JelenHaz
Péntek, 2019. december 06., 05.02
Mezőgazdaság

Hogy vészelte át a telet a vetés?

Hogy vészelte át a telet a vetés?
Hogy vészelte át a telet a vetés?
Régiónk megyéiben különösebb panasz nem érkezett fagykárokra, ezért a gazdák átlagosnak nevezik a télből eltelt hónapokat, igaz, a csapadékot, hótakarót többen is hiányolják. Mai riportunkban megkérdeztük az érdekelteket, hogyan áll a vetés, mi a helyzet a szőlőben, gyümölcsösökben.




Arad
Nem panaszkodnak

– Átlagos, elfogadható téli idő volt, a vetések pedig nagyjából átlagos módon vészelték át az eddigi hónapokat – sommázott Molnár Gáspár mérnök, az AMMGE megyei alelnöke, aki Pécskán maga is gyakorló gazdálkodó.

Molnár szerint a korábban vetett búzán náluk észlelhető némi fagykár, a későbbin azonban nem, ugyanakkor a búza fejlődése megfelel az elvárásoknak. „A kérdés, miként heveri ki az árpa a fagyos napokat, de az csak az elkövetkezőkben derül majd ki” – magyarázta, hozzátéve, neki repcéje nincs, de másoknál úgy látta, ezen nem látszik fagykár. Szerencse, hogy amikor azok a kemény, fagyos napok voltak, a vetést, ha vékony is, de hóréteg borította, és ez segített az átvészelésben. Hasonlóan – nagyjából – elégedett az őszi vetésekkel Sipos György mérnök, aki Majláthfalván gazdálkodik.

A gyümölcsösökben sem volt fagykár– Minden vetésünk átvészelte a telet, kivéve a repcét, amely megsínylette a nagy fagyokat, viszont a búzánk rendben van, a mélyszántást is elvégeztük. Nagyobb gond, hogy az őszi szárazság miatt a vetések jobbak is lehetnének, hiába esett szerda reggelre 10 milliméter csapadék, a föld víztartaléka kevés. Számításaim szerint most itt, Majláthfalván és környékén körülbelül 100 milliméter eső kellene, amely, jó tavaszi műtrágyázással jó kilátásokra adna okot. Ha viszont nem fog esni, akkor ez negatívan hat a vetésekre.

A mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint Arad megyében, a rendelkezésre álló 350 ezer hektárnyi szántóból átlag 65 hektáron vetnek búzát, 2850 hektáron repcét, 5850 hektáron pedig árpát. A parlagon hagyott terület nagysága 50 ezer hektár. Az átlagos tél jelzőt használják Arad-Hegyalján a borászok is. Balla Géza, a Wine Princess tulajdonos-vezetője szerint semmiféle különösebb gondjuk eddig nem volt, mivel a hosszú, kemény fagyok is elkerülték a vidéket.

– Egyedül a fiatal szőlőtőkékért aggódtam egy kicsit – magyarázta –, de a helyszínen tapasztaltak alapján elmondhatom, eddig átvészelték a telet, remélem a későbbiekben sem rágcsálók, sem gombás megbetegedések nem tesznek kárt bennük. Egyébként a ménesi borvidéken ők már két hete elkezdték a munkát, metszik a szőlőt, majd ha ezzel végeztek, folytatják sorrendben a többi, szükséges munkát.

Fagykár a gyümölcsösöket sem érte Arad megyében. Andreyka László, a lippai Agro Maşini Kft. vezetője lapunknak elmondta, számukra is optimálisnak nevezhető téli hónapokon vannak túl, az alma metszését hamarosan be is fejezik, fagykár nem érte a fákat. „Reméljük, kései fagyok sem lesznek Lippa környékén” – tette hozzá.


Hunyad
Egyelőre jók a kilátások

Hunyadi szántóföldek. Sok függ még az időjárástólMeglehetősen jók a kilátások az idei termésre, vélik a Hunyad megyei földművelési igazgatóság szakemberei, az őszi vetések helyzetéből kiindulva. Mégis korai lenne becslésekbe bocsátkozni, mivel az időjárás változásával az aratásig még nagyon sok minden változhat, hangsúlyozta Doina Staier osztályvezető.

Hunyad megye – és Dél-Erdély – megművelt földjein a nedvesség optimálisnak tekinthető, s az október 20. előtti vetések fejlődése is kielégíthetőnek mondható. A későbbi vetés helyzete már nem olyan fényes, noha komoly problémák e téren sincsenek. A növényzet minőségét azonban kedvezőtlenül befolyásolta a hótakaró hiánya: a megyében ugyanis alig havazott, s a januári fagyban lényegében védtelenül maradt.

Az ősszel a megyében 11 110 hektárt vetettek be a 79 629 hektárnyi szántóföldből, további 1363 hektárt pedig felszántottak a tavaszi vetések előkészítésére. A vetés legnagyobb része – 9610 hektár – búzából és rozsból áll. Takarmány-növényekkel 253 hektárt vetettek be, árpával 592-t, 527-et pedig repcével. Zöldségeket 81 hektáron vetettek, gyógynövényeket 46-on.
Csernakeresztúron is a tavalyihoz hasonló jó évre számítanak. Az őszi vetés kikelt, szépen fejlődik, noha a szárazfagy nem kedvezett. Jobb lett volna a hótakaró, véli Kelemen Ilona. Amennyiben a tavasz folyamán is elfogadható lesz az időjárás, elég jó hozamra számítanak.

A megye legnagyobb magyar falujában azonban a tavalyinál több terület maradt parlagon. Egyelőre azonban nem tudni, sikerül-e kora tavaszi fagy, áradás, vagy nyári aszály nélkül megúszni. Ezek ugyanis nagy mértékben befolyásolhatják majd a termés mennyiségét és minőségét egyaránt.


Temes
Idejében érkezzenek a támogatások

Szabó Csaba Zoltán: „Számítunk a gázolaj árának támogatására”– 2009 a normalitás jegyében kezdődött mezőgazdasági szempontból – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Paul Pârşan megyei mezőgazdasági igazgató –: az ősszel elvetett gabona szépen fejlődik, csak néhány helyen okozott gondokat a fagy. Körülbelül 130 000 hektár van bevetve őszi búzával és 40 000 hektár őszi árpával, sörárpával, ezek nagyjából ugyanakkora területek, mint az előző években. Néhány száz, legfeljebb ezer hektáron károsodott a vetés a fagy miatt, bár különösen nagy hideg nem volt, -18 C-fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet Temes megye területén.

Az igazgató szerint a 2008-as év mezőgazdasági szempontból közepesnek mondható, sajnos a felvásárlási árak nagyon alacsonyak voltak. A piac nem vásárolta fel a búza- és a kukoricatermést, ezért a gazdáknak nincsen tőkéjük.

– A tavaszi kampány sikeressége elsősorban azon múlik, hogy megérkeznek-e idejében a beígért támogatások – jelentette ki. – Gondolok itt a terület alapú támogatásra (kb. 100 euró hektáronként), amit február–márciusra ígérnek, a műtrágyavásárlásra felhasználható szelvényekre és a gázolajár-támogatásra. Itt arra hívnám fel a gazdák figyelmét, hogy hétfőtől (február 16.) jelentkezhetnek a községházákon a gázolajár-támogatás igénylése érdekében. Ha a kormány idejében biztosítja ezeket a támogatásokat, akkor nem lesznek gondok a tavaszi kampánnyal.

Jelentős befektetések voltak a szőlőtermesztés, borászat esetébenA gyümölcsösökkel, szőlőkkel kapcsolatban elmagyarázta, hogy az utóbbi években jelentős mértékben csökkent Temes megyében a gyümölcsösök összterülete. Ez a folyamat szerencsére megállt, a gyümölcsösök lassú fejlődésnek indultak, jelentős befektetések voltak ezen a területen, különösen a szőlőtermesztés, borászat esetében. A növekedést gátolja, hogy a kis mennyiségű hazai gyümölcs is nehezen értékesíthető, mert a vevők a “szemükkel” vásárolnak, és a tetszetős, ám ízetlen import gyümölcsöt részesítik előnyben.

– A mi gazdáink egyelőre a természetes módszereket alkalmazzák a mezőgazdaságban, így a gyümölcstermesztésben is, és mivel kevesebb vegyszert és tápanyagot használnak, a termékek minősége jobb, de nem annyira látványos az eredmény. A téli fagyok eddig nem károsították különösebben a gyümölcsösöket, reméljük, hogy késő tavasszal nem térnek vissza a fagyok – vont mérleget Pârşan.

Kiss Károly, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a telet még nem vészelték át a gazdák, hiszen még csak február közepénél tartunk, de eddig az őszi vetések – mint a búza és az árpa – jól sikerültek. Kiss Károly szerint a termőföldek kevés műtrágyát láttak a Bánságban, és ezután se fognak többet látni, mert a gazdák nagyon alacsony áron tudták értékesíteni a búzát, a kukoricát és a napraforgót, ezért nincsen pénzük. „Az a baj, hogy nagyon kiszámíthatatlan a mezőgazdasági termelés, a gazda nem tudja, hogy kinek és mennyiért fogja eladni, amit megtermel.

Szépen fejlődik a búzavetés a bánsági földekenNem ártana, ha nálunk is bevezetnék a raktárjegyeket, ami azt jelentené, hogy a gazdák az elraktározott mezőgazdasági termékek árának 70%-át felhasználhatnák az őszi–tavaszi kampány költségeinek a fedezésére” – nyilatkozta lapunknak Kiss Károly.

Szabó Csaba Zoltán óteleki mezőgazdasági nagyvállalkozó immár 4000 hektáron gazdálkodik, és egyelőre elégedett a vetések állapotával.

– 1800 hektárt vetettünk be az ősszel búzával és 300 hektárt árpával, eddig a vetés, hála Istennek, nagyon szépen fejlődik, bár olyan híreket hallottunk, hogy az országban sok helyen elfagyott minden. A tavaszi kampány során újabb 2000 hektárt szeretnénk bevetni sörárpával, kukoricával, napraforgóval, kisebb területeket szójával és zabbal. Nagyon fontos lenne, hogy az uniós támogatás mellett, amit nem hiszem, hogy április előtt megkapnánk, a kormány kiadná a beígért műtrágyaszelvényeket, állítólag egy hektár után 4 millió lej értékben. Számítunk a gázolaj árának támogatására is, ami tavaly literenként egy lej volt. Mi már hozzáfogtunk a termőföldek előkészítéséhez, tárcsázunk, lazítjuk a talajt a tavaszi kampány előtt.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'