Vasárnap, 2017. december 17., 15.54
Közérdekű munka a szociális segélyért

Lapátregula

Pécskán télen-nyáron feladat a piac takarítása
Pécskán télen-nyáron feladat a piac takarítása
Január 19-i ülésén a kormány rendeletben módosította a 416/2001-es törvény végrehajtási intézkedéseit. Ennek lényege, hogy habár a szavatolt minimális jövedelemre jogosultaknak eddig is kellett (volna) közérdekű munkát végezni a pénzért, februártól sokkal szigorúbban ellenőrzik ennek betartását. 


A polgármesteri hivatalok kötelesek lesznek községfejlesztési programot összeállítani, ebben felsorolni, hogy a minimális jövedelemre jogosultak mikor, milyen munkát fognak végezni a köz érdekében. Erről jelentést küldenek a foglalkoztatási hivatalnak, s a teljesítés függvényében kapják csak meg az érintetteknek kifizetendő segélyt. További szigorítás, hogy a jövőben a szavatolt minimális jövedelemre jogosultak nem háromhavonta, hanem havonta kötelesek megjelenni a foglalkoztatási hivatalnál, részt kell venniük a szervezett átképzési programokban. A miniszter szerint, fő cél visszaterelni ezeket az embereket a munkapiacra.


Arad
Csendes mederben


A megyeszékhelyen különösebb problémák, gondok eddig sem voltak a segélyre jogosultakkal, a törvény szerint eddig is kellett közmunkát végezzenek. Bognár Levente alpolgármester lapunknak kifejtette, a jogosultak száma tavaly is hónapról hónapra változott, de átlagban havi 300 családról beszélhetünk, akik támogatásban részesülnek. „Természetesen nem mindenki végzett közmunkát, mert bizonyos esetekben a törvény felmentést ad, de akik rendszeresen dolgoztak, azok száma körülbelül 105-110 volt egy hónapban. Ők a közterületeken takarítottak, sepregettek, s elképzelhetőnek tartom, hogy a szabályok szigorodásával csökkenni fog a számuk” – magyarázta az alpolgármester, aki a szociális kérdésekért is felel Aradon.

Pécskán a szociális segélyre jogosultaknak eddig is kellett dolgozniuk, s ezt a polgármesteri hivatal komolyan vette, akik kibújtak a munka alól, könnyen elveszíthették a támogatást. Jelenleg 211 családi dossziét tartanak nyilván, a jogosultak száma pedig 541. „Munka van bőven, s lesz a jövőben is – mondta a Nyugati Jelennek Antal Péter polgármester. 

– A városi önkormányzat már megszavazta a kérdést rendező határozatot, s ebben pontosan megszabtuk, hogy melyik évszakban milyen munkálatokat fognak végezni az emberek. Télen havat sepernek, letakarítják a járdákat, ősszel a lehullott faleveleket szedik össze, nyáron és tavasszal pedig utcaseprést végeznek, takarítják a piacot és környékét, a parkokat, a vízelvezető árkokat, füvet vágnak, de részt vesznek a 7-es főút mentén szervezett nagytakarítási akciókban is. Ilyenkor az út két oldaláról szedjük össze a gépkocsikból kidobott szemetet. De bevonjuk őket a virágültetésbe és -locsolásba, a fák törzsének lemeszelésébe, a férfiak fát vágnak azokban az iskolákban, ahol még nincs központi fűtés, és évente két-három alkalommal végigjárják a Maros-partot és onnan is zsákokba gyűjtik az eldobált szemetet” – részletezte a tervezett közmunka-programot, és tervezik, hogy a jövőben, aki nem tudja kifizetni a városi rendőrség által különböző szabálysértésekért kiszabott büntetést, az ledolgozza ennek ellenértékét.

– Ha minden település olyan szigorúan venné, mint mi, akkor Románia másképp nézne ki – jegyezte meg lapunknak Almási Vince kisiratosi polgármester. – Nálunk tizenhárom személy jogosult erre a szociális támogatásra, s túlzás nélkül állítom, hogy azt a 48 órát, amit le kell dolgozzanak egy hónapban, percre beosztottuk nekik, olyan komolyan vesszük ezt a kérdést, hogy munkavédelmi szerződést is aláírattunk velük. Rendkívül nagy szükség van a munkájukra, általában a közterületeken, közintézményekben, óvodában, iskolában, polgármesteri hivatalban ténykednek, fát vágnak, füvet nyírnak, kéthetente takarítanak a kürtösi és a nagyiratosi bekötőút mentén, bárki megnézheti, nálunk mindig tiszta az út két oldala. Annyira tudják, hogy dolgozniuk kell a segélyért, hogy gyakran reggel itt állnak a hivatal előtt, s várják, hogy munkát kapjanak – magyarázta a polgármester.

A 13 kisiratosi lakos, akik jogosultak a szavatolt jövedelemre, anyagi, családi helyzettől függően havonta átlag 180–250 lejt kapnak. 

Természetesen a segélyezettek munkába fogása nem minden településen zökkenőmentes, a polgármesterek általános véleménye, hogy az érintettek egy jó része mindent megpróbál, hogy kibújjon a kötelezettség alól.


Temes
A negyede sem dolgozik meg a pénzért


A polgármesteri hivatal szociális kérdésekkel foglalkozó igazgatóságának vezetője, Stoianov Maria a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: az idén megváltoztak a törvényes előírások, az új törvény alkalmazási utasításai még nem érkeztek meg, ezért egyelőre leállították a jövedelem nélküli személyeknek járó szociális segélyek folyósítását. A 2010. december 31. előtti helyzetről Dănilă Budinca, a szociális segélyek folyósításáért felelős hivatalnok számolt be lapunknak. A tavalyi év végéig több mint 200 temesvári család részesült kisebb-nagyobb összegű, szavatolt minimális jövedelemben, de az összeg egy fő esetében nem haladhatja meg a havi 125 lejt. Ebből az összegből minden létező jövedelmet levonnak (pl. gyerekpénz), így a segélyezettek általában 100 lej alatti összegeket vettek fel havonta. A 200 család részéről decemberben mindössze 32 személy végzett valamilyen munkát „a közösség hasznára”, a többiek vagy idősek, vagy hét éven aluli gyereket nevelnek, vagy orvosi felmentésük van. „A szociális segélyben részesülő, munkaképes személyeket a Városi Kertészet és Piacok Igazgatósága foglalkoztatja – mondta Dănilă Budinca –, ők szedik össze a szemetet a városban, a parkokban és a piacokon, segítik a kertészeket a munkájukban, a törvényben előírt óraszám erejéig. Orvosi felmentéseket rövidebb időre a háziorvostól is elfogadunk, hosszabb időre csak az erre illetékes bizottság mentheti fel a munkaképtelen személyeket a közösség hasznára elvégzett munka alól.”

Zsombolyán havonta 50-70 jövedelem nélküli család részesül szociális segélyben. Paudits Tünde, a polgármesteri hivatal szociális referense lapunknak elmondta: a munkaképes segélyezettek száma decemberben 18 volt, ők ilyenkor télen havat takarítanak, az utcákat és az árkokat tisztítják, szemetet szednek össze, a fákat és a füvet nyírják, segítenek az európai uniós élelmiszersegélyeket lerakodni stb. „A közösség hasznára elvégzett munka alól mentesülnek a nyugdíjaskorú személyek, a hétévesnél kisebb gyereket nevelő szülők és az egészségi állapotuk miatt munkaképtelen személyek. Többnyire olyan személyek kérik a segélyt, akik nem munkakötelesek, mert a segély összege rendkívül alacsony. Egygyermekes anya, aki a napokban adta be az iratait, mindössze 33 lejes segélyre jogosult, mert az államtól kapott minden jövedelmét levonják a 125 lej értékű segélyből. A munkaköteles segélyezetteket a Peisaj Host Kft. foglalkoztatja, ők szigorúan ledolgozzák a törvényben előírt óraszámot, a jelenléti íveket naponta kitölti a munkaadó”.

A Temesvár szomszédságában található Újszentes nagyközség a tehetősek települése: egyetlen idős személy kért szociális segélyt, de ő sem köteles munkát végezni a segély fejében. „Egyetértek azzal, hogy a segélyért végezzenek valami hasznos munkát az érintettek – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szilágyi Géza polgármester –, de jelenleg egyetlen munkaköteles segélyezettünk sincs. Az egyetlen szociális segélyért folyamodó személy nyugdíjaskorú.”


Hunyad
Gyér visszaélések


A módosítások miatt Déván is alaposan szemügyre veszik az erre jogosultak doszsziéit. Holott a puszta számokból kiindulva a helyzet eddig sem volt kirívó, a 65 000-es lakosú megyeszékhelyen tavaly 213 személy részesült szociális segélyben, ismertette a helyzetet Kelemen Ilona, a dévai önkormányzat szociális osztályának munkatársa.

A gazdasági recesszió e téren is éreztette hatását, hiszen azelőtt a segélyezettek száma évekig meglehetősen stabil volt, 165 körül alakult. A 45 fős növekedés mégsem jelentős a város lakosságához mérten. Az eddigi jogszabályok is meglehetősen szigorú előírásokat tartalmaztak a segélyre jogosultság megállapításáról. Amennyiben valakinek autója, traktora, földbirtoka volt, vagy hasonló megélhetést biztosítani képes eszközöket birtokolt, az eleve kiesett a segélyre jogosultak kategóriájából, s ez aligha változik az új szabályzatban. Az már más kérdés, hogy mindezeket nem mindig olyan könnyű ellenőrizni, főleg, ha az anyagi javakat a rokonok, ismerősök nevére íratják.

Jelenleg a megyeszékhelyen 213 család részesül szociális segélyben. A törvény értelmében mindazok, akik munkaképesek, kötelesek társadalmi jellegű munkát végezni a segély fejében. Pontosabban családonként egy személy. 

A hétévesnél fiatalabb gyermekű anyák, illetve a munkára fizikailag képtelenek eleve kivételt képeznek. Így hát Déván a 213-ból csupán 78 család képviselői végeznek közmunkát a segély fejében.Mert közmunka jellegű feladatokról van szó, mindenekelőtt a köztisztaság biztosítása, kisebbrészt a zöld-övezetek gondozása. Amikor a szociális osztály az EU-s élelmiszersegélyeket megkapja, akkor a kamionok kipakolását is a segélyezettek végzik el.Rendszeresen el is végzik a megszabott óraszám közmunkát, mert a dévai önkormányzat három csapata felügyeli munkavégzésüket, s amenynyiben nem végzik el a kiszabott órákat, felfüggesztik a segély folyósítását, magyarázta Kelemen Ilona. Bármilyen ellenőrzés érkezik az önkormányzat szociális osztályához, elsőként mindig a munkavégzést veszik szemügyre, ezért az önkormányzat emberei is szigorúan betartatják az előírásokat.

A segély felfüggesztésére azonban ritkán kerül sor: a 78 munkaköteles személy közül csupán négynek függesztették fel segélyét. A következő hónapban viszont már ledolgozták kiszabott munkaadagjukat (beleértve az előző hónapról fennmaradt hátralékot is), s ismét kapják a pénzt. Ha két hónapig nem végzik el a kötelező munkát, akkor végleg elesnek a segélytől. Ami gyakran az egyetlen megélhetési forrást jelenti. Egy személy esetében a segély értéke havi 125 lej, kétfős család esetében 225, 3 fős család esetében 309, s a segély mértéke a családtagok számától függően növekszik, de nem lineáris arányban. 

Nemzetiségi statisztikát ugyan nem tartanak az önkormányzatnál, a tapasztalat mégis arra utal, hogy a segélyekben részesülők jelentős hányada, 70-80%-a a roma kisebbséghez tartozik.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: he / Csütörtök, 2011. február 03., 16.11 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Aszta piro hogy te miket nem tudsz'nő léteredre napi vendég vagy talán a kocsmába?hogy igy ismered az uriemberek dolgait
Hozzászólt: piro / Szerda, 2011. február 02., 20.04 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az igazság az, hogy nagyon hozzászoktak a segélyhez.Életerős fiatalok kapják és első dolguk betérni vele a kocsmába.Éppen ideje volt megszigoritani a jogosultságot.
Hozzászólt: Péter / Szerda, 2011. február 02., 18.35 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Nálunk 40 lejt, kosztot, kávét kérnek egy-egy napszámért, és nyolc órát dolgoznak úgy, hogy nehogy kifáradjanak.
Hozzászólt: abigél / Szerda, 2011. február 02., 17.48 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

hogy lehet ilyen hülyéket kérdezni? egy településen mindig akad munka a segélyeseknek.mennyi kéne 48 óra munkáért? igy is jól megvannak fizetve, más egész hónapba robotol 500 lejért!!! ha kevesellik miért nem keresnek maguknak munkahelyet?
Hozzászólt: pinokio / Szerda, 2011. február 02., 17.11 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kérdem én a kisiratosi polgármester urtol hogy ő meg tudna e élni 250 lejből?ha nem volna munka a zőld ővezettben akkor a kisiratosiaknak is fel kopna az áluk

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu