtokossági társulat pereskedik az önkormányzattal az erdőterület – időközben kiirtott – egy része miatt.

Nehéz lenne megjósolni, mikor oldódik meg végleg a visszaszolgáltatás kérdése, hiszen fél évszázad után nem mindig olyan tiszta az örökösödési kép. A 169 per mégsem olyan sok, legalábbis a közel 20 000 visszaszolgáltatási kérvényhez viszonyítva.

Chirmiciu András

Temes
Hiánycikk a föld

Marossy ZoltánHogy a megyében a véghajrájához közeledne a föld-visszaszolgáltatás, túlzás állítani; Marossy Zoltán alprefektus szerint lezárhatják idén a restitúciós folyamatot, ez viszont nem jelenti azt is, hogy lezártnak tekinthető minden visszaigénylés is.

A 2005/247-es törvény alapján – a megszabott határidőig – majdnem 11 ezer kérvényt iktattak Temes megyében, ezek összesen 64 ezer hektárra vonatkoztak, amiből 48 ezer hektár a mezőgazdasági terület, és a többi erdővidék. Ha azt vesszük, hogy az Állami Földalapnak 31 ezer hektárja volt „tartalékban”, több mint kétszeres volt a túligénylés, de a kérelmek elbírálása után kiderült, hogy voltak, akik nem jogosultak visszaszolgáltatásra (vagy, mert már kaptak korábban földet, vagy nem tudták igazolni tulajdonosi/örökösi mivoltukat), de így is legalább másfélszer több területet kértek vissza, mint amennyivel az állam rendelkezett. „Egyik végletből a másikba esünk, mert vannak vidékek, ahol befejeződött a visszaszolgáltatás, szinte mindenkit kielégítettek, a birtokleveleket is kiosztották, másutt viszont súlyos problémák vannak, pereskedések folynak, mert olyanok kaptak földet, akinek semmi közük nem volt hozzá, sőt még a felmenőiknek sem – mondta az alprefektus. – Kilencven-kilencvenhárom százalékos feldolgozottságról beszélnek, ami szép statisztika, viszont a megoldatlan esetek rontják az összképet. Jog szerint mindenkit megilletne a saját, vagy az ősei egykori tulajdona, de sajnos lehetetlen jó megoldást találni.”

Bonyolítja a helyzetet, hogy egy-egy területre többen is tarthatnak igényt, mert a történelem során – diktatórikusan – másnak a tulajdonába adták. „Elvették mondjuk egy magyartól, aztán elvették a teszem azt egy szerbtől, és odaadták egy román gazdának, majd az állam attól is kisajátította. Ráadásul az 1991/18-as törvény szerint az is kaphatott a földből, aki akkor épp megművelte” – mondta Marossy. A 247-es törvény egyik előnye, hogy annak alapján érvényteleníthetők a korábban kiadott, jogtalanul kiállított vagy téves adatokat tartalmazó birtoklevelek, de hát a jogorvoslat időbe, pénzbe és fáradtságba kerül, ráadásul a prefektúra több, mint 250 pert folytatott, vagy folytat most is épp ez ügyben.

A korábbi földtörvények okozta kuszaságban, no meg a fölhiány miatt lehetetlen igazságot tenni. Aki eddig nem kapott, nem is nagyon számíthat arra, hogy természetben visszaszolgáltatják neki a jussát. A törvény szerint más megyében is kaphat területet, de erre is kevés az esély. „Mi másik négy megyétől kaptunk levelet, hogy biztosítanánk-e itt területet az igénylőknek. Úgy látszik, egyesek azt hiszik, hogy mivel évtizedekkel ezelőtt elköltöztek a bánsági németek, földfelesleg van – folytatta a kormánybiztos-helyettes. – Nekem is járna vissza föld Arad megyében: kaptam is hivatalos értesítést, hogy elismerik, jogosult vagyok, de földre ne is számítsak.”

Azoknak a kérését, akik természetben nem kaphatják vissza a földet, Bukarestbe továbbítják, és értékpapírokkal fogják kárpótolni őket, állami vállalatok kisrészvényesei lesznek. Hogy ez mit ér, vagy mit lehet kezdeni vele? „Jó kérdés. Ilyen részvénypapírból nekem is van a fiókomban, még 1994-1995-ből, amikor az országos privatizációs folyamatot elindították” – legyintett az alprefektus.

A legnagyobb földkrízis a megyében talán Temesváron van, ahol a különböző földtörvények, illetve a forradalmárokat, háborús veteránokat, deportáltakat, ezek özvegyeit és leszármazottait megillető kedvezmények alapján hatvanszor több földet kértek (vagy kérnek viszsza), mint amennyi a földosztó bizottság rendelkezésére áll. A polgármesteri hivatalhoz 11 640 hektárnyi kültelekre, 110 hektárnyi beltelekre és 25 hektár erdőre nyújtottak be igénylést, viszont csak 176 hektárnyi visszaadható területtel rendelkezik az önkormányzat. Ebből 142 visszaszolgáltatása már elkezdődött, 14 hektárt pedig az időközben felduzzadt város útjai és egyéb infrastrukturális beruházásai foglalnak el.

Pataky Lehel Zsolt


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'