Szerda, 2018. szeptember 26., 15.29
Iskolakerülés

Nincs bukásveszély

Hunyad megyében tavaly a 45 ezer diákból 146 maradt ki végleg az iskolából és 129 diák hagyta ott az iskolapadot a saját
Hunyad megyében tavaly a 45 ezer diákból 146 maradt ki végleg az iskolából és 129 diák hagyta ott az iskolapadot a saját
A szakminisztérium által készített, az oktatás állapotát felmérő jelentés szerint Romániában aggasztó méreteket ölt az iskolaelhagyás, aminek eredményeként az Európai Unióban, az oktatási teljesítmény tekintetében, az ország sereghajtó.


Kiderült, hogy a lakosság körében a XII. osztályt elvégzettek 49 százalékának nincs érettségi diplomája, évente a beiratkozottak 19 százaléka morzsolódik le, miközben a gyerekek 22 százaléka nem jár óvodába. A tanulmányból azt is megtudhatjuk, hogy a négy elemi osztályt végzettek 16%-a képtelen megérteni egy írott szöveget. Az iskolaelhagyás aránya az Unió többi tagállamában 14% körüli, Romániánál rosszabb helyzetben csak Spanyolország (31%), Portugália (36,3) és Málta (37,6%) van.  De Szlovéniában, Lengyelországban vagy Csehországban az iskolakerülők aránya 5 százalék körüli.

Az Unióban a fiatalok 59,2 százaléka fejezi be teljesen a tanulmányait, Romániában csak 49,8%. A legjobban Finnország áll 66,4%-kal.

Az iskolájukat elhagyók számaránya az elmúlt két évben 4,3 százalékkal növekedett.

Mai riportunkban utánanéztünk, mi a helyzet régiónkban.


Arad
Feketébe csúszó statisztika

Arad megyében nincs szó kirívóan magas számokról az iskolaelhagyást illetően, a statisztika nagyjából megegyezik az országos átlaggal, tudtuk meg Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettestől.

– A tanfelügyelőség adatai alapján egy tanévben néhány tucat ilyen eset fordul elő, de nem beszélhetünk arról, hogy a tanulók százával fordítanak hátat iskolájuknak, annak ellenére, hogy az elhagyás az oktatás minden szintjére jellemző – mondta.

Aztán kifejtette, hogy maga a törvénykezés sem ad lehetőséget a pontos nyilvántartásra, mert csak az a tanuló számít iskolaelhagyónak, aki két évig nem jár iskolába, s ezáltal ennyivel meg is haladta a korának megfelelő osztályt. A jelenség elsősorban a romákra jellemző.

– Csakhogy mi van akkor, ha a gyerek kimegy külföldre a szülőkkel, azok dolgoznak, ő pedig ott folytatja tanulmányait? – mutatott a probléma másik felére Pellegrini. – Ez a tanuló nem számít iskolaelhagyónak, mert csak a romániai oktatást hagyta ott. S amennyiben egy év múlva visszatér, az iskolának kötelessége beírni ugyanabba az osztályba, amelybe korábban járt.

A főtanfelügyelő-helyettes elmondta, jelenleg is végeznek egy felmérést, amelynek célja nem száraz statisztikát összeállítani az érintettekről, hanem az okokat firtatni. Ezért aztán leülnek velük beszélgetni, hisz a korábbról ismert okok mellé, mint szociális helyzet, anyagi problémák, most felsorakozott egy harmadik is, a migráció.

Ennél azonban még kritikusabb helyzetet teremt pár év múlva, hogy Arad megyében növekszik az elemi osztályok egyikét olyan elhagyók száma, akik korábban óvodába sem jártak.

– S amennyiben otthon a család szétzilált, a gyerek nem fog szocializálódni, nagy eséllyel csúszik a bűnözés útjára – magyarázta Pellegrini, példaként hozva fel egy radnai gyerek esetét, akinek anyja az út mentén keresi kenyerét, apjáról nem tud, csak az első két évet járta ki. S mivel nem szocializálódott, sosem fog tudni közösségben dolgozni, teng-leng egész nap.

Az iskolaelhagyás Arad megyében is növeli az analfabéták számát. Akiket két kategóriába sorolnak: egyikbe azokat, akik soha egyetlen osztály sem végeztek, a másikba a funkcionális analfabétákat, aki, habár jártak egy-két osztályt, de képtelenek kitölteni a kérvényt, mobiltelefont használni, vagyis nem tudják a minimális tudást alkalmazni az életben. Az ő arányuk a megyében eléri a 20 százalékot. „Ha ezeket is beszámoljuk, akkor nagy baj van” – jegyezte meg Pellegrini.


Hunyad
Szót értenének

Amikor még minden olyan törpös  A statisztikák szerint a diákság összlétszámának 0,4 százalékát teszik ki az iskolakerülők. A jelenség legnagyobb gyakorisággal a gimnazisták soraiban fordul elő. – Tavaly megyei szinten összesen 79 gimnazista diákunk hagyta ott az iskolát – mutat a statisztikákra Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes.- Ez, mondjuk, a megye 17 ezer gimnazistájához mérve elenyésző szám, ellenben maga a jelenség aggasztó, hiszen ha egyetlen diákról volna szó, már az is gondot jelent – véli a tanfelügyelő, aki szerint ezek a gyermekek szinte mind elkallódnak, később sem tudnak beilleszkedni a társadalomba.

Az elemi osztályokban lényegesen kevesebb diák hagyja ott tanév közben az iskola padjait.

– Tavaly 36 ilyen esetünk volt, ennek 85 százaléka városi iskolában – mondja Máté Márta. E korosztálynál azonban egy egészen új, de hasonlóan aggasztó jelenséggel kell szembesülniük a pedagógusoknak. Ugyanis egyre több gyermeket vesznek ki a szülők az iskolából olyan címen, hogy külföldre viszik tanulni. A külföldi munkavállalás pedig egyre több családot állít döntés elé. Vagy itthon marad a gyermek a szomszédra, nagymamára, nagyobb testvérre, vagy elmegy a szülőkkel, de akkor az iskoláztatása válik abszolút bizonytalanná.

– Az előző tanévben négy ilyen esetünk volt – meséli Kocsis Attila, a dévai Téglás Iskola igazgatója. Mint mondja, legtöbben Spanyolországba, Franciaországba viszik gyermekeiket, de semmiféle igazolást sem küldenek vissza a gyermek további sorsára vonatkozóan. – Volt olyan esetünk is, hogy Magyarországra telepedtek át a szülők, de onnan meg is jött az igazolás a gyerek új iskolájától – mondja Kocsis.

A legnagyobb gond az iskolaelhagyás terén természetesen a gimnáziumi és szakiskolai osztályokban mutatkozik. Itt a leggyakoribb ok az, hogy a diákok munkába állnak, a lányoknál pedig nem ritka jelenség, hogy tanév közben teherbe esnek, és akkor természetesen nem folytatják az iskolát.

– A roma lakosság körében pedig gyakori a korai férjhezmenetel, a lányok ritkán húzzák ki hajadonon 16 éves korukig, hogy kijárhassák a kötelező tíz osztályt – mondja Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő, aki pszichológusként nagy erőbedobással igyekszik visszaszorítani az iskolakerülést a megyében. – Az idei tanévben külön bizottságokat hoztunk létre minden tanintézményben, olyan pedagógusokkal, akik felvállalják a diák-ügyvéd szerepét. Itt nem is a képzettségen, hanem sokkal inkább az illető pedagógus személyiségén van a hangsúly: az a fontos, hogy szót tudjon érteni azokkal a diákokkal, akik különböző (anyagi, lelki, vagy társadalmi) okokból nehezen tudnak beilleszkedni az iskolai életbe, vagy annak feladására készülnek. Erre utaló jelenség már a rengeteg hiányzás is, ami ellen gyakorlatilag nincs megszorító intézkedés. Tizedik osztályig le lehet vonni a magaviseletet, a végzős osztályoknál pedig elvileg 40 igazolatlan hiányzásnál el lehetne tanácsolni a gyermeket az iskolától. De hát mi, például, az utóbbi három évben összesen két diákot zártunk ki az iskolából emiatt, pedig a hiányzások száma iskolai szinten több ezres nagyságrendű – mondja Kocsis Attila iskolaigazgató, utalva arra, hogy főleg a nagydiákok körében  az iskolakerülésre vonatkozó statisztikák és a realitás között elég nagy különbség mutatkozik. 


Fehér
Vigyáznak rájuk

A megyei tanfelügyelőség statisztikai adatai alapján a 2007–2008-as iskolai tanévben megyei szinten az elemi tagozatra beiratkozott 14 263 diákból 167-en hagyták abba iskolai tanulmányaikat, közülük 43-an a rendezetlen családi helyzetük miatt, 42-en különböző más okok miatt és 82 tanuló külföldre távozott. Az általános iskola 15 106 diákjából csak 14 948-an zárta le az évet, 85-en abbahagyták a tanulást, 63-an távoztak külföldre, tízen más okokból maradtak ki.

A középiskolában a 11 983 beiratkozottból csak 17 ment külföldre, de 171-en különböző okok miatt hagyták abba tanulmányaikat, 59-en otthagyták az iskolát.

Az estibe iratkozott 1043 tanuló közül 31 lépett ki tanév közben.
A látogatás nélküli tagozaton 574 tanulóból 554-en befejezték a tanévet, 6 abbahagyta és 14 különböző okok miatt távozott.
A szakoktatás 2233 tanulójából 40-en hagyták abba, közülük 31-en távoztak külföldre.

A megkérdezett magyar iskolák helyzete az általánosnál sokkal jobb. A legtöbb magyar tagozaton nem találkozunk  iskolaelhagyással. A tavalyi felmérés alapján, például, a Bethlen Gábor Kollégiumból csak 2 diák nem fejezte be a tanulmányait, egyikük férjhez ment, a másik rendezetlen családi  helyzete miatt távozott. Torockón egy árvaházi tanulót vittek el a gyámjai. Csak nagyon szélsőséges esetekben van iskolaelhagyás, mert a magyar iskolák minden lehető segítséget, támogatást megadnak a tanulóiknak.


Temes
Országos átlag felett

A kisiskolásoknak alig több mint a fele jut el a középiskoláigA megyei tanfelügyelőség honlapján közzétett oktatási akcióterv (PLAI 2008–2013) szerint az iskoláskorban levő gyermekeknek csak mintegy 83,6%-a jár iskolába, ez az arány 2000 óta 7%-kal csökkent. Az elemi oktatásban a 7-10 éves gyerekek 98-99%-a részt vesz, az iskolaelhagyások aránya az V–VIII. osztályosok esetében ingadozik, a 2005/2006-os tanévben, az előzőhöz képest valamelyest csökkent (2,4%-ról 1,7%-ra), a gimnáziumi oktatás esetében viszont 2,7-ről 3,1%-ra nőtt. Megjegyzendő, hogy egyetlen iskolaév alatt morzsolódik le a diákok 2-3%-a, ami azt jelenti, hogy négy év alatt akár 12%-uk is kimaradhat az iskolából!
Az iskoláskorú gyerekeknek alig több mint a fele (54%) végez középiskolát Temes megyében, ami messze elmarad az európai 85%-os átlagtól. A középiskolát végzők alacsony aránya elsősorban a vidékre jellemző.   

Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint elsősorban a gazdaságilag hátrányos helyzetben levő falusi családok gyerekeire jellemző az, hogy idő előtt elhagyják az iskolát, közülük is a roma gyerekek körében a leggyakoribb ez a jelenség. Egy részük azután a Második esély elnevezésű program keretében visszatér az iskolapadba, hogy elvégezze a nyolc osztályt. A megyében sok a külföldön dolgozó szülő is, akiknek a gyerekei többé-kevésbé felügyelet nélkül maradnak – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc –, közülük kerül ki az iskolát elhagyó gyerekek másik része. Ahogy haladunk felfelé az oktatás lépcsőfokain, úgy csökken a beiskolázási szám, ugyanakkor az utóbbi két évben megnőtt az esti oktatásban és a csökkentett óraszámú oktatásban részesülő fiatalok száma, akik belátták, hogy mégiscsak szükségük van érettségi vizsgára. „A magyar iskolákra nem jellemző az iskolaelhagyás jelensége – mondta Halász Ferenc ­–, elszigetelt esetekről van szó, olyan családok gyerekeiről, amelyek halmozottan hátrányos helyzetben vannak.”. Ezt megerősítette Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója is: a 2007–2008-as tanév folyamán az V–VIII. osztályosok közül ketten, a középiskolások közül pedig szintén ketten maradtak ki. „A két gimnazista gyerek problémás családokból származik, az egyik otthonról is elszökött, a két középiskolás pedig szintén azért maradt ki, mert munkába kellett álljon, pedig egyikük már a 12. osztályt is elkezdte. A csökkentett óraszámú osztályokba iratkozott, munkaviszonyban álló fiatalok közül 11-en maradtak ki a tavaly, úgy látszik, megterhelő volt a számukra a tanulás. Az ő esetükben, akárcsak a kötelező tíz osztályt elvégzettek esetében, valójában már nem beszélhetünk iskolaelhagyásról” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Virginás Tar Judit.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: deszka / Szombat, 2008. október 25., 06.05 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Igen , ez tény , néha az orvosok is , annak ellenére , hogy kezd kimenni a divatból .
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2008. október 24., 12.10 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A csőrepedéskor csak szivárgó víz rezgést kelt, amit adott esetben sztetoszkóppal a legkönnyebb megtalálni. A módszert egyes autószerelők is használják, a zörejek helyének földerítésére.
Hozzászólt: deszka / Péntek, 2008. október 24., 10.45 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Bevallom őszintén , néha én sem tudok kitölteni egy kérvényt , a mobiltelefonról ne is beszéljünk , pedig lehúztam 16 évet különböző oktatási intézményekben . Mondjuk az is igaz , hogy Einstein papa képtelen volt egy óbertájnt kicserélni és hallottam már olyat is , hogy valaki sztetoszkóppal kereste a csőrepedést .

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'