JelenHaz
Csütörtök, 2019. augusztus 22., 18.31
Arad

Korabeli virtusok

Kisebbségi írók között az első sor közepén (levetett kalappal) Szántó György, jobbján Brandeis Adél
Kisebbségi írók között az első sor közepén (levetett kalappal) Szántó György, jobbján Brandeis Adél
Mikszáth híres regénye, a Különös házasság óta nagyon sok furcsa házasságot kötöttek az emberek. És persze évszázadokkal korábbról is rengeteg ilyen frigyet jegyeztek fel a történetírók, krónikások.


Régiónkban is.

Persze azon lehet vitatkozni, hogy mi, mikor és miért tér el az átlagostól, mitől „különös, mondjuk egy házasság”. Attól-e, hogy nagyon eltérő társadalmi kategóriákhoz tartozó férfi és nő között köttetett, vagy mert egészen nagy a korkülönbség a házastársak között; netán valamilyen szembetűnő érdekből történt a kapcsolat szentesítése, rövid életű, botrányos vagy más egyéb ok miatt volt a szokványostól, a polgárilag elfogadhatótól eltérő.

Tény, hogy az emberek többsége számára, amióta világ a világ, szóbeszéd tárgyát képezte a mások öröme, nyomora, vakmerő vagy hebehurgya lépése.

Királynék és katonafeleségek

A középkorból kevés írásos aradi emlékünk maradt. Házasságról még kevesebb. Annyit azonban tudunk e témakörből, hogy 1131-ben a hírhedt „aradi véres országgyűlésen” II. (Vak) Béla felesége, Ilona királyné férje hajdani megvakításával vádolt meg 68 főurat, akiket helyben fel is koncoltatott.

Tagányi Sándor szőlőbirtoka és pincészete országos hírű voltNyilván, hogy e házasság legelején Ilona tisztában volt azzal, hogy adandó alkalommal megbosszulja a férjét ért atrocitásokat.
A mai krimikhez szokott nyelvezettel úgy is fogalmazhatnánk, hogy már a frigy létrejöttekor ott munkálkodott az arában a férje ellenfeleivel való leszámolás szándéka.

Évszázadokat átugorva eljutunk 1849-hez, az aradi vértanúk családjához.

Katonaemberek életében, akik békeidőben is, hát még háborúk esetén, sok időt töltenek lakhelyüktől, családjuktól távol, nem ritkák a furcsán alakuló párkapcsolatok.

Az egyik legvitézebb honvédtábornok, Damjanich János házasságába is „beleszólt” a történelem. Mindössze két évet tölthetett fiatal feleségével, Csernovics Emiliával. Soha többé nem lehettek szabadon és békében együtt.

A matróna korba jutott özvegy több mint 60 évvel élte túl mártír férjét, de élete végéig gyászolta és ápolta emlékét. Damjanichné 1909 ben halt meg.

A vörös sipkások vezérénél is balszerencsésebb volt Dessewffy Arisztid házassága. Katona Tamás budapesti történész, az időszak kiváló szakértőjének kutatása szerint Dessewffynek az első házasságából öt gyermeke született, de valamennyien igen hamar meghaltak. Dessewffy másodszor 1849 júliusában nősült: Szinyei Merse Emmát vette feleségül. A nászéjszakára aligha kerülhetett sor, mert az esküvő után a férj azonnal lóra pattant és katonáihoz sietett.

Rabságáig nem is látta viszont ifjú nejét.

Az aradi várbörtönben, az ítélet előtti napokban Máriássy János ezredesre bízta nejét. Csakhogy a „megbízottat” is hosszú évekre bebörtönözték. Mikor 1856-ban szabadult, eleget tett parancsnoka óhajának: megkérte özvegyének kezét.

A hozományvadász világpolgár

A fiatal  Prielle Kornélia első házassága idejénNem hétköznapinak számított a maga idejében a kalandos életéről, verseiről, regényeiről, színházi cikkeiről ismert Rozsnyay Kálmán házassága. Az Arad, Budapest, London között pendliző, Oscar Wilde-nél titkároskodó Rozsnyay, aki Sydney Carton álnéven ponyvaregényeket írt, de apja révén a van der Hoschke (Hoske) névre hallgatott (a Rozsnyay nevet később vette fel) 33 éves korában, 1905 őszén feleségül vette a 79 éves (!) Prielle Kornéliát.
A magyar színjátszás ünnepelt művésznője akkoriban már agyér-elmeszesedésben szenvedett és tolókocsiba kényszerült. Leveleiből viszont az derül ki, hogy az óriási „fordított” korkülönbség ellenére boldog volt ifjú, bohém férjével, aki akár az unokája is lehetett volna.

Az Aradon is köztiszteletnek örvendő Prielle Kornéliának a fiatal „életművész” a negyedik házassága volt.

Itt hadd nyissak egy hosszabb zárójelet: Szerdahelyi Kálmán színművészhez kétszer is nőül ment. Először, amikor a pályakezdő férj még csak húszéves volt, ám rendkívül vonzó férfi. Szerdahelyi nem volt hűséges típus, ráadásul röviddel a házasságkötés után a szabadságharcra való hivatkozással otthagyta nejét, és beállt katonának. 

A későbbi vendégszereplések során Aradon Kolozsvárott, Pesten ismét egymásra találtak, és tizenhat év után újra megesküdtek. E házasságnak Szerdahelyi halála vetett végett. Kornélia 46 éves korában özvegy maradt.

És egy érdekes aradi vonatkozás: Arad új színházának felavatásán a pesti Nemzeti Színház tagjaként ő szavalta a Prológust. És mivel Szerdahelyiék sokat tartózkodtak Aradon, sőt a művész tanácsait figyelembe vették a városi színház építésénél, mellszobra évtizedekig ott állt a színház előcsarnokában.

Prielle Kornélia ilyen tapasztalat birtokában nyilván tisztában volt a boldog házasélet fogalmával, és környezetének ellenzése dacára vállalta ezt a bizarr házasságot.

Mellesleg a fiatal éveiben bájos és gyöngéd művésznőt jóval korábban, 1846-ban Petőfi jegyezte el, s csak a papok bölcsességén múlott (a Debrecenben átmenetileg tartózkodó költő sietett, és emiatt éjszaka szeretett volna esküdni), hogy nem lett az eljegyzésből esküvő.

Nos, Rozsnyay Kálmán nem járt rosszul nagy botrányt kiváltó házasságával, mert pár hónap múlva megözvegyült.
Szép örökség maradt rá. Hamar a nyakára hágott a Prielle-vagyonnak, majd feleségül vette Dabsy Gizella óvónőt.

Dívá(k)ból házitündér

A nagy visszhangot kiváltó aradi esküvők sorában fontos szerep jutott a városi színház mindenkori „üdvöskéinek”.

Az első világháborúig egy évadon belül nagy vonalakban stabil volt az aradi színtársulat, a két világháború között viszont évente két-három primadonna és szubrett is leszerződött Aradra. Közülük sokan a „jó partit” keresve járták be Erdély nagyvárosait, és a tehetős férfiak körében presztízskérdést jelentett házasságot kötni egy-egy dívával.

A korabeli színház lapok (Erdélyi Színpad, Aradi Színpad) szinte ontották az ilyen jellegű híreket, pletykákat. Lits Antal, a húszas-harmincas évek egyik helyi sztárriportere Tarka könyv című munkájában egész listát közöl azokról a színésznőkről, akik rövid aradi tartózkodásuk alatt a város „nagymenőihez” mentek férjül.
Íme néhány példa: Aranyossy Jankát Zima Tibor országgyűlési képviselő vette feleségül, Várady Margit operaénekest Zabráczky Ferenc honvédszázados, Horváth Mici primadonnát Róna Dezső színházigazgató, Blidar Vali szubrettet dr. Vörös László laptulajdonos.

Az már más történet, hogy a házasságkötés után a feleségek többsége végleg búcsút mondott a kulisszák világának. Annál többet szerepeltek a társasági élet színpadán.

Bármennyire is furcsának tűnik, a város Cassanovája nem a színház valamelyik jóképű bonvivánja volt, hanem egyik szürke eminenciása, Szabó Sándor könyvtáros és kardalos. Pedig ő aligha számított jó partinak, és még fiatalkorában sem tartották igazán fess férfinak. Mégis 12 (!) feleséget „fogyasztott el.” És egyikük se volt színész, vagy színházi alkalmazott. Szabó Sándor ugyanis „házinyúlra nem lőtt.”

Az utolsó nejével több mint 20 évig élt, és közel a nyolcvanhoz is azt állította magáról, hogy „férjként még megfelel.” 

Az egyiknek sikerül, a másiknak nem...

A régi világ valóban mondén eseménynek számító esküvői közül kiemelkedik Horthy Miklós házassága Aradon 1901. júliusában a református templomban.

Az akkor I. osztályú sorhajóhadnagyi rangban lévő 31 éves Horthy Miklósnak Purgly János dúsgazdag sofronyai földbirtokos híresen szép leánya, a 20 éves Purgly Magdolna esküdött hűséget.

A polgári esketés szűk családi körben napokkal előbb megtörtént. Szondy Béla anyakönyvezető adta össze a párt, de az egyház szertartásra meghívást kapott Arad megye krémje.

Ezzel a házassággal sok jó partira vágyó fiatalember maradt hoppon, ugyanis a menyasszonyt a környék egyik legcsinosabb és legelőkelőbb hajadonaként tartották számon. Kezére sokan pályáztak.

A korabeli lapok társasági rovatai szerint az örömszülők attól tartottak, hogy a meghívott vendégek nem férnek el a templomban.

Az esketési szertartást Csécsi Imre lelkész végezte.

A vőlegény fekete tengerésztiszti egyenruhát viselt, vállán aranyrojtokkal. A menyasszony elegáns hófehér ruhát, amely kiemelte arcvonásai finomságát.

A házasságkötés tanúi Urbán Iván főispán és dévaványi Halasy Pál cs. és kir. kamarás vezérőrnagy volt.

A nászlakomát két helyen rendezték meg: a Purgly-házban (a Csanádi-palota és az Andrényi ház közötti egyemeletes épület), illetve a Központi Szállodában (ma SanpaoloImi Bank).

A fiatalok az Adria-parti Pólába utaztak nászútra.

Tizenkilenc évvel később az egykori aradi vőlegényt a Parlament üléstermében megválasztották Magyarország kormányzójának.
Az ismert emberek botrányos házasságai közül (de sok ilyen volt!) egyről a maga idejében többször írtak a lapok.

Pokoli zűrök

Horthy Miklós, háttérben feleségeSzínhelye a pankotai Sulkovszky kastély volt. Rákóczy Ferenc vadászkastélya, majd Rajnold modenai herceg, később Dietrich József báró rezidenciája sok izgalmas történet színhelye volt.

Az udvari szállítóból több tízezer holdas uradalommal rendelkező bárósáig irigylésre méltó utat tett meg a környék birtokosa. Tőle örökölte lengyel hercegi származású unokaöccse, Sulkovszky József a pankotai birodalmat.

A főúr másodszor is rangon alul nősült. 1881-ben egy bécsi színésznőt vett feleségül. Ebből a házasságból született Ida nevű leánya. A házastársak közös élete maga volt a pokol. Sulkovszkyt színésznő felesége őrültnek nyilváníttotta és intézetbe utalta. A férj megszökött a döblingi intézetből, és pert indított felesége ellen.

A zűrös famíliából menekülő Ida férjhez ment Tagányi Sándor ügyvédhez. Mások szerint szülei kényszerítették a frigyre. Ám ez a házasság se volt boldog, válással végződött. Ida külföldre ment, és még kétszer kötött házasságot. Balszerencsésen.

A 11 községre kiterjedő, szőlősből, erdőből, legelőből, szántóból, vízimalomból, fűrésztelepből álló mesés vagyon elúszott.
Sulkovszky Ida idős korában egy bécsi kifőzde mindeneseként kereste meg a betevő falatot. (Hírlap, 1940. ápr. 14.)

Áldozathozó szépasszony

A hitvesi áldozatvállalás szép példáját mutatta Szántó György író neje, Brandeis Adél. Közismert, hogy a festőművésznek készülő és kolozsvári évei alatt szcenográfusnak is ígéretes Szántó az első világháborúban fejlövés miatt fél szemére megvakult, és 30 éves korára már teljesen elvesztette a látását. Kényszerű pályamódosítással lett lapszerkesztő, publicista és író.

Aradon telepedtek le.

Neje, Brandeis Adél volt a „szeme, elmozdíthatatlan volt férje mellől. Eleinte Szántó még vakon is tudta használni írógépét, és neje csak kijavította írásait, ám később már tollba mondta Adélnek regényeit. Kora egyik legtermékenyebb erdélyi írója volt, és tucatnyi regényén aradi évei alatt dolgozott.

Mikor nem dolgoztak, akkor Adél asszony felolvasott vak férjének, mert Szántó tisztában akart lenni mindazzal, ami az irodalomban és persze Erdélyben újdonság.

Oly gyakoriak voltak ezek a felolvasások, hogy a feleség krónikus hangszálgyulladását kezeltetni kellett.

Brandeisz Adél élete önként vállalt áldozat volt, hiszen nemcsak társszerzője, első kritikusa és menedzsere volt férje írásainak, hanem szellemi partnere is, aki felvállalta egy világtalan ember minden rigolyáját.

Mellesleg festőművész palettájára kívánkozó szépasszony hírében állt.

Emberi gyarlóság csámcsogni azon, ami számunkra rendkívüli.
Az alábbiakban ilyen aradi, Arad környéki házasságokból válogattunk.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: palacsintalan / Vasárnap, 2009. március 15., 13.17 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Péter, számitani,építeni lehet rád. Számítunk, és építkezünk szavaidra, szavaidból.
Hozzászólt: palacsintalan / Vasárnap, 2009. március 15., 13.11 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

ezen írás ,,méltó régi nagy híréhez,,
Hozzászólt: en / Szombat, 2009. február 14., 23.49 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

karamposz , a lenyeg marad
Hozzászólt: Vali / Szombat, 2009. február 14., 21.45 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kituno!
Gratulalok!
Hozzászólt: Koszonet / Szombat, 2009. február 14., 17.01 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Elvesetes volt olvasni!!!!!
Koszonjuk!!!!!
Hozzászólt: karamposz / Szombat, 2009. február 14., 11.48 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

"egész listát közöl azokról a színésznőkről, akik rövid aradi tartózkodásuk alatt a város „nagymenőihez” mentek férjül."
Talán nőül.

"Az alábbiakban ilyen aradi, Arad környéki házasságokból válogattunk."
A fentiekben, talán.
Hozzászólt: Jutka M.B. / Szombat, 2009. február 14., 10.06 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Peter, altalad sok erdekes dolgot tudtunk mrg. Koszonet munkadert, erdekes tudositasaidert.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'