https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Kedd, 2019. szeptember 17., 10.08
Gázbevezetés a régióban

Jó, ha bűzlik

Mai riportunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire halad dinamikusan régiónkban a földgázbekötés, jelenléte mennyiben befolyásolja a település fejlődését, vonzza a befektetőket.


Az E-on Gaz Romániától is meg szerettük volna tudni, milyen fejlesztési tervek előtt áll, hol, mikorra várhatóak a beruházások, ám a régiónkért felelő, temesvári központ sajtószóvivője rövid és velős válasz helyett írásos kérvényt óhajtott előbb tőlünk, és csak Hunyadról tájékoztatott.

Arad
Foltokban

A megyében két akadály szab gátat a földgázzal ellátott otthonok számgyarapodásának: az egyik a gerincvezetékek hiánya, a másik pedig a pénz. Mert hiába van egy családnak pénze gázbevezetésre, ha nincs a környéken egy szippantásnyi sem ebből a „tüzelőanyagból”, és hiába fektették le az illető orra elé a csövet, ha nincs anyagi lehetősége bekötni. Ráadásul ma már nem csupán a bekötés kerül sokba, hanem később a számla is gyakran hátborzongató.

A földgázellátás a megyeszékhelyen nagyjából megoldódott, a kerületek zöme teljesen ellátott, s csak annak nincs, aki nem akarta vagy nem tudta bekötni. Az újonnan épülő lakóparkokban, üres telkekre beszúrt tömbházakban a beruházó már minden lakásba kazánt szerel be, hogy a majdani lakó a lehető legtakarékosabban fűthessen, vagy melegítsen vizet. Sokkal nagyobb gond a régi állami Distrigaz privatizációja után az E.ON által átvett hálózatok állapota, mivel annak idején – és sok helyen még ma is – a gáz vízvezeték-csövekben folyik, hegesztés helyett pedig az illesztéseket kóccal szigetelték, ami európai unikumnak számít, de ez egy másik riport témája lehet.

Drága mulatság

Gázcső-fektetés. Ritka pillanat egy település életébenAz E.ON Gaz Románia a megye legjelentősebb szolgáltatója, Aradon kívül  minden  jelentős városban – Kürtöst, Borosjenőt kivéve – kisebb-nagyobb mértékben jelen van. A megye második legnagyobb városában, Pécskán, például, tavaly decemberben gyújtották meg az első lángot. Antal Péter alpolgármester lapunknak elmondta, jelenleg körülbelül 300 család élt a lehetőséggel, és további 200 kérvényezte a bekötést, ők most a dokumentációt gyűjtik össze. No, meg a pénzt, mivel a gerincvezetéktől való távolságtól függően, legalább kétezer lejbe kerül a szolgáltatáshoz való csatlakozás. A földgáz jelenléte az alpolgármester szerint óriásit lök majd a most készülő ipari parkon, hisz egy komoly befektetőnél az első három kérdésben a gáz is szerepel. Tehát segíteni fog a település fejlődésén.
Az E-on Gaz mellett a megyében a második nagy szolgáltató a Gaz Vest Rt. A céget annak idején többek között az aradi SIF hozta létre, aztán néhány viharos esztendőt követően mára elültek a hullámok, és az elsősorban vidéki településekre koncentráló cég most Arad, Bihar és Temes megye 35 községében-városában szolgáltat földgázt. Ebből Arad megyében 11 településen vannak jelen, a már említett Kürtös és Borosjenő mellett többek között Sofronyán, Zimándújfaluban, Zimándközön, Şagunán, Simándon, Nadabon és Vingán. Vagyis az egyik országos fővezeték mentén. Nem véletlen, hogy ezt követően több nyugati cég megtelepedett mind Kisjenőben és környékén, mind Borosjenőben. Ez utóbbi városban az előkészítés még 1999-ben elkezdődött, és nem volt viharmentes. Elsősorban, mert az érdekeltek sokallták a 10 százalékos önrészt az utcai fővezetékből, másrészt pedig több gazda egyszerűen nem engedte, hogy szántóföldjét feltúrják a vezetékek lefektetésekor.

Halvány remények

Ellátás szempontjából a megyeszékhelyen kívül jól állnak a környező települések is, mint például, Újpanád (Horia), Zádorlak, ahol a gáz bevezetése nyomán azonnal megugrottak az ingatlan- és telekárak, felpörgött az építkezési kedv. Sajnos azonban több magyar település, mivel messze fekszik a fővezetékektől, és az E-onnak vagy más szolgáltatónak csak akkor éri meg, ha sok előfizetőt szerezhet, jó ideig nem számíthat földgázra. Ilyen, például, Kis- és Nagypereg, Simonyi- vagy Majláthfalva, de sorolhatnánk tovább őket.

A Gaz Vest koncessziós szerződéseket köt vagy a helyi önkormányzattal, vagy a gazdasági tárcával, és ennek alapján építi ki a hálózatait. Saját bevallásuk szerint eddig összesen 620 km vezetéket fektettek le, ebből 600 kilométernyiben már van is gáz. A cég saját költségén 500 km vezetéket fektetett le. Csak zárójelben, a Gaz Vest Szatmár megyében is próbálkozott, a koncessziós szerződést 2000-ben alá is írták a megyei önkormányzattal, végül az egész botrányos módon dugába dőlt, és csak nagyon kevés lakossal sikerült szerződést kötni.

Irházi János


Temes

Gáz van!

A jelenlegi árviszonyok mellett megoszlanak a vélemények arról is, hogy egyáltalán lenne-e igény a lakosság körében a földgáz bevezetésére.

Temes megye magyarlakta településeit nem kényeztették el a földgázszolgáltatók, sok községnek még a közelébe se ért el a gázvezeték. Az utóbbi években az aradi székhelyű Gaz Vest szolgáltató fejlesztette ki saját hálózatát Temes megyében, az alábbi településeken vezették be a földgázt: Őszény (Izvin), Temesgyarmat, Kiskastély, Orczyfalva, Parác, Szakálháza, Szentandrás, Temesrékas, Temesság, Újpécs. A Temes megye nagy részét lefedő Distrigaz hálózatát az E.ON Gaz szolgáltató örökölte, fejlesztéseikről határidőn belül nem kaptunk részletes információkat.

A befektetőknek kell a földgáz

Az újszentesi földgáz fogadóállomás – ez is községi tulajdonban vanA szerb határhoz közel fekvő Zsombolyán még 15 kilométer gázvezetékre lenne szükség ahhoz, hogy az egész városban elérhető legyen a földgáz – tudtuk meg Kaba Gábor RMDSZ-es polgármestertől. Ebből 10 kilométer vezeték megépítése már tervben van, ezt a szolgáltató saját befektetés formájában fogja megépíteni. A tíz kilométerből 3,5 km hosszú lesz az a gázvezeték, amelyik a román–szerb határállomáshoz vezet, ennek megépítésére azért van szükség, mert kereskedelmi övezetet akarnak kiépíteni a vám közelében. „Véleményem szerint a gazdasági tevékenység szempontjából nagy előny a település számára, hogy van földgáz – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kaba Gábor –, a befektetők elsősorban nem az árat nézik, hanem azt, hogy azonnal csatlakozni lehet a gázvezetékre és használni lehet, nemcsak fűtésre, hanem gazdasági célokra is. Egy olasz cég például a gabona szárítását oldja meg a földgáz segítségével.”

A mezőgazdasághoz nem kell földgáz…

A hat településből álló Újvár község szintén a szerb határ közelében terül el, de a földgázvezeték még a közelbe se ért. „A legközelebbi község, ahová a földgáz be van vezetve, Újpécs, ami 25 kilométerre van Újvártól – nyilatkozta Vajda Pál RMDSZ-es polgármester. – Ez azt jelenti, hogy egyhamar nem lesz földgázunk és a jelenlegi árak mellett nem tudom, hogy hány család engedhetné meg magának a gáz bevezetését és használatát. Igaz, hogy kényelmesen meg lehet vele oldani a fűtést, meleg vizet, de a falusi embernek túlságosan drága”. Hasonló véleményen van Valkay Németh György végvári alpolgármester, aki úgy véli, hogy a mezőgazdasághoz nem kell földgáz. „A zöldségtermesztők, virágkertészek a fóliasátrak melegítésére használnak földgázt, de Végváron erre nincs igény, a lakosságnak pedig nagyon drága” – mondta az RMDSZ-es alpolgármester, aki szerint jelenleg a végváriak beérik az aragázpalackkal, azt helyben lehet cserélni. A földgázt egyébként 20 kilométer távolságról, Birdáról kellene átvezetni, ami nagyon sokba kerülne.

Kistérségi összefogással kell bevezetni

A Felső-Bega völgyében is hiánycikk a földgáz, de Ihász János igazfalvi polgármester véleménye szerint lenne rá igény a lakosság körében is. „A földgáz bevezetését 20 kilométer távolságról egyetlen település nem tudja megoldani, ez kistérségi összefogás, közös programok kérdése” – véli Ihász János, aki szerint van rá esély, hogy kitartó lobbyzással még a jelenlegi kormány mandátuma idején elérje a gázvezeték a Felső-Bega völgyét, Facsád és Igazfalva településeket. „A földgázra elsősorban a lakosság körében lenne igény, aragázpalackot jelenleg is használnak. A cégek elsősorban a vizet, a csatornázást igénylik, földgáz nélkül tudnak működni” – mondta Ihász János.

Újszentesi gázos sikertörténet

A Temesvárral lassan összenövő Újszentes község gázhálózatának története valószínűleg országos szinten is egyedülálló. Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármester a Nyugati Jelennek elmondta, hogy a helyi tanács még 1999-ben döntött a földgáz bevezetéséről.

„Olyan céget kerestünk, amely hitelbe vezette volna be a földgázt és utólag fizettünk volna a munkálatokért. Két hazai cég vállalta volna a földgáz bevezetését Újszentesre, de egyik sem az általunk kért feltételek mellett. Végül létrehoztuk a Községi Földgáz Egyesület civilszervezetet, amely árverést írt ki a földgáz bevezetésére. Egy orosházi (Magyarország) cég ajánlata volt a legelőnyösebb, 1,1 dollárt kértek a gázvezeték méteréért. Összehasonlításul, egy marosvásárhelyi cég például 7,2 dollárt kért 1 m gázvezetékért… Az orosháziak bevezették a gázt, azóta mi is megtanultuk a mesterséget és a hálózat bővítését már a Földgáz Egyesület végzi, 16 alkalmazottal, saját gépekkel, szerszámokkal. Eredetileg 25 km gázvezetékünk volt, ma már 70 km-nél tartunk, évi 5-10 kilométer vezetéket építünk – mondta Szilágyi Géza. – Hiába van azonban saját hálózatunk, a gázt mégis a multinacionális szolgáltató árulja, amely a mi vezetékeinket ingyen használja. A hálózat kihasználása jelenleg még veszteséges nekünk, mert profitadót is kell fizessünk utána, miközben a hálózatunkat más használja ingyen. Most azt próbáljuk elérni, hogy mi legyünk a szolgáltató. Ennek az a feltétele, hogy legalább évi 3 millió köbméter földgázt forgalmazzunk”.

A földgáz bevezetése jótékony hatással volt Újszentes gazdasági életére. A legtöbb befektető azért jött Újszentesre, mert a villanyhálózat mellett megvolt az ivóvíz-, a csatorna- és a földgázhálózat is. A községházától kapott adatok szerint jelenleg 567 vállalkozás működik a településen, ennek körülbelül a fele, mintegy 250 aktív, mert jövedelemadót is fizet. „Újszentes határában jelentős beruházások történtek az utóbbi időben, amelyeknek a földgázt is bekötöttük, előbb-utóbb jövedelmező lesz nekünk is a saját erőből épített gázvezeték-hálózat! – nyilatkozta Szilágyi Géza.

Pataki Zoltán


Hunyad

Lassan szivárog

A szolgáltató ugyanis a fejlesztések esetében elsősorban a hatékonyságot nézi. Magyarán azt, hogy a fogyasztás után bejövő pénz mennyivel haladja meg a befektetés árát. Ha  nyereségesnek mutatkozik a dolog, akkor fejleszti a hálózatot, ha nem, akkor nem – magyarázza az E.ON Gaz dévai kirendeltségének egyik munkatársa.

Mélyen eltemetve tarthatja a Hunyad megyei gázhálózat jelenlegi állapotának felmérését mind a szolgáltató, mind a megyei tanács. Ugyanis többszöri felkérésre sem sikerült egyiktől sem pontos kimutatást szerezni arról, hogyan is áll a helyzet Hunyad megyében a gázhálózat-kiépítést illetően.

Csak ha megéri

Házi hőközpont. Vidéken többnyire álom Erre vonatkozóan csupán a megye gazdasági ütőkártyáit és gyengéit felmérő SWOT-elemzésből sikerült kihámozni annyit, hogy a vidéki települések mai napig nélkülözik a gázhálózatot. Ez a megállapítás természetesen nem csupán a falvakra, vagy a Marosillye-méretű községközpontokra érvényes, hanem az olyan kisvárosokra is, mint például Algyógy, ahol elvileg be van vezetve a gáz, de gyakorlatilag a 7 kilométeres hálózat a szükségleteknek hatodát sem fedezi. Hasonlóan gyengén „szivárog” a gáz Pusztakalánban is, illetve a Zsil-völgyi városok nagy részében, ahol most folyik a hálózatok bővítése. Petrozsény, Petrilla, Urikány, Lupény önkormányzatának sikerült támogatást szereznie a gázbevezetésre, így ezen településeken már folyamatban van a fővezeték letétele, sőt a fogyasztók csatlakoztatása is. Vulkán viszont kimaradt a képből, mert a város nem sok pénzt hozna a gázszolgáltató kasszájába hiszen nincsenek nagy fogyasztók, és a város gazdasága igencsak stagnál. Csupán a lakossági fogyasztásért pedig nem érdemes bővíteni a rendszert – véli a dévai E.ON munkatársa.

Évek óta gyűjtenek rá

Kizárólag a lakosság „kedvéért” csupán falun gondolkodik hálózatbővítésen a szolgáltató. Persze azokon a településeken, melyek gyakorlatilag már összenőttek a szomszédos várossal, s a fővezeték tulajdonképpen ott van a falu határában. Így jutott gázhoz a közigazgatásilag Dévához tartozó Csernakeresztúr is. – Mi már évekkel ezelőtt bizottságot alakítottunk a faluban, tagjai kimondottan a gázbevezetéssel foglalkoztak. Hónapról hónapra minden családtól begyűjtöttek 40 000 lejt, így aztán 2005-re kigyűlt annyi pénz, hogy ki tudtuk fizetni a fővezeték behozatalát a faluba. A házakhoz való bekötést természetesen külön kifizette mindenki – magyarázza Szabó Julianna csernakeresztúri lakos. Bár a gázbevezetést a faluban mindenki jónak tartotta, a fogyasztással nem biztos, hogy elégedett lesz a szolgáltató. Hiszen a fűtést még a múlt télen is a fával megtömött régi jó csempekályhák biztosították a keresztúri otthonok nagy részében. A gázt pedig főleg vízmelegítésre és főzésre használták. 
Hasonló a helyzet a Vajdahunyadhoz nőtt Rákosdon. A gáznak itt sem sikerült kiszorítani a fával való fűtést. Rákosdon 2005-ben vezették be a gázt, miután a lakosság már a kilencvenes évek derekán kifizette egy vállalkozónak a munkálat elvégzését.
De ez utóbbi szépen lelépett a pénzzel s a falu népe hoppon maradt. 2005-ben végül is a megyei és a vajdahunyadi önkormányzat támogatásával sikerült kiépíteni a gázhálózatot a faluban – magyarázza Batizán Attila lelkész.

Idén 26 kilométerrel bővül a rendszer

A gáz borsos ára miatt azonban a fával való fűtés egyre inkább terjed a városlakók körében is. Pedig a szolgáltató a nagyobb településekbe szívesen veri a pénzét. Vajdahunyadon épp tegnap adtak át egy 1,2 millió új lejt felemésztő befektetést, felújítva tíz utca gázhálózatát, összesen 6,5 kilométernyi vezetéket.
Claudia Jude, az E.ON Hunyad megyei kirendeltségét is irányító temesvári igazgatóságának szóvivője szerint a szolgáltató idén még további 26 kilométernyi vezetékkel bővíti hálózatát Hunyad megyében, összesen 4,5 millió lejt fektetve be e fejlesztésbe. Azt azonban sem Déván, sem Temesváron nem tudták egyből megmondani, hogy melyek lesznek az idei hálózatfejlesztésben részesülő települések.

Gáspár-Barra Réka

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'