JelenHaz
Kedd, 2019. március 26., 02.07

Korrigálni kell az ellentmondásokat, de nem mindegy, hogyan

Korrigálni kell az ellentmondásokat, de nem mindegy, hogyan
Korrigálni kell az ellentmondásokat, de nem mindegy, hogyan
A Băsescu államelnök által javasolt alkotmánymódosítási javaslatok különféle reakciókat váltottak ki a politikusok körében, mindenki a maga módján próbálta kommentálni a fél-elnöki rendszerre, egyházas parlamentre, új adminisztratív felosztásra és egyéb módosításokra vonatkozó beszámolót.





Arad
Megbukik a népszavazáson

Király AndrásKirály András, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke szerint számukra nem fogadható el egy olyan alkotmánymódosítás, amely megváltoztatja az eddigi rendet, a parlamenti demokráciát, azt, ami a demokratikus fejlődést biztosítja. „Traian Băsescu elnöki köztársaságot akar, nem pedig fél-elnökit, ez világos kell hogy legyen mindenki számára. De semmi jóra nem vezet. A kétkamarás parlament a tradicionális Romániában, és mi van akkor, ha csinálnak egykamarás parlamentet ötszáz taggal? Semmit, ugyanott lesznek. Most a törvényhozásban a kompetenciák el vannak osztva a két ház között, ezen fölösleges változtatni.”

Arra a kérdésre, hogy mekkora az esély az alkotmánymódosításra, Király András elmondta, amennyiben a parlamenten át is megy a változtatás, a népszavazáson biztos megbukik, hisz a lakossági részvétel 50 százalék+egy fő kell hogy legyen. Amire, látva a részvételi arányok folyamatos csökkenését, semmi esély.

(ij)


„Diktatórikus és népámító Băsescu javaslata”

Mihai Calimente, a PNL Arad megyei képviselője: „Nem hinném, hogy most, mikor a lej egyre inkább leértékelődik, mikor gázproblémák vannak, mikor a gazdasági válság miatt az emberek az utcára kényszerülnek, a lakosság az alkotmánymódosítást, illetve az elnök hatalmi megerősítését kívánná. Mert tulajdonképpen ez utóbbi a cél. Amit Băsescu akar, az elejétől végéig badarság, mert míg mi liberális alkotmányért harcolunk, ő diktatórikust javasol. (…) Ami az ország adminisztratív újrafelosztását illeti, ezzel az aradiaknak csak veszíteni valójuk lenne, így is épp elégszer kerülünk hátrányos helyzetbe és a listák végére. Nem értem, milyen történelmi, földrajzi kritériumokat vett alapul ennél a felosztásnál.

Az idei államelnöki választásokra tekintettel Băsescu máris megkezdte a kampányt és népámító szövegeit, melyekkel megpróbálják elterelni a lakosság figyelmét a valós problémákról”.

Gheorghe Seculici, a PD-L Arad megyei elnöke: „Az államelnök javaslatával tulajdonképpen a választásokon tett ígéreteinek tett eleget. Mindezeket a javaslatokat előbb maguknak a választóknak kell elfogadniuk. Az ő kezükben áll a döntés. A javaslatok egyébként az EU irányvonalát követik, nekünk pedig ezt a politikát kell követnünk.”

Claudiu Cristea parasztpárti megyei elnök vehemensen reagált az államelnök „tízparancsolatára”Claudiu Cristea, a Kereszténydemokrata Parasztpárt Arad megyei elnöke saját blogján tette közzé összetett és igen velős véleményét az alkotmánymódosító javaslatok kapcsán. Az internetes naplóból idézünk: A megyéknek „szupermegyékké” való összevonása veszélyes és Európa-ellenes. (…) Olyan hipotézist állít fel, mely szerint a jelenlegi felosztás egy rendőri állam kivetítése, régimódi és rendkívül költséges. Az elnök szerint Romániának nincs szüksége annyi közigazgatási egységre, mely ugyanannyi bürokráciát is jelent. Más szóval sok megye sok pénzt és bürokráciát, kevés megye, kevesebb költséget és csökkent bürokráciát jelent. Kecsegtető nem igaz? Arról nem beszélve, hogy mindez Románia modernizálásának a jegyében zajlik. (…) A regionális vezetők majd felügyelnek a kisebb megyékre. De vajon figyelembe veszik-e majd, hogy a pénzek Arad, Krassó-Szörény vagy Hunyad megyéből is éppúgy befolynak? Hogy ezeket is egyenlő bánásmódban kell részesíteniük? (…) Băsescu számára a megyék nem jelentenek mást holmi lakosságtömörüléseknél, négyzetkilométereknél, költségvetési számoknál, leltárlistáknál. A jelenlegi közigazgatási területre bakanccsal belépve az elnök elfelejti, hogy a jelenlegi megyéknek van egy szociális és társadalmi összetartó ereje is. (…) 
Igen, szükség van új közigazgatási elosztásra. De nem a megyék eltörlésével.

Sólya R. Emília


Hunyad
Részletekben bújik meg az ördög

Winkler Gyula: A reformtervezet mivoltát a részkérdések adják„Első látásra indokolt javaslatokról van szó, hiszen az utóbbi évek ellentmondásai egyértelműen jelzik a politikai hatáskörök meghatározásának szükségességét. Fenntartásokkal kell megközelíteni az elnöki bizottság javaslatát, mivel az alkotmánymódosítással a politikai hatalmak közötti egyensúly felbomolhat, s nem kívánt irányba tolódhatna el. A Szövetég szakértői részletesen megvizsgálják majd a javaslat minden pontját, majd ennek függvényében az országos RMDSZ kialakítja álláspontját. Mindenesetre illúzió lenne a gazdasági válságra hivatkozva elhalasztani az alkotmánymódosítást: Románia egyszerűen nem bújhat ki előle, mindkét kihívással egyszerre kell szembenéznie.

Visszatérve a reformjavaslatra, már tavaly is hangsúlyoztam, hogy korrigálni kell az ellentmondásokat, s a jelenlegi politikai berendezkedés tele van ilyenekkel. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a reform elvei elválaszthatatlanok a politikai osztály érdekeitől, elvárásaitól, tehát az esetleges módosítást alighanem befolyásolják a politikai erőviszonyok. Magát a reformjavaslatot pedig közelebbről kell tanulmányoznunk: a közigazgatási átszervezés ötletét, például, az RMDSZ is támogatja, de egyáltalán nem mindegy, hogy fognak kinézni azok a 9-12 közigazgatási egységek. Csak ezek után tudjuk megmondani pontosan, ha pozitívnak tekintjük a javaslatot” – ismertette magán véleményét Winkler Gyula, RMDSZ-es EP-képviselő.

Korai felvetés

Georgeta Barabás: mások a prioritásokA legnagyobb probléma nem magával az államelnök által javasolt alkotmányreform gondolatával, hanem az időponttal van, véli Georgeta Barabás, a Hunyad megyei PSD-szervezet alelnöke. Szerinte Traian Băsescu reformjavaslata a gazdasági válság kellős közepén jött, ami kérdéseket vet fel a prioritásokkal kapcsolatosan. „Bizonyára szükség lenne az alkotmány, a közigazgatás és az intézmények valamilyen reformjára, az államelnök által kiválasztott időpontot mégsem tartom megfelelőnek. Vajon hány romániai állampolgárnak jelent prioritást az alkotmány reformja?” – tette fel a retorikus kérdést a szociáldemokrata politikus asszony. Noha elvileg a gazdasági kérdések a kormány hatáskörébe tartoznak, az alkotmányos kérdések pedig a parlamentébe, a gazdasági válságban nem olyan könnyű elválasztani a kettőt.

CH. A.


Temes

Viorel SascaViorel Sasca, a Kereszténydemokrata Parasztpárt Temes megyei szervezetének alelnöke: „Mi egyetértünk az ország közigazgatási felosztásának módosításával, de nem az elnök által javasolt formában. Megyék Németországban is vannak, meg landok is, mind a kettőnek megvan a maga szerepe. Véleményem szerint a nagy városokat, mint Temesvár, ki kellene vonni a megyék hatásköréből és megyei jogot adni nekik, mert a jelenlegi rendszerben átfedések és konfliktusok vannak a nagyváros és a megye közigazgatása között. A régióknak közös kulturális hagyományokkal és szoros gazdasági kapcsolatokkal rendelkező nagyobb közösségek érdekeit kellene képviselniük.

A kétkamarás parlamentet meg kellene tartani, de világosan el kellene határolni egymástól az alsó- és a felsőház feladatait, mert jelenleg nagyjából ugyanazzal foglalkozik mindkettő. Nem támogatnék sem elnöki, sem fél-elnöki köztársaságot, mert a parlament a demokratikus állam alapintézménye. A jelenlegihez hasonló kaliberű köztársasági elnök szerepe eleve megkérdőjelezhető, mi inkább az alkotmányos monarchiára voksolnánk.”

Halász FerencHalász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke: „Az alkotmánymódosítás valóban esedékes Romániában, de érdekesnek tartom, hogy ez most kerül előtérbe, amikor a kormánynak inkább a gazdasági válsággal kellene foglalkoznia. Az államelnök előszeretettel tesz olyan alkotmánymódosító javaslatokat, amelyek az ő hatalmát növelnék a törvényhozó testülettel szemben. Ez félelmet ébreszt bennem, mert Romániában már tapasztaltuk, mi történik, ha egy ember túl nagy hatalomra tesz szert, és itt gondolok a jelenlegi államelnök jellemére is. A parlamenti demokrácia egyébként több európai országban kiválóan működik.

A kétkamarás parlamentnek Romániában történelmi hagyományai vannak, én azt javasolnám, hogy ezt a rendszert megtartva, világosan el kellene határolni a két ház hatáskörét, így operatívabban dolgozhatnának. Azt is meg kellene fontolni, hogy más rendszerben és más időtartamra választanánk meg a képviselőház és a szenátus tagjait, mint az USA-ban.

A közigazgatás átszervezése, nagyobb régiók létrehozása RMDSZ-prioritás, erről törvénytervezetet is benyújtottunk tavaly. A többi párt nem igazán támogatta ezt az elképzelést, talán most végre napirendre kerül a régiók létrehozása, amelyek inkább alkalmasak az uniós pénzek lehívására. Ennek keretén belül a Székelyföld autonómiája is naprendre kerülhet. Az igazságügy reformja is aktuális, hiszen lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy igazságügyünk nem feltétlenül az igazságot szolgálja.
Az alkotmánymódosítást alaposan elő kellene készíteni, a politikummal és a civil társadalommal is egyeztetve, hogy olyan alkotmány születhessen, amit nem kell a következő 10 évben ismét módosítani.”

Pataki Zoltán

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: msg / Péntek, 2009. január 16., 16.55 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

BOCSANAT!
"NEMZETALLAM"
Hozzászólt: msg / Péntek, 2009. január 16., 16.53 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Basescu pontosan abban latja egy nepszavazas sikeret,hogy ugy alakitja a regiokat hogy mindenikben abszolut roman tobbseg alakukjon ki.A magyar veszely.hatekony fegyver s ezt vadimi modra valoszinu be is veti.Romaniaban azonnal eltunnek a partok amikor a magyar veszellyel operalnak.Ilynkor meg a legkiegyensulyzott roman is vad nacionalistava vedlik.
Amugy kivancsi lennek arra a magyar politikusra aki ki tudna veteteni az uj alkomanybol a" nezerallam" szot.
Hozzászólt: Murvai Miklós / Csütörtök, 2009. január 15., 22.25 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A megyék összevonása biztosan megbukik a nápszavazáson, még 50%-on felüli részvétel esetében is. Minden megye védeni fogja a státuszát. A nyilatkozók közül csak Seculici ért egyet, ő is csak félszájjal.
A tenger ész burkolt célja az abszolút hatalom megszerzése mellett a székely megyék szétszórása, a magyar koncentrációk felhigítása.
Egyet lehetne érteni a közigazgatási reformmmal, ha azt történelmi hagyományok tiszteletben tartásával ejtenék meg: Dobrudzsa, Moldova egyött Bukovinával, Olténia, Munténia, Erdély, amely magába foglalná a Bánságot és a Partiumot is, de külön is lehetne a romániai Partium. Az új Alkotmány első cikkelye pedig mondja ki, hogy Románia föderativ állam.
Szóval álmodik a nyomorNa, már illene felébrednem, mert egy ilyen javaslat biztosan partra vetné a tenge észt.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'