JelenHaz
Kedd, 2019. május 21., 03.45

Mérleg a régióban

Mai összeállításunkban a 2008-as esztendő negatív és pozitív eseményeit kutattuk régiónkban.



Arad

Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes: „Szerencsére kevés konfliktust hozó, szakmailag eléggé eredményes évet tudhatunk magunk mögött. Pozitívumnak említhetem, hogy a vizsgák is simán lezajlottak, a VIII.-osok és XII.-esek eredményei kielégítők voltak, és a tanerőmozgásban sem akadtak problémák. Szintén pozitívum, hogy folytatódtak a beruházások, fejlesztések a megye iskoláiban.

Pellegrini MiklósHa a negatívumokról kell beszélnem, akkor elsősorban a decentralizáció további hiányát kell említenem, ezt követi a tanügyi törvény, amely idén sem került a parlament plénuma elé, pedig, többek között, a már említett decentralizációt is megoldotta volna.

A mérleg másik serpenyőjében, a negatívumoknál említeném, hogy továbbra sem csökkent az óraszám, mind a diákok, mind a pedagógusok túlterheltek. És nincs egy jól működő tanügyi tudás-menedzsment, amelynek keretében minden szinten felhasználható lenne a tanárok és a diákok tudása.

Bartok András (Pécska): „A gazdálkodás tekintetében az év felemás volt. Januártól kezdődően, mivel az időjárás és minden más befolyásoló körülmény mellénk állt, úgy tűnt, jó lesz a termés, ám nyáron kiderült, korai volt az örömünk, mert hiába takarítottunk be sokkal többet, mint tavaly, az árak zuhanni kezdtek, a műtrágya megdrágult. Persze, azért igyekszünk optimisták maradni, ezt a periódust át kell vészelnünk. Ami számomra a legjelentősebb negatívum, hogy Pécskán az RMDSZ a korábbi öt tanácsosi hely közül a helyhatósági választásokon csupán hármat tudott megőrizni. És hogy azért pozitívummal zárjam, örüljünk annak, hogy nem vagyunk betegek.”

Horváth LeventeHorváth Levente alprefektus: „Mindenképpen pozitívum, hogy idén sikerült egy-két nagy tervet megvalósítani, megszervezni, mint például a 23 országot felölelő katasztrófavédelmi gyakorlat. Ezen bebizonyosodott, hogy felkészültünk egy sürgősségi beavatkozásra, ugyanakkor ezen a téren nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is működik a közös román–magyar kapcsolat. De a pozitívumok kategóriába sorolnám, hogy a földtörvény végrehajtása terén is javítottunk Arad országosan elfoglalt előkelő helyén. A feldolgozatlan ügyek száma az év eleji négyszázról 120-ra csökkent, a peres ügyek száma pedig 600-ról 200-ra. Ezen kívül már több településen teljes egészében lezárhattuk a 247-es törvény végrehajtását. Negatívum viszont, hogy a négy évvel ezelőtt megálmodott prefektúra–megyei és városi önkormányzat csapatból nem lett semmi, a súrlódások, a rivalizálás, a személyi érdekek másfél-két éve rányomták bélyegüket a munkára, a központi pénzek kiutalására. Így nem kellene tevékenykedni…”

Lehoczky Attila tanár: „A negatívummal kezdeném, szerintem 2008 tekintetében a rossz dolog, hogy az RMDSZ kormányon kívül maradt. Persze, az idő ezzel kapcsolatban is hozhat pozitív váltást, de ezt majd meglátjuk. A jó pedig az, hogy Aradon kézzel foghatóan látszik a város szépülése, fejlődése.”

Borbély Zsolt Attila:„Számomra pozitívum, hogy sikeres volt az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjak közös tábora, amely bebizonyította, hogy hittel, lelkesedéssel, céltudatossággal és a nemzeti gondolathoz szorosan kapcsolódó programokkal meg lehet szólítani tömegeket az ifjúság körében, állami támogatás nélkül. A negatívum pedig a Magyar Polgári Párt választásokon való nem indulása volt 2008-ban, mert nem lehet a választás szabadságával berobbanni a közéletbe, és utána visszalépni annak megteremtésétől.”

Irházi János


Temes

Toró T. TiborToró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, volt parlamenti képviselő:
– A 2008-as esztendő parlamenti tevékenységei közül legnagyobb sikeremnek az Ótelek községgé válásáról szóló törvény megszavazását tartom. Ez azért is kedves a szívemnek, mert nehezen született meg, csak a második nekifutásra. Ezzel az ótelekiek régi vágyát sikerült teljesíteni, remélem, jó döntés volt az önálló községgé válás, ami új távlatokat nyit a község fejlődése szempontjából.

Az év legnagyobb kudarcának azt tartom, hogy a sok hónapon át zajló erdélyi magyar–magyar egyeztetés eredménytelen maradt, bár sok szellemi energiát fordítottunk arra, hogy a plurális mezőben egységesen, az összefogás jegyében vágjon neki a romániai magyarság a parlamenti választásoknak. Ennek meg is volt a következménye, mert a választási eredmények százalékokban ugyan jól mutatnak, de több mint 200 ezer szavazattal kevesebbet kapott a magyar érdekképviselet, mint 2004-ben – én ezt tartom az év legnagyobb kudarcának! Szeretném, ha már 2009 elején folytatódna a magyar–magyar párbeszéd, már januárban, közvetlenül az ünnepek után szeretném egy asztalnál látni az RMDSZ és az EMNT elnökeit és küldöttségeit, hogy tető alá hozzuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakítását és az európai parlamenti választásokon való egységes részvételt.

Éder EnikőÉder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze, a Társulat tagja:  – Éppen a napokban gondoltam vissza a 2008-as esztendőre, és akkor úgy éreztem: ilyen jó évem se lesz több! Persze azért remélem, hogy lesz, de az tény, hogy egy másik országban, idegen környezetben meg tudtam ismertetni azt a munkát, amit végzek, és ennek az eredménye egy szép szerep lett – Sarolt fejedelemasszonyt alakítom az István, a királyban. Úgy érzem, ez mindenképpen színészi karrierem eddigi legnagyobb teljesítménye. Nagy dolognak érzem, hogy most van egy másik társulatom is, amit történetesen  Társulatnak hívnak. Jóleső érzés, ha az ember két helyre tartozik, két helyre várják, ide is haza jöhetek feltöltődni, és amikor Magyarországra megyek játszani, ott újból feltöltődhetek.

Sikeres év volt a 2008-as, de azért kudarcként értékelem hogy az énekhang szempontjából többet fejlődhettem volna ez alatt az idő alatt, ha már énekes színészként ismertek meg kint. Valahogy nem jutott rá idő, állandóan jöttem-mentem, úton voltam, halogattam, nem tudtam eldönteni, hogy melyik irányba kellene képezzem magam, végül maradtam  azzal, mint a hályogkovács, ami belülről, ösztönösen jött és azzal, ami időközben rám ragadt.

Szabó CsabaSzabó Csaba, a 2008-ban önállósult Ótelek község első polgármestere:
– Nagy sikernek éreztem, hogy az ótelekiek közül nagyon sokan rám szavaztak, Jánosföldén is várakozáson felül kaptam szavazatokat. Az előző polgármester két választáson nem kapott ennyi szavazatot Óteleken. Jól esik, hogy az emberek bíznak bennem, és igyekszem ezt a bizalmat munkámmal meghálálni. Nem könynyű az önállósulás, kevesen vagyunk az óteleki községházán és sok a teendő, de eddig minden jól alakult, kevés pénzből is kijöttünk, még a tanári fizetésekre is jutott.

Kudarcnak érzem, hogy megyei és országos szinten képviselet nélkül maradt a bánsági magyarság, se megyei tanácsost, se képviselőt, se szenátort nem tudtunk bejuttatni a parlamentbe, pedig sokat dolgoztunk azért, hogy ez sikerüljön.

Bodó BarnaDr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke:
– Én azt az évet tartom igazán jónak, amikor nincs rendkívüli esemény, amikor az ember végig tudja vinni az elképzelt projektjeit, az eltervezett feladatokat képes teljesíteni, negatív vonatkozásban semmi olyan tényező nem jön közbe, ami ezt megakadályozza. Azért vagyok nyugodt 2008 végén, mert nem volt olyan külső tényező, ami akadályozta volna a folyamatos építkezést, amelyet pár éve a Szórvány Alapítványnál elkezdtünk. Számomra nem voltak különösebben pozitív események, de negatívok sem, egy jó évnek jutottam a végére, egyetemi és közösségi munkámban egyaránt.

Politikai szempontból az a tény, hogy a Temes megyei magyarság politikai képviselete kritikus helyzetben van, nem újdonság a számomra. Az viszont hosszú távon új helyzetet teremt, hogy a romániai magyarság számára újabb politikai képviselet jött létre, ez ha nem is közvetlenül, de mindenképpen ránk is visszahat majd a jövőben.

Szegedi Lajos vállalkozó:
– A legnagyobb siker számomra személyes vonatkozásban az, hogy augusztusban született egy szép, egészséges kis unokám, akit nagyon szeretek. Üzleti szempontból pedig sikerként könyveltem el, hogy a cégben bizonyos fejlesztéseket tudtunk végrehajtani, annak köszönhetően, hogy a tavalyi év jól sikerült.
A kudarcokat egyelőre nem látom, ahhoz egy kis időnek kell eltelnie, jövő ilyenkor talán többet tudok majd mondani az idei évről.  Üzleti szempontból a  legnagyobb rossznak a világgazdasági válságot tartom, ami az év végén, sajnos, bekövetkezett, és aminek a kimenetelét senki sem látja előre. Egyébként úgy gondolom, hogy az idei év sikeres volt.

Erdei Ildikó pszichológus, a Civil Tanács elnöke:
– Számomra az év egyik meghatározó eseménye, hogy Gergő fiam elkezdte az iskolát, illetve az, hogy én is befejeztem a doktorit, a dolgozat megvédése még hátra van. Ami a munkámat illeti, pozitív élmény számomra, hogy visszaköltöztünk a Bartók Béla Líceum felújított épületébe, úgy gondolom, hogy jobb körülmények között jobb munkát lehet végezni. Pozitív élmény volt az is, hogy sok kisebb-nagyobb programot lefuttattunk, és olyan emberekkel dolgozhattam együtt, akik élvezték azt, amit csinálnak. Az év kudarcának tartom, hogy nem született meg az erdélyi összmagyar egyezség, aminek közvetlen hatását helyi szinten nem érezzük, de azért a tartózkodás érezhető. Úgy gondolom, hogy ennek negatív hatása van a közösségre, és az összefogásra a jövőben szükség lesz.

Pataki Zoltán


Hunyad

Széll Lőrincz Szakmai téren három fontos megvalósítás történt 2008-ban: a dévai ifjúsági központ létrehozása, a kosztesdi táborhely felújítása, valamint az, hogy idén Déván volt a Fehér Éjszakák központi rendezvénye – nyilatkozta Széll Lőrincz, a Hunyad Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetője. RMDSZ-vonalon pozitívumként említendő, hogy a novemberi parlamenti választáson a Hunyad megyei magyarság megtartotta bizalmát a Szövetség iránt. A legnagyobb kudarc is a politikához fűződik, éspedig az, hogy a helyhatósági választásokon nem sikerült visszakerülni a megyei tanácsba. Talán még ennél is fájóbb, hogy a Zsil-völgyi magyarság teljesen helyi képviselet nélkül maradt, hiszen Petrillán, Petrozsényban és Lupényban sem sikerült megőrizni a tanácsosi tisztségeket, hangsúlyozza Széll Lőrincz, aki júniusban és novemberben is a Hunyad megyei RMDSZ kampányfőnöke volt.

***
Kocsis AttilaA magyar nyelv és irodalom országos tantárgyversenyének tavaszi megszervezése mindenképpen sikernek számít, véli Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor iskola igazgatója. Nem ez volt az egyetlen: a magyar iskola diákjai átlagon felüli eredményeket értek el az érettségin, illetve a felvételi vizsgákon, az országos tantárgyversenyeken pedig egyre jobb eredmények születtek. Szintén nagy megvalósításnak számít, hogy – RMDSZ- és közösségi segítséggel – az idei év folyamán végre sikerült befejezni az iskolaépületet.

Az anyagi gondok kiemelkedő helyen szerepelnek a kudarc oldalon: a dévai önkormányzat még mindig nem utalta át azt a 80 000 lejt, amit kormányhatározattal még augusztusban a Téglás Gábor iskolának ítéltek. Szintén kellemetlen, hogy a dévai önkormányzat nem hajlandó kifizetni az újonnan kapott iskolabusz beíratási költségeit. A legnagyobb kudarc azonban kétségtelenül az, hogy a 17, nyolcadik osztályt magyarul végző lupényi diák közül csupán négyen folytatják tanulmányaikat magyarul a Téglás Gáborban. Ez bosszantóan alacsony arány, főleg, hogy a megye többi települése magyar nyolcadikosainak 90%-a hozzánk jön.

***
Orbán György Két kiemelkedő sikerünk volt az idén – jellemezte a helyzetet Orbán György, az ifjúsági tornászválogatott edzője. Az országos egyéni ifjúsági bajnokságon 14 érmet szereztünk a 15-ből, beleértve valamennyi aranyat, míg nagy vetélytársunknak, Onyestnek csupán egy jutott. Szintén sikernek tekinthető, hogy az ifjúsági keret 7 tornászlánya közül 6 bejutott a felnőtt válogatottba. Andrea Acatrinei személyében Orbán György egykori tanítványa a pekingi olimpián is szerepelt Románia színeiben.
A kudarc az áprilisi ifjúsági Európa-bajnoksághoz fűződik, ahol a Déván felkészült ifjúsági válogatott csupán negyedik lett, mivel három tornászlány leesett a felemás korláton végzett gyakorlat közben.

***
Pogocsán Ferdinánd Megvalósításként említendő a csatornázás bevezetése a Téglás Gábor iskolába, amit még néhai Tóth Endre kollégámmal együtt indítványoztunk a helyi tanácsnál – mondja Pogocsán Ferdinándhelyi tanácsos, a dévai RMDSZ szervezet elnöke. A közigazgatásilag Dévához tartozó Csernakeresztúron pedig befejeződött a csatornázás bevezetése, s a falu magyar részén az utcák leaszfaltozása.

A kudarc egyértelműen a politikához kapcsolódik: a júniusi helyhatósági választáson 33 szavazaton csúszott el a második RMDSZ-es tanácsosi mandátum. Egyedül pedig sokkal nehezebb bármit átvinni.

***
Dr. Bende BarnaA legnagyobb megvalósítás a kórház épületének felújítása. – Új ajtókat, ablakokat, víz- és csatorna-vezetékeket szereltünk fel, festettünk a kórtermekben, folyósokon, ismertette a helyzetet dr. Bende Barna, a vajdahunyadi kórház igazgatója. Aki nemcsak az épület, hanem a műszerezettség korszerűsítése terén is sikereket ért el. A vajdahunyadi kórház idén új ekográfokkal, műtőasztalokkal, atroszkóppal, inkubátorokkal, monitorokkal és hasonló orvosi felszerelésekkel gazdagodott.

A magyarság tekintetében a vajdahunyadi magyar ház bebútorozása a legnagyobb megvalósítás. A kudarcot azonban itt is a politika szolgáltatta: noha november 30-án a legtöbb szavazatot kapta az RMDSZ jelöltjei közül, sem dr. Bende Barnának, sem jelölt-kollégáinak nem sikerült országgyűlési mandátumot szereznie. Az RMDSZ ellenzékbe vonulása pedig tovább fokozza a kudarc érzését.

Chirmiciu András

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'