JelenHaz
Hétfõ, 2019. március 18., 17.51

Nemzeti kisebbségekről – Brüsszelben

Erdélyi magyar újságírókat, illetve a hazai  Országos Kisebbségi Tanács tagjait látta vendégül a napokban Brüsszelben, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.

A megbeszélésre kerülő témák között természetesen kiemelt helyen szerepelt a hazai kisebbségi helyzet, illetve általában az Európai Unió hozzáállása a nemzeti kisebbségi kérdéshez. Ennek aktualitását fokozta az Európát is nagymértékben érintő grúziai helyzet, illetve az a tény, hogy a napokban zajlott brüsszeli roma csúcs alkalmával az európai parlament elég visszafogottan kezelte a kontinens valamennyi országát érintő roma-kérdést.

– Van-e reális esély arra, hogy az Európai Unió intézményeiben valamiféle megoldás szülessen a nemzeti kisebbségi kérdésre – kérdeztük  ez alkalommal Winkler Gyula EP-képviselőt.

Ez egy hosszantartó és rengeteg türelmet, illetve nagy lobbi-készséget igénylő folyamat, hiszen közismert, hogy az Unió intézményeiben általában a kisebbségi kérdéskörhöz tartozó dolgokat az általános emberjogi, illetve civil szabadságjogi témakörrel veszik egy kalap alá. Nyílván a szubszidiaritás elve nekünk is fontos, ellenben nem szeretnénk azt, hogy a nemzeti kisebbségi kérdés kezelése kizárólag az illető tagállamok hatáskörében maradjon. Itt azonban egy nyilvánvaló egyenlőtlenség mutatkozik azáltal, hogy az Unió-alapító 15 állam esetében semmilyen törvény vagy szabályozás nem vonatkozik a nemzeti kisebbségekre. Vannak is ez államok között olyanok, melyek el sem ismerik a nemzeti kisebbségeik létét, csupán nyelvi, jobb esetben vallási közösségekről beszélnek. A később csatlakozó tíz plusz két tagállam esetén viszont már az előcsatlakozás feltételei között szerepelt a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése, nyílván itt sem önálló témakörként, hanem általános emberi jogok betartásának részeként.

– Ilyen körülmények között lehet-e remélni, hogy egyáltalán szóba kerül ez a téma az Európai parlamentben?

– Aki azt reméli, hogy egy-két hónapon belül erről már vitatkozni lehet vagy esetleg megoldás is születik, az véleményem szerint téved. Viszont hiszem azt, hogy olyan keretrendelkezésekben lehet gondolkodni, melyet az EU intézményrendszere valamilyen szinten a saját szabályozásainak szövegébe emeljen.

– Egyelőre viszont még önálló parlamenti bizottság sincs, melynek a kisebbségi kérdések tisztázása lenne a feladata. Pedig nemrég még a globális felmelegedés problémájának kezelésére is önálló szakbizottság alakult...

– A kisebbségi témakörben egyelőre az egyetlen intézményesített forma a pár éve megalakult Nemzeti Kisebbségi Intergroupe. Ez ugyan nem szabályos szakbizottság az európai parlamentben, viszont egy olyan keret, amelyben vitázni lehet, meg lehet fogalmazni a problémákat, elvárásokat. A napokban az Intergroupe meghívottjai voltak a romániai nemzeti kisebbségek képviselői is. És épp jómagam ismertettem ezúttal az itteni helyzetet, miszerint Romániában a nemzeti kisebbségek pozitív diszkriminációnak köszönhetően parlamenti képviselettel rendelkeznek. Ám bár ez pozitívum, távolról sem elegendő arra, hogy megfelelő szinten és mértékben képviselje egy-egy nemzeti kisebbség érdekeit. Hiszen az a 18 kisebbségi képviselő, akik az otthoni parlamentben dolgoznak nem tudják elérni azt, amire egy nemzeti közösségnek szüksége van és itt például konkrétan megemlíthető a kormány által már 2005-ben elfogadott kisebbségi törvénytervezet, mely azóta is a parlament süllyesztőjében várja, hogy megvitassák.

– Mit garantálna ez a törvény?

– Nyilván, hogy elsősorban a kulturális autonómiát mind a 19 nemzeti közösség számára. A kulturális autonómia-tanácsok intézményes megalakulását, s ennek keretében a számbelileg kicsi közösségek gyakorlatilag megkapnák a fennmaradáshoz és akár gyarapodáshoz szükséges jogi keretet. Hogy a másfél milliós magyar közösségnek ez nem elegendő, az is nyilvánvaló és ezt is kimondtuk az Európai Parlamentben, nem is egyszer, hogy a romániai magyarságnak a fennmaradáshoz szükséges törvényes garanciát, kizárólag a különféle autonómia formáknak az intézményesítése hozhatja meg, köztük nyilvánvalóan a területi autonómiával is, azon közösségek számára, melyek tömbben élnek. És itt nyilvánvalóan a Székelyföldre gondolok.

– Az említett Intergroupe-ban nem olyan régen született egy olyan javaslat, mely a különböző tagállamokban élő nemzeti kisebbségeket három nagy kategóriába osztva kezelné. Milyen stádiumba jutott ez a javaslat, mely talán egyértelműbb fellépésre sarkallná az EU-t úgy az erdélyi magyarság, mint a most épp aktuális grúziai vagy akár az örökzöld roma-kérdés kapcsán?

Dolgozunk egy olyan határozattervezeten, melynek legalább esélye legyen arra, hogy az Európai Parlament elfogadja. Ennek első javaslata volt ez a hármas felosztás, mely külön kategóriában kezelné az államalkotásban részt vevő nemzeti kisebbségeket, a gazdasági migrációval érkező bevándorlókat illetve a romákat, akiknek problémáit szintén európa-szerte egységes hozzáállással kéne kezelni. Ezért csalódtam egy kicsit a múlt napi roma-csúcs eredményeiben, hiszen a szubszidiaritás elvére hivatkozva lényegében azt mondta a tanács, hogy a roma-ügy intézése a tagállamok hatáskörében kell maradjon. Igaz, az is elhangzott, hogy kell egy uniós jogi keret, amely irányadó legyen a roma-ügy kezelésében, de ez még mindig egy eléggé halvány megfogalmazás ahhoz, amit mi szeretnénk építeni.

Konkrétan?

Amit mi elképzelünk, az egy olyan uniós keret-törvény, amely minimális standardokat fogalmazzon meg a nemzetei kisebbségek számára minden európa-uniós tagállamban és amely ismerje el a szövegében, hogy a lehetséges megoldások közül a különböző autonómia-formák biztosítsa az, ami megnyugtatóan intézi a kisebbségi kérdéskört. Nyílván, hogy minden ilyen lépés mellett szükség van az állandó, kisebbség és többség közötti empátia-növelésre, mert az autonómiát nem a többség ellenében, hanem annak beleegyezésével lehet és kell elérni és ennek érdekében elsősorban otthon kell megtenni a szükséges lépéseket.

– Mikorra várható hogy az említett uniós kerettörvény, egyáltalán tervezetként, megszületik?

– Talán az Intergroupe-nak az elnökét kellene megkérdezni arról, hogy lát-e reális lehetőséget arra, hogy a parlament el is fogadjon egy ilyen tervezetet, hiszen nem kirakatlépéseket tervezgetünk.... Egyelőre arra törekszünk, hogy olyan helyzetet alakítsunk ki, melyben a javaslatunk elfogadásra is kerül. Ehhez azonban idő kell...


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'