JelenHaz
Péntek, 2019. május 24., 08.53
Harc az utasokért

Légi akrobatika

A fapados légitársaságok szaporodásával régiónkban élesedett a harc az utasokért, az újabb szereplők megjelenése pedig további árcsökkentéshez vezethet.


Ennek ellenére, régiónkban, bizonyos célállomásokat csak Temesvárról lehet elérni, ezért az utasok migrációja még egy ideig eltart. Hogy ki, miként szipkázza a repülést választókat, hol, mi a kínálat, mik a perspektívák, annak mai riportunkban néztünk utána.

Arad
Lejtőn fölfele

Mivel az aradi reptér tulajdonosa, a megyei önkormányzat a rendszerváltás óta nem akart vagy nem tudott megoldást találni a légikikötő felfuttatására, a most, a huszonnegyedik órában tett részleges privatizációs előrelépés maximum annyit jelent, hogy a lemaradás tempója fékeződik. Ellenben utasforgalom tekintetében a távolság Arad és a régió legjelentősebb reptere, Temesvár között várhatóan megreked, hisz a szomszéd város Traian Vuia légikikötőjének vezetősége sem ül a babérjaira. Az aradi reptér vezetői, elsősorban Dan Bălăcel igazgató azt mondja, Araddal szemben Temesvárnak óriási előnye, hogy a reptér a közlekedési tárca ernyője alá tartozik, sosem volt gond pénzt szerezni bővítésre vagy korszerűsítésre, ráadásul az engedélyért a minisztériumhoz bekopogó légitársaságokat mindig a saját reptereik felé terelik, ami ma meg is látszik az eredményeken. A megyei önkormányzatok ölébe hajított repterek pedig, mint például az aradi, évek óta sülnek saját zsírjukban.

Feltéve persze, hogy volt pénzük zsírra, ugyanis az aradi repülőtér öt évvel ezelőtt még a szó szoros értelmében a csőd szélén egyensúlyozott; ha temesvári köd, vagy más, műszaki hiba miatt itt is leszállt egy gép, annak csodájára jártak. Három évvel ezelőtt Arad még nem szerepelt Európa légi térképén, ekkor azonban a Carpatair és a TAROM jóvoltából némiképp megmozdult a forgalom, igaz, egyik-másik társaság is csak időszakosan landoltatta, kísérleti jelleggel, néhány járatát Aradon.

Volt bátorságuk

Végül a BlueAir-nek volt először bátorsága stabil járatokat hozni spanyolországi, olaszországi célállomásokkal, majd az ország uniós csatlakozását követően bővíteni ezeket, ma már, például, Stuttgartba is van rendszeres járat.

Más kérdés, hogy Temesvárral ellentétben Aradon kizárólag fapados légitársaságok szállnak le – a hazai BlueAir mellett most áprilistól Európa piacvezetője, a Ryanair is megérkezett –, ezért innen egyetlen tengeren -vagy óceánontúli országba nem lehet még átszállással sem eljutni. A MALÉV vagy az Austrian Airlines Temesvárról szedi össze a tranzitutasokat Budapest és Bécs számára, a fapadosokkal Aradról nem lehet nagy repülőterekre eljutni, tehát aki az Egyesült Államokba vagy más földrészre indul, a szomszédba kell előbb átbumliznia. De azt is meg kell említenünk, hogy Aradot a charter-járatok is elkerülik még, az utazási irodák által kínált, repülős nyaralások indulási pontja vagy Temesvár, vagy Kolozsvár.

Igaz, az aradi reptér, méreteinél fogva, egyelőre nem is alkalmas a hagyományos légitársaságok befogadására, szervizre, személyzet elhelyezésére, hisz még a géphez az utasokat kiszállító autóbuszt is csak most kaptak a közszállítási vállalattól. De a reptéren semmiféle extra szolgáltatás nincs az egy szem kávézón kívül, a tömegközlekedés elkerüli, az egyedüli ki- vagy bejutási mód a taxi. Ugyanakkor hátrány a rövid leszállópálya, nagyobb gépeket nem fogadhatnak, fejleszteni kellene a biztonsági rendszert, a műszaki felszereltséget, az egész terminált, amely anno napi egy-két bukaresti járat fogadására készült. Egyébként 2006-ban egész évben mindössze 23 436 utas vette igénybe a repteret, tavaly viszont már 67 183, idén pedig meghaladhatják a százezret.

Magántőkét hoznak

A helyzet azonban öt éven belül gyökeresen megváltozhat, hisz a megyei önkormányzat most részvénykibocsátással, magántőke bevonásával, 5,34 millió lejjel akarja megemelni a vállalat alaptőkéjét. Így a törzstőke a jelenlegi 10,696 millió lejről 16,043 millióra fog növekedni, mert ezt a megoldást javasolta a privatizációra a cég átvilágítását végző, stratégiát javasoló német Symbios Kft.

Fő kérdés azonban, ki akar ennyi részvényt venni az 1936-ban épült aradi reptérben, ki szeretne 33,33 százalékos szeletet hasítani a cégből. Jelenleg a részvénycsomag 99,89 százaléka az Arad Megyei Önkormányzat birtokában van, a maradékon a kürtösi önkormányzat, a Carpatair légitársaság, valamint magánszemélyek osztozkodnak. Többször elhangzott a naiv vezetők szájából, hogy egy jelentős légitársaságot kell idehozni”, csakhogy Nyugat-Európában a reptereket nem légitársaságok, hanem légi-szolgáltató cégek üzemeltetik.

Az már biztos, hogy a befektetőnek az ötmillió lejes tőkeemelés lesz a legkisebb tétel terveiben, hisz ha megtérülést és profitot akar, először meg kell hosszabbítania a kifutópályát, majd új terminált kell építenie. A hosszabb leszállópályával – most legalább 2500 méterig, majd 2011-re 3000 méterig – a szomszédos Cargo Terminal forgalma is felfuthatna, hisz jelenleg képtelen nagy teherfuvarozó gépeket fogadni. A Symbios felmérése szerint legalább 12, jelentős beruházási objektumot kell megvalósítani, hogy az aradi reptér megközelítse az európai színvonalat.

A megyei önkormányzatnak pedig erre nem volt és ma sincs pénze, ezért döntöttek a tőkeemeléses, részleges privatizáció mellett. Igaz, a rossz nyelvek szerint, mivel a reptér mellett fut majd a Nagylak–Temesvár–Déva autópálya, és mivel a cégnek a környéken van hasznosítható telke, az új tulajdonos(ok)nak egyéb forrásokból is hamar megtérülhet a befektetés. Kérdés, hogy mennyire lesz fontos számukra a reptér gyors felfuttatása, az utasok visszacsábítása Temesvárról, Budapestről vagy Kolozsvárról.
Irházi János

Hunyad
Szárnyaló remények

Noha igazi repülőtér tulajdonképpen soha sem létezett, az utóbbi években Déván sokat beszélnek róla. Pontosabban 2005 óta, amikor a megyei tanács felkarolta a dévai repülőtér létesítésének elképzelését.

Sárfalván (Săuleşti), a megyeszékhelytől néhány kilométerre létezik egy kezdetleges, gyepes repülőtér, amelyet a dévai repülőklubosok használnak sárkány- és modellrepülésre. Soha sem volt betonozott pályája, mindig csak kis gépek fogadására volt képes. Az ötvenes években még érkeztek ide néhány személyes – a szó szoros értelmében fapados – kávédaráló” kisgépek, menetrend szerinti járatok viszont nem voltak. A dévaiak a karánsebesi – meglehetősen hasonló adottságú – repülőteret használták, de amikor a hatvanas években a 10-20 személyes gépek helyét átvették a nagyobb repülőszerkezetek, oda sem járt menetrend szerinti járat.

2005 táján azonban felvetődött a sárfalvi repülőtér nemzetközi repülőtérré való átalakításának ötlete. Helyszínként felvetődött a Fehér megye határán lévő Bencenc is, hiszen híres szülötte, Aurel Vlaicu révén, illetve Déva és Gyulafehérvár között szinte félúton való fekvése ésszerű megoldásnak tűnt a mindkét megyét szolgáló repülőtér létesítésére. A megyerendszer hatékonyságának” köszönhetően a szomszéd megyék közötti együttműködés természetesen” hamar kútba esett, s azóta a hunyadiak saját reptérről álmodoznak.

Álmodozik a nyomor

Az elképzelésből természetesen” semmi sem valósult meg. A megyei önkormányzat hamar rájött, hogy a nemzetközi repülőtér többszörösen meghaladja anyagi képességeit, ezért magáncéggel való partnerség mellett döntöttek. Ki is választottak egy céget, de a menyasszony tisztasága” körüli alapos kérdések miatt az együttműködést félbeszakították, még mielőtt elkezdődött volna. Ugyanis éppen a Franciaországban sikkasztás miatt börtönbüntetésre ítélt – itthon is fölöttébb gyanús – Sever Mureşan cégét szemelték ki.

Magyarán a megyei önkormányzat ismét magára maradt. Legutóbb megegyezést kötöttek a repülőteret használó dévai szakklubbal, a telek azonban állami tulajdon. Jelenleg várják a kormányhatározatot, amely lehetővé teszi a társulást, szögezte le Dorin Păran, a megyei önkormányzat alelnöke. A 90 hektáros területből ugyanis csupán 30 a megye tulajdona, a maradék 60, azaz a tulajdonképpeni reptér-rész az állam tulajdonát képezi.

Ha minden olajozottan megy, négy éven belül el is készülhet a nemzetközi reptér, állítják a megyei tanács vezetői, noha egyelőre még az anyagi ráfordítás megközelítő mértéke is rejtély mindenki számára.

Mozgó célállomások

Fölöttébb kérdéses azonban a reptér indokoltsága, hiszen Dévától légvonalban kevesebb, mint 150 kilométerre nem kevesebb, mint 4 nemzetközi repülőtér üzemel: Arad, Temesvár, Nagyszeben és Kolozsvár. Sőt, ha 200 kilométerre toljuk ki a kört, akkor további kettő – Nagyvárad és Marosvásárhely – is bejön a képbe. Dorin Păran szerint a reptér mégis indokolt, hiszen Bukarest felé lenne rá kereslet üzletemberek részéről, akárcsak a külföldi fapados járatokra (romániai vendégmunkások).

Jó egy évtized Budapest-vonzás után, a fapados légitársaságok terjeszkedése révén jelenleg a Hunyad megyei utasok Temesvár vagy Kolozsvár felé gravitálnak, útiránytól függően. Tengerentúli járatok esetén továbbra is a magyar főváros az első számú kapcsolat, az európai útvonalakra Temesváron (Németország és Olaszország felé), újabban Aradon (Spanyolország felé), illetve Kolozsváron (Nagy-Britannia felé), Nagyszebenben (Németország céllal) és Marosvásárhelyen (Magyarország irányába) szállnak fel és le.

Tekintettel az előbbi repterek közötti éles, utasokért folyó versenyre – központi fekvésének köszönhetően Kolozsvár lassan felzárkózik Temesvár mellé, faképnél” hagyva Marosvásárhelyt –, illetve az ottani repülőterek igen fejletlen mivoltára is, erősen kérdéses, mennyire indokolt a “légifolyosó” Dévával való további zsúfolása.
Chirmiciu András

Temes
Lépést tartani a korral

Földrajzi fekvésénél fogva is a régió (sőt a hármas határ menti eurorégió) központi repülőterének a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőteret tartják, de erre a címre forgalmát, járatainak számát és a közvetlen összeköttetéseket tekintve is rászolgált. A két dolog azonban összefügg, hiszen ha nem lenne kereslet a minél szélesebb körű szolgáltatásra, nem is nagyon vennék igénybe a reptér szolgáltatásait, de ha nem lenne megfelelő a színvonal, nem is használnák.

A reptéren évről évre jelentős fejlesztéseket végeznek: egyrészt, hogy kiszolgálhassák a mind nagyobb utazóközönséget, másrészt, hogy újabb ügyfeleket csábítsanak magukhoz. Az idei év elején Daniel Idolu vezérigazgató közölte, hogy bővítik a belföldi járatok várótermét, az irodaházat és az öltözőket, korszerűsítik a biztonsági és a légiirányító berendezéseket. Egy kilométer hosszú le- és felszállópálya épül, mert csúcsidőben a jelenlegi kifutó már túlzsúfoltnak bizonyul.

Az infrastrukturális fejlesztések mellett az utazóközönség növekedésére is számítanak: előreláthatólag 15 százalékkal nő az utasforgalom, és hogy a járatok száma csak két százalékkal gyarapszik, az annak tudható be, hogy a légitársaságok nagyobb befogadóképességű gépeket helyeznek üzembe.

A becslések szerint – az évről évre egyre növekvő létszámban bízva – 2008-ban az utasok száma elérheti az egymilliót, 2010-ben pedig a másfél milliót.

Április elején befejeződtek a felújítási munkálatok, és a nagyrészt állami tulajdonban lévő reptér a költségek nagy részét saját bevételeiből fedezte. Egyébként a létesítmény többségi tulajdonosa a közlekedési minisztérium, és kisebb részben érdekelt a megye önkormányzata, még ha Constantin Ostaficiuc megyei tanácselnök szerette is volna, hogy teljes egészében átvegyék a kezelését.

Érkeznek az újak

Repülőmodell-verseny a sárfalvi reptéren. Modellek helyett többtonnás nagygépek?Az 1,23 millió euróból 475 ezret az állami költségvetésből, 755 ezret saját erőforrásokból biztosítottak – mondta Leontin de Maio aligazgató, aki szerint a bővítést a repülőtér megnövekedett utasforgalma tette szükségessé. A munkálatok során ezer négyzetméterrel megnövelték a légikikötő területét, a bel- és külföldi járatok utasai számára egyaránt. A beszállási terminálok száma hétre nőtt, ami lehetővé teszi, hogy különböző járatok utasai egy időben szálljanak repülőre. A beszállási terminálok napi négyezres utasforgalom lebonyolítására alkalmasak, ami az eddigi kapacitás kétszerese. A belföldi járatok utasait ezentúl emeletes épületben fogadják, a négy beszállási terminál a földszinten van, az emeleten az egyik járatról a másikra átszálló utasokat látják el.

A járatokról szólva az aligazgató elmondta, hogy tavaly ősszel, a Stockholmban tartott Légi Szállítók Nemzetközi Fórumán három újabb légitársaság is jelezte: érdekelt abban, hogy Románia második legnagyobb repterén is jelen legyen. A német fapados Germanwings hetente háromszor indítana menetrend szerinti járatot Temesvárról Kölnbe, Stuttgartba és Berlinbe. A lengyel Lot Polish Airlines 2008 nyarától jelenne meg Temesváron, míg a magyarországi WizzAir a bánsági nagyvárosból London, Barcelona, Lyon és Dortmund felé indítana gépeket.
Pataky Lehel Zsolt

Fehér
Még a levegőben van

Repülőterek szempontjából egyáltalán nem áll jól Fehér megye szénája, egy kisebb méretű magánrepülőtéren kívül más nincs. A legközelebbi, igénybe vehető repülőtér Nagyszebenben van, Gyulafehérvártól 70 kilométerre, távolabb a kolozsvári, 116 kilométerre és a marosvásárhelyi, 160 kilométerre – a repülővel utazni akaró csak ezeket veheti igénybe. Az említett magánrepülőtér Alkenyéren van, a megyeközponttól körülbelül 25 kilométerre, a leszállópálya 850 méter hosszú és 30 méter széles, így csak a kisebb gépek forgalmát tudják lebonyolítani, két- vagy négyszemélyes repülők állnak az érdeklődők rendelkezésére.

Tervek viszont vannak egy megfelelő méretű repülőtér építésére Alvincen, az ottani polgármester indítványozására. A dokumentáció már rég elkészült, de a bürokrácia rendre megakasztja az előrehaladást, ennek ellenére majdnem másfél éves huzavona után sikerült egy 28 hektáros, eddig mezőgazdasági célokra használt területet a megyei mezőgazdasági igazgatóság jóváhagyásával építőtelepnek átsorolni.

Ez jó ideig nézeteltérések témáját képezte az alvinci önkormányzat és a prefektúra között. Az alvinci polgármester jóhiszeműen azt gondolta, hogy mind a prefektúra, mind a megyei önkormányzat támogatja a repülőtér építését, egy ideig csak az utóbbi volt hajlandó pénzügyileg is hozzájárulni, 350 000 lejjel támogatva ezt. Az utóbbi időben lecsendesedtek a kedélyek, és a prefektúra is jobb belátásra tért, másfél év után sikerült tisztázni a telekügyeket. Ez azonban még kevés az első gép leszállásához.
Szakács Bálint

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'