Kisjenő önerőből is boldogul
Manapság, amikor sok önkormányzat bankszámláját zárolják a tetemes adóssághátralékai miatt, kuriózumnak számít az olyan város, amelyik a saját bevételeiből is boldogulni képes.
Mivel a magyarság létszámát tekintve Kisjenő-Erdőhegy Arad megye harmadik települése, a rendhagyó helyzetnek a helyszínen jártunk utána.
24 lakás a fiatal családoknak
Kisjenő Nagyszintye felőli kijárata közelében épül az a 24 lakásból álló ANL-tömbház, amelyben egy-, illetve kétszobás, összkomfortos lakások várják a fiatal családokat. Amint Luşcă Dumitru alpolgármestertől megtudtuk, a Kisjenői Polgármesteri Hivatal versenyfelhívást hirdetett a 24 lakás kiutalására olyan fiatal családok között, akiknek meg kell felelniük az önkormányzat bizonyos elvárásainak. A felhívásra több mint 80-an jelentkeztek, a Hivatal minden jelentkezőnek elküldte azt az igénylistát, amelyik szerint szeptember 15-ig be kell nyújtaniuk mindazokat a dokumentumokat, amelyek szükségesek a lakások kiutalása érdekében megszervezendő versenytárgyalásra. Előnynek számít, ha a házastársak a kérvény benyújtásáig nem töltötték be a 35., a lakás kiutalásáig a 36. életévüket; ha kisjenői lakosok; ha a városban vagy a környékén dolgoznak. A kiválasztás során teljes átláthatóságot kívánnak biztosítani, mert a városvezetés számára legfontosabb, hogy azok a fiatalok kapják meg, akik leginkább rászorulnak, valóban jogosultak, de hasznos tagjai is lesznek a városnak. Az ANL-tömbház építkezési munkái a végéhez közelednek, a villanyáram, a vezetékes víz, a szennyvíz-lefolyó, illetve a földgáz-szolgáltatás beindításának a munkálatai folyamatban vannak. A város vezetősége abban reménykedik, hogy októbertől lakhatókká válnak az ANL-lakások, amelyeknek a környezetét is rendezni kívánják.
Az aradinál jóval olcsóbb ivóvíz
Burdan Gheorghe polgármester ötlete alapján aradi mintára Kisjenőn is létrehoznak egy olyan vízüzemet, amelyik a helybeli mellett felvállalja a környék településein, Nagyszintye, Tőzmiske, Nagyzerind, Székudvar és Ottlaka községekben is a vezetékes ivóvíz szolgáltatását, valamint a szennyvíz elvezető rendszernek a működtetését, a karbantartási munkálatokat. Ezzel lehetővé válik olyan EU-pénzforrásoknak a megpályázása, amelyekkel felújíthatják a meglévő infrastruktúrát, de újakat is építhetnek. Ennek szellemében, elkészült az erdőhegyi, illetve Nadáb faluban is megépítendő csatornarendszernek és ülepítő telepnek a technikai terve, amelyek szintén a pályázathoz szükségesek. A fenti célkitűzések megvalósítását a Körös-köz Egyesület (Asociaţia Valea Crişului) nevet viselő tömörüléstől várják. Az aradi ivóvíz-hálózathoz történő csatlakozás feladásának a legfontosabb oka az ottani szolgáltatás magas díjszabása volt. Kisjenőn egy köbméter ivóvíz ugyanis 1,61 lej, ugyanakkora mennyiségre a csatorna-szolgáltatás 0,66 lej, vagyis, összesen 2,27 lej, ami az aradi szolgáltatásnak csupán a felét teszi ki. Azzal együtt, hogy a kisjenői vezetékrendszernek a jelentős része 40 évesnél öregebb, felújításra szorul, de még az esetleges elfolyások dacára is sokkal olcsóbb az aradinál. A vízforrást képező 12, egyenként több mint 100 méterre lefúrt kút kiváló minőségű, a bővítések számára is elégséges ivóvizet biztosít. Ha a Szövetségnek pályázati támogatással sikerül megvalósítania az elképzeléseit, valószínűleg további önkormányzatok is csatlakozni fognak hozzá.
Körgyűrű feltétlenül szükséges
Régi terve a Kisjenői Polgármesteri Hivatalnak a körgyűrű megépítése, ami a városból elterelné az egyre zavaróbbá váló teherforgalmat. Nem véletlen az igény, ha a sokkal kisebb forgalmat átvezető Csermőnek is van, miközben Borosjenőn két körgyűrű is szolgál. Eközben a határátkelő közelében fekvő Kisjenőben, főleg az erdőhegyi rész házai megrepedeznek a súlyos kamionok által okozott rengésektől. Elképzelések szerint, a körgyűrű az Arad felöli bejáró előtt térne nyugatra, majd a gabonaátvevő központ mellett elhaladva csatlakozna a Gyulavarsánd felé vezető útra, illetve a Fehér-Körösön megépítendő hídon kerülné meg a várost, hogy az ágyai bekötőút közelében térjen vissza a nagyváradi főútra. Ami Erdőhegy egyik főutcája, a Bălcescu utca aszfaltozását illeti, azzal kivártak egy ideig, mert azt szerették volna, ha előbb sikerül a csatornarendszert megépíteni. A lakosságnak az érdekeit figyelembe véve azonban, újra megvizsgáltatták a szakemberekkel, akik szerint a széles utca lehetővé teszi a csatornarendszernek az aszfaltburkolat mellé történő megépítését, ezért más híresztelésekkel ellentétben, nem EU-támogatással, hanem kizárólag magánerőből építették meg a több mint 1 kilométer hosszú utcában az aszfaltburkolatot 670 ezer lej ráfordítással.
Ugyanakkor Bukarestből egy olyan vállalkozó is jelentkezett, aki tejfeldolgozót kíván építeni a városban. Szeptember derekán várják, hogy megismerkedjen a helybeli feltételekkel, ahol megfelelő területet biztosítanak számára.
Legfontosabb, a város politikája
Burdan Gheorghe polgármester és a vezetőség a város politikáját kívánják elsősorban szem előtt tartani. A polgármester többször is hangsúlyozta: a legtöbb támogatást Király András egykori parlamenti képviselőtől, jelenlegi államtitkártól, az RMDSZ megyei elnökétől kapta. Éppen ezért, a város második sportcsarnokát, a nadabit, noha az teljesen elkészült, a tanévkezdés után avatják fel, amikor jelen tud lenni Király András államtitkár is. Ugyancsak a közreműködésével kapott a város 500 ezer lejt a központi park megépítésére, amibe úton-útfélen belekötöttek némely helybeli politikusok. Kisjenőn, Nadábon, illetve Erdőhegyen játszótér épül, a vásárteret aszfaltburkolattal kívánják bevonni, de EU-pénzeket is be szeretnének vonni a város infrastruktúrájának a fejlesztésébe. Nap, mint nap olvasni lehet olyan önkormányzatokról, amelyeknek az adósság hátralék miatt zárolják a bankszámlájukat. Kisjenő önkormányzata viszont, az itt létrehozott ipari park alkalmazottainak a béradóikból évente 5 millió lej bevételre számíthat. Ha több gyár működik itt, nőnek a fizetések, ha viszont több üzlet indul be, a konkurencia miatt csökkennek az árak, ami mindkét esetben hasznos a lakosság számára. Példának okáért, Nadábon a Termopolnak 450 alkalmazottja van, a most épülő parkoló-tégla gyárnak csupán 10 alkalmazottja lesz a korszerű technika miatt. Az Automotive, volt Alcoa Fujikurának 1600 alkalmazottja van. Elment tőlük a Nexans, amelyiknek 60 alkalmazottja volt, de jött egy másik vállalat, amelyik 200 embert foglalkoztat. A Massio Gaspardo mezőgazdasági gépgyár a jelenlegi gazdasági világválság közepette is évente 14 millió euró értékű gépet gyárt Kisjenőn, ad el az egész világon. Egy másik vállalkozó villanyáram termelő telep építését is tervezi. Ha megkapja hozzá a Környezetvédelmi Minisztérium engedélyét, a városnak nincs ellenvetése. Nadábon sikerült megtelepíteni az Astaldi útépítő vállalatot, amelyik sok munkahelyet teremtett, évente 95 ezer lejjel növelve a város bevételeit. Azt viszont sajnálják, hogy néhány évvel ezelőtt a Smithfield Ferme vállalatnak 20 hektár területet adtak el kombinált takarmánygyár építése céljából, amelyik aztán mégsem épült fel, de a város közelében semmiképp nem engedik sertésfarmok telepítését.
Az Avram Iancu téren szeretnék befejezni, az egész városban megépíteni a csatornarendszert, szintén EU-támogatás bevonásával. A Mihai Veliciu Líceum, illetve a kórház meleg vízzel való ellátását napelemek segítségével akarják megoldani, de odafigyelnek az erdőhegyi magyar tagozat épületén zajló munkálatokra is.
Az önkormányzat átvette a városi kórházat, amelyik vezetőségének a kiválasztásába nem akartak politikai színezetet bevinni. Elismerték dr. Şulea kiváló menedzser kvalitásait, ezért meghagyták a 64 alkalmazottat foglalkoztató kórház élén. A létszám soknak tűnik, de csökkentést egyelőre nem terveznek, azt előbb megvitatják a városi tanácsban. Legsürgősebb feladatnak tűnik a sürgősségi szolgálatnak a biztosítása, amit az önkormányzati, illetve a magántulajdonban lévő két kórháznak közösen kell megoldania.
Csodákat nem művelnek a jelentéktelen állami támogatásból, főként a saját bevételeikből, maguk gazdálkodnak, mivel amúgy sem igazán számíthattak politikai támogatásra sehonnan, az RMDSZ-t leszámítva. Ugyancsak önerőből 320 ezer lej ráfordítással parkolót építenek a kórház előtt, továbbá 150 ezer lej ráfordítással artézi kút próbafúrását tervezik az ágyai bekötőúttal szembeni területre, ahol a gyulaihoz hasonló, hévízen alapuló gyógy- és üdülőközpont építésére keresnek vállalkozót. Ugyancsak önerőből, 650 ezer lej ráfordítással tervezik felújítani a városházát. Burdan Gheorghe polgármester többször is hangsúlyozta, a város a legtöbb támogatást az RMDSZ-től kapta, Király András államtitkár közreműködésével. A polgármester az önkormányzatiság lábbal tiprásának tekinti a tényt, hogy Bukarestből szabják meg, hány alkalmazottja lehet annak az önkormányzatnak, amelyik önfenntartó. Kisjenőn ugyanis fontos állások betöltésére lenne szükség, hiszen jó néhány állás betöltetlen. Többek között, nincs a városnak építésze, mert ilyen alacsony fizetésért nem találnak. Azzal együtt, hogy rendelkeznek a szükséges anyagi alapokkal, egyelőre sehova nem alkalmazhatnak, mert központilag zárolták a közalkalmazotti állásokat. Idén lemondtak a városnapok megszervezéséről, hogy megjavíthassák a városi kultúrotthont. A városi kerékpárutat az exkirály jóváhagyásával, Mihály király útnak nevezték el, mivel Kisjenő-Erdőhegy valamikor vadászközpont volt, királyi vasúti megállóval is rendelkezett. Az ugyancsak saját erőforrásból, 450 ezer lej ráfordítással megépített, közel 3 kilométeres kerékpárútnak a hivatalos átadására meghívják Duda herceget, a király vejét is.
Burdan Gheorghe polgármester és a város vezetése nagy reményeket fűz a gyulaihoz hasonló gyógyfürdő és üdülőközpontnak a megépüléséhez. Az ehhez szükséges, nagy hozamú kút megfúrása 800 ezer euróba kerül, amit talán sokan megmosolyognak, utópiának tartanak. De hát, a megye legdinamikusabban fejlődő városában minden lehetséges. Ki gondolta volna két évtizeddel ezelőtt – amikor egyes városvezetők az állataik számára szükséges legelőt féltve, ellenezték az ipari parkot –, hogy éppen Kisjenőn telepedik meg ilyen sok vállalat, amelyeknek a jóvoltából manapság a város önerőből is képes boldogulni, fejlődni.




















