Képzett beteg

Orvosok, egészségügyi középkáderek exodusától volt hangos a hazai média az elmúlt hetekben, állítólag az országból máris tömegével mennek külföldre dolgozni a „fehérköpenyesek”. Hogy ebből mi csapódott le régiónkban, annak mai riportunkban jártunk utána.


Arad
Képzési anomáliák

– Szó sincs a megyében orvosok vagy nővérek tömeges kivándorlásáról, sőt, inkább kezdenek visszaszállingózni – festett az országos képpel ellentétes helyzetet lapunknak Gabriela Ţârle, a közegészségügyi hatóság (ASP) igazgatója. – Hogy csak a legfrissebb példát említsem, a szülészetre a közelmúltban két ápoló tért vissza, és az igazgató elmondása alapján még öt-hat személy áll munkába náluk hamarosan. Az egészségügyi káderek külföldre való elvándorlásának pszichózisa, amelyről annyit lehetett olvasni az elmúlt időszakban, Arad megyét nem érintette.

Az ASP pedig pontosan ismeri a „mozgást”, hisz aki menni szeretne, annak különböző igazolásokat innen kell kérnie – orvosoknak például olyat, hogy nem volt malpraxis-ügyük. Az igazgatónő elmondta, a megyében tevékenykedő több ezer egészségügyi alkalmazott közül évente néhány orvos szeretne csak külföldre távozni, a legtöbben azonban inkább csak különféle továbbképzésre, szakmai ismereteik elmélyítésére mennek el, általában egy-két évre. És az esetek zömében visszatérnek.

– Alapos nyelvtudás hiányában nem kapnak állást az orvosok kint – jelzett egy visszatartó erőt Ţârle. – Tavaly ötven egészségügyis kért valamilyen igazolást tőlünk külföldi alkalmazás érdekében, idén mostanáig mindössze hat darabot állítottunk ki. A tapasztalatok szerint viszont, a távozók sem biztos, hogy megmaradnak szakmájukban, általában teljesen más munkát vállalnak, mert nem találnak maguknak megfelelő állást az egészségügyben. A követelmények kint nagyok, ott bírni kell a strapát azért a pénzért, így inkább váltanak.

Az ASP vezetője sokkal súlyosabbnak ítéli ennél az orvosképzés és a kínált helyek közötti szakadékot. A közelmúltban nyolc helyet hirdettek rezidenseknek, ám mindössze kettőt sikerült betölteni, a jelentkezők közül négyen meg sem jelentek a vizsgán. „Miközben az aradi Goldişon évente ötven orvos végez, és az Arad megyei helyekre szoktak Temesvárról és Nagyváradról is jelentkezni. Akkor kérdem én, mennyire felkészült a Goldiş ötven végzőse, ha nem mernek jelentkezni a vizsgára? – figyelmeztetett az igazgatónő a magánegyetemek orvosképzésének hátulütőire. – Hogy fogják ezek kezelni a betegeket? – tette hozzá.”

Tény, a megyében jelenleg is örök vitatéma, hány aradi megy kezelésre Temesvárra vagy Szegedre. Ţârle szerint Mirandolina Prişcă, a megyei kórház vezetője „nem tudja, mit beszél”, amikor olyan kijelentéseket tesz, hogy Szeged nem szívja el a betegeket, elenyésző számban veszik igénybe a magyarországi kórházak szolgáltatásait. Pedig csak végig kell sétálni a kórházban, megnézni a körülményeket. De szerinte hasonló, a szolgáltatások minőségével kapcsolatos gondokkal küszködik a szülészet is, nem véletlen, hogy annyian választják Szegedet a szülésre.

Ősszel egyébként újabb két rezidens orvosi helyet írnak ki versenyvizsgára, de az ASP egyáltalán nem biztos benne, hogy ezeket elfoglalják. A jelek szerint, az orvos- vagy ápolónőhiány nem a kivándorlás eredménye Arad megyében, hanem a szakképzés körüli hiányosságokkal magyarázható.

Irházi János


Temes
Temesváron még nincs orvoshiány

1989 előtt minden romániai orvos álma valamelyik nagyváros kórházába való kinevezés volt. Egy temesvári kórházi állás megszerzéséhez komoly „összeköttetés” kellett, a felkészültség, a tudás nem volt elegendő. Ma mindenki az orvosok, ápolók exodusáról beszél, de úgy tűnik, hogy Temesváron ez a jelenség még nem öltött aggasztó méreteket.

A Temes Megyei Közegészségügyi Igazgatóság szóvivője, Dana Şpac a Nyugati Jelennek elmondta: orvoshiány egyelőre nem jellemző a temesvári kórházakra, tudomása szerint a külföldi munkavállalás inkább a képzett ápolókat kísértette meg, mert lényegesen nagyobbak a fizetések Nyugaton. „Konkrét adatokkal csak a kórházigazgatók szolgálhatnak, nekünk nincsenek ilyen jellegű nyilvántartásaink.”

A Temes Megyei Kórházban már elkeződött a nyári pihenőszabadságok évadja, ezért friss adatokat nem tudtunk beszerezni az orvosok és ápolók külföldi munkavállalásával kapcsolatban. Tavaly néhány tucat ápoló és néhány orvos adta be a felmondását ilyen okokból, de a volt kórházigazgató, Mihai Ionac professzor szerint a számuk nem érte el a százat. „Ha egy nyugati országból származó fiatal orvosi diplomát akar szerezni Romániában, megfizeti a tandíjat. A romániai fiatalok ezzel szemben ingyen tanulnak az orvosi egyetemen és Nyugaton hasznosítják tudásukat. A Nyugat az utóbbi években a kelet-európai egyetemeken felkészített szakemberekből, köztük orvosokból él” – véli Mihai Ionac. A megyei kórház volt igazgatója elmondta: Romániában gyengén fizetik az egészségügyben dolgozókat, a rendszer alulfinanszírozott, a legtöbb orvos és ápoló jóval nagyobb fizetésért megy külföldre dolgozni.

Nem hivatalos értesüléseink szerint a Megyei Kórház Sürgősségi Osztályán a legnagyobb az orvos- és ápolóhiány, ami nem meglepő, hiszen ott a legnagyobb a hajtás, futószalagon érkeznek a súlyosabbnál súlyosabb állapotban levő betegek, nincs megállás egy percre sem. Az orvosok itt átlagosan 2000, az ápolók 1000 lejt keresnek, ami nincs arányban a streszszes munkakörrel, aki teheti, menekül erről a részlegről. A többi részlegen nincs orvoshiány, a laboratóriumokba például túljelentkezés van.

2000 euróért inkább Olaszországban ápolja a betegeket

A  29 éves M. Mariana a Temes Megyei Kórház művese osztályán dolgozott szakképzett ápolóként. Az ügyeletekkel együtt megkereste akár az 1200-1300 lejt is havonta, de miután jó néhány kolléganője Olaszországban vállalt munkát, úgy döntött, ő is szerencsét próbál. Majdnem három évig tartott, ameddig egy közvetítő cég által elkészültek a szükséges iratok és munkahelyet talált Észak-Olaszországban. Mariana idén januárban állt munkába, egy trevisói kórházban, 1500 eurós kezdőfizetéssel. A próbaidő leteltével 2000 euróra emelték a bérét, meg van elégedve a fizetéssel és a munkakörülményekkel is. A lakbérre és a kosztra néhány száz eurót költ, félre is tud tenni a jövedelméből. Azóta férjét is kivitte Olaszországba, ő is munkát vállalt, húsvétkor már kint vásárolt autóval jöttek látogatóba.

Liviu Cârstea, a Temes Megyei Sanitas Szakszervezet elnöke szerint csak anyagi ösztönzéssel lehet megállítani az egészségügyben dolgozók elvándorlását, korlátozó intézkedésekkel nem lehet gátat vetni az exodusnak. Cârstea arra számított, hogy Románia uniós csatlakozása után közvetlenül tömeges lesz az elvándorlás, de ez nem következett be, mégis, az utóbbi időben egyre több kórház vesz fel új embereket, ami jelzi, hogy szabadulnak fel állások. „Ha nem emelik elfogadható szintre az egészségügyben dolgozók fizetését, félő, hogy tömeges méreteket fog ölteni a fehérköpenyesek kivándorlása” – mondta a szakszervezeti bizalmi.

Pataki Z.


Hunyad
Kezelhető tünetek

Noha az egészségügyi minisztérium szerint országos jelenség a szakorvosok külföldi munkavállalása nyomán fellépő orvoskrízis, s Hunyad megye nem tartozik az ország legfejlettebb vidékeihez, mégsem olyan súlyos a helyzet, ahogy a sajtó dramatizálja.
Hunyad megyében nem beszélhetünk orvoskrízisről, legfeljebb némi hiányosságokról, szögezte le lapunknak dr. Dan Magheru, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője. Sőt, országos viszonylatban meglehetősen jó a helyzet. Tudomása szerint Hunyad megyéből egyetlen szakorvos sem hagyta itt állását a külföldi munkavállalásért.

A dévai és szászvárosi kórházakban kimondottan jó a helyzet, mivel semmilyen szakorvoshiány sincsen. Vajdahunyadon is jó a helyzet, csupán a Zsil völgyében vannak némi problémák, itt-ott hiányzik két-három szakorvos, mégis túlzás lenne krízisről beszélni.
Tavaly például a petrozsényi kórház 5 szakorvosi állást hirdetett meg, de senki sem jelentkezett a versenyvizsgákon. A szomszédos Vulkánban és Lupényban is hasonló volt a helyzet. Idén azonban lényegesen javult a helyzet. „Vonzóbb bérezést ajánlottunk a szakorvosoknak, illetve – ott, ahol lehetséges – szolgálati lakást is”, ismertette a helyzetet dr. Magheru. Szolgálati lakást például a Zsil-völgyi Vulkánban és Lupényban tudott biztosítani a közegészségügyi igazgatóság.

Mindezeket figyelembe véve nem is csoda, hogy a múlt hónapi versenyvizsgán mind a 23 – megyei szinten kihirdetett – szakorvosi hely elkelt. Méghozzá ketten pályáztak egy helyre!

Valamivel kényesebb a helyzet a mentőszolgálatnál: itt továbbra sem dolgoznak teljes létszámmal, s maradtak betöltetlen helyek. A kisebb érdeklődés talán a munka jellege és a fizetés közötti aránytalanságban keresendő, vélik sokan.

Az asszisztensnőkkel azonban más a helyzet: voltak, akik otthagyták Hunyad megyei munkahelyüket, s az EU-ban kerestek jobban fizetett munkát. Krízisről azonban ez esetben sem beszélhetünk, mivel az utánpótlás jól működik: más vidékekről jönnek, és mindenekelőtt a szakiskolák növendékeire számíthatnak, hangsúlyozza dr. Magheru.

Chirmiciu András