Péntek, 2017. december 15., 19.44

Óévi számvetések, újévi tervek

Óévi számvetések, újévi tervek
Óévi számvetések, újévi tervek

Ilyenkor, a lassan magunk mögött tudott, illetve a következő év határán alig akad olyan ember, aki nem készít valamilyen számvetést az eltelt időszakban végzett munkájáról, eredményeiről vagy éppen eredménytelenségeiről. Ugyanakkor szinte biztosan készít bizonyos terveket is az új évre. 

Tekintve, hogy a községek, a városok első embereinek a sikerei, sikertelenségei vagy a jövőbeli tervei szinte kizárólag közügynek számítanak, ezeknek utána néztünk. Mindnyájuknak 3 kérdést tettünk fel: munkájában mit tart 2010. legnagyobb sikerének, mit tekint kudarcnak, mit szeretne jövőre megvalósítani?

Bognár Levente, Arad alpolgármestere: – Személy szerint a 2010-es év legnagyobb sikerének azt tartom, hogy sikerült befejezni és használatba adni a Csiky Gergely Iskolacsoport új épületszárnyát, ami biztosítja az oktatás minőségének a javítását. Amióta önálló intézmény lett az iskola, ez a legnagyobb beruházás, két év alatt sikerült felépíteni, úgyhogy megfelelő körülmények között láthattuk vendégül a Kárpát-medencei magyar tantárgyverseny résztvevőit. Azt is eredménynek tartom, hogy megjelent Arad kulturális stratégiája, és hogy ebben a fizetéslevonásokkal és létszámleépítésekkel sújtott időszakban a közművelődési intézményeink átszervezése nem volt olyan drasztikus, mint amitől tartottunk. Megőriztük a színházat, és a Filharmónia kórusát sem szüntették meg, az Aradi Kamaraszínház pedig egy országos fesztivált rendezett meg ősszel, az Interetnikai Színházi Fesztivált a nézők és a szakma legnagyobb elismerésére.

Örvendek, hogy megvalósult a Forray utca sétálóutcává alakításának a terve, és egy közös hatástanulmány Gyulával a tömegközlekedés javítására. Ezek még nem konkrétumok, de legalább a tervek elkészítésén túl vagyunk. A partnervárosokkal, Gyulával, Péccsel, Hódmezővásárhellyel és Lendvával szorosabbra fűztük az együttműködést, és ezeken belül a magyar–magyar kapcsolatok is egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Európa idei kulturális fővárosában, Pécsett önálló programokkal is bemutatkozhatott Arad! Régi vágyunk, hogy a vár a hadsereg tulajdonából átkerüljön a város tulajdonába, és ezt idén végre jóváhagyta a kormány – a költözésre természetesen még várni kell.

Vannak adóságaink is, főként önmagunkkal szemben: a Megbékélés parkjának térrendezése jövőre maradt, a mozik átvétele terén sem léptünk előre, miként a városvédelem, a műemléképületek megóvása terén sem. Utóbbi nem csak rajtunk múlik, erre törvény kellene.

Lassú konszolidáció, sok munkával

Horváth Levente alprefektus elmondta: 2010. nem az égbekiáltó sikerek éve volt, amiben közrejátszott az országban kialakult sajátos politikai, gazdasági, adminisztratív helyzet is. Az alárendeltségébe tartozó útlevélosztály és jármű-nyilvántartó munkájában lényeges eredmény született: nagyjából 20 ezer elektronikus útlevelet adtak ki, ugyanannyi autót írattak forgalomba, sofőrvizsgára is hozzávetőleg 20 ezer személy jelentkezett (6 ezer fő jogosítványt is szerzett). Elszomorító jelzés, hogy 2010-ben több mint 1500 külföldre távozó szakember egyetemi oklevelét kellett ellenjegyeznie. A hatáskörébe tartozó prefektúra jogi osztályán sikerült a felére csökkenteni a peres ügyek számát, amelyek nagy része a földosztó bizottság munkájával, illetve adminisztrációval kapcsolatos. A Megyei Földosztó Bizottság titkáraként előmozdította a birtokívek kézbesítését, ami jelenleg 98,99%. A 30 ezer hektár kapcsán kiosztásra váró 1584 birtokív ügye hamarosan megoldódik. Két igen hatékony felkészítőt szerveztek a községi, városi jegyzők, mezőgazdasági szakemberek számára, a képzéssel sikerült az adminisztratív büntetések helyett a konstruktív megoldásokat előmozdítani. A kórház-decentralizáció Arad megyei levezetésével megbízott Horváth Levente a kórházak önkormányzati hatáskörbe utalását helyes döntésnek tartja, mivel a bürokrácia csökkentése, a gazdasági helyzet tisztázása csak így volt lehetséges. A mezőgazdasági összeírások előkészítése során mindenhol sikerült napirendre hozni a mezőgazdasági nyilvántartót, az összeírás befejezéséig valós kép alakulhat ki a helyzetről.

2010 tehát a lassú konszolidáció éve volt, a helyzet nem engedte meg a nagy álmokat, a nagy lépéseket. Annak is örülni kell, hogy a 25%-os leépítéssel, a jövedelmek, az összköltségek tetemes csökkenése ellenére sikerült az intézmény működőképességét biztosítani.

Véleménye szerint 2011 sem könnyebb, sem eredményesebb nem lesz, hiszen a prefektúra hatáskörébe tartozó járműnyilvántartót és útlevélosztályt valószínűleg el kell költöztetni, az alprefektus a jövőben is sok munkára számíthat, a tavalyihoz hasonlóan valószínűleg sok katasztrófavédelmi megelőző, mentés-szervező munka vár rá. A Prefektúra intézménye és a polgármesteri hivatalok közötti partneri viszony kialakításán is sokat kell még dolgozni – mondta Horváth Levente alprefektus.

Éreztetni az odafigyelést

Haász Tibor, Tőzmiske Község polgármestere sikernek tartja, hogy a gazdasági válság közepette sikerült folytatni a község településein az ivóvíz-programot. Ennek során Tőzmiskén, Simonyifalván és Vadászon megépítették a vezetékrendszert, Vadászon a törpe-vízművet, Tőzmiskén a továbbító telepet. A 8 millió lej beruházással készülő, összességében 63 kilométer hosszú községi vízvezetékrendszer eddigi kivitelezési munkálatai 6 millió lejre emelkednek, remélhetőleg, tavaszra befejezik. Hátráltató tényezőnek tekinti a gazdasági világválság hatásait, amelyek következtében a községbeli vállalkozások sínylődnek. A simonyifalvi festékgyártó üzemrész is csökkentett létszámmal dolgozik, ami nagyban kihat a lakosság megélhetésére.

Az új évben legfontosabbnak tartaná a települések utcái egy részének 8-10 kilométer hosszan történő leaszfaltozását, a községközpontnak az elkezdett korszerűsítését is szeretnék befejezni, illetve korszerűsíteni kívánják a települések kultúrotthonait. Folytatni kívánják a falvak szélső utcáinak zúzott kővel történő burkolását, a betonjárdák öntését, hogy minden település lakossága érezze a gondjaira figyelést.

Támogatással vagy saját erőforrásból

2010 folyamán Zimándújfalu község 3 településén 14 utcát, összesen 4 kilométer hosszan sikerült aszfaltburkolattal bevonniuk – kezdte értékelését Kocsis József alpolgármester. Az 1,3 millió lej értékű beruházást saját költségvetésből fedezték. Emellett 150 ezer lej kormányzati támogatással kívülről újravakolták, -festették a zimándújfalusi katolikus templomot, ugyanabból a forrásból nyert 50 ezer lejt fordítottak a zimándújfalusi iskola épületének a korszerűsítésére, de az Andrei Şaguna falubeli iskolaépület megjavítására is találtak pénzt. 2 millió euró értékű pályázati támogatással tavasszal hozzáfoghatnak a községbeli szennyvízlefolyó és -ülepítő megépítéséhez, ugyanakkor 140 községbeli fiatal családnak egyenként 300 négyzetméteres telket juttattak házépítés céljára. A Zimándközön 2 éve adott hasonló telkekhez, a rájuk épült házakhoz a villanyáram bevezetésére támogatást kértek a megyei tanácstól. Mivel azonban nem kaptak, saját erőforrásból fogtak hozzá az 580 ezer lej értékű munkálatokhoz. A felsoroltakkal ellentétben, az Andrei Şaguna falubeli óvodában pénzhiány miatt 2 éve húzódó építkezési munkálatok 2010-ben sem haladtak, az eddig elvégzett munka jelentős része is tönkre ment. Nagy reményeket fűznek a Zimándújfalun és Andrei Şaguna faluban EU projekt jóvoltából épülő lefolyórendszer és ülepítő telep munkálatainak az elkezdéséhez. 2011-ben is legalább annyi utcát szeretnének leaszfaltozni, mint 2010-ben.

Biztonságkölcsönző beruházás indult

Simándi Sándor, Nagyzerind község polgármestere rövid értékelőjét azzal a csalódással kezdte, amit a községközpontban két és fél éve húzódó óvodaépület felújításának helyben topogása okozott. A két település óvodaépületeinek a felújítása egyetlen projektben történik, a feketegyarmatit befejezték, a nagyzerindi azonban csak 35-40%-ban készült el. Az elvégzett, de ki nem fizetett munkálatok értéke 350 ezer lejre emelkedik, a befejezéshez azonban még közel 400 ezer lej kellene. A szükséges 750 ezer lej megszerzése képezi a jövő évi célkitűzések egy részét. Szeretnének hozzáfogni a Feketegyarmatot a Békés megyei Dénesmajorral összekötő, az országhatárig 6,7 kilométer hosszú, egykori köves út 2 millió eurós beruházással történő korszerűsítéséhez. 2010-ben nekikezdtek ugyan az utcák aszfaltozásához – Nagyzerind központi terét, illetve egy rövidebb utcát, Feketegyarmaton egy utcát sikerült befejezni, jövőre azonban további 5-6 utcát kívánnak aszfaltozni. Tulajdonképpen a Nagyzerind központjában lévő tér korszerűsítését nevezi Simándi a legnagyobb sikernek, illetve azt, hogy végre hozzáfogtak a Fekete-Körös bal partjának a megerősítéséhez. Ez lényeges dolog, mert hiába építenének bármit, ha az alámosott gáton átszabaduló folyó mindent elmoshat. A magas vízállás miatt a megerősítési munkálatok ideiglenesen megszakadtak, de reménykednek a folytatásban.

Legfőbb vágy az adósság letudása

Nagyszintye község polgármestere, Erdős Bálint a mögöttünk lévő év legnagyobb sikerének az ágyai bekötőút újraaszfaltozását tekinti, de nagy előrelépés történt a vezetékes víz bevezetésében is a község 3 településére. A 19 kilométeres hálózatból már csak a szapáryligeti kolónián kell megépíteni mintegy 600 méter vezetéket, ezért tavaszra át lehet adni a rendszert. Az sem elhanyagolandó, hogy a község adósságaiból valamennyit sikerült kifizetni. Ami nem egyértelmű az adósság csökkenésével, tekintve, hogy a naponta felszámolt késedelmi pönálék miatt az eredeti 900 ezerről az összérték 1,15 millió lejre emelkedett. Ezzel együtt, a községi adminisztráció működött, számlákat egyenlített ki. Tulajdonképpen a sikertelenség is az adósságnak róható fel, ami miatt nem tudtak járdákat építeni, utakat zúzott kővel leteríteni, vízelvezető árkokat takarítani. Legfőbb vágyuk az adósságtól való megszabadulás, s ennek érdekében olyan bankkölcsönben is gondolkodnak, aminek hosszú távú törlesztése kedvezőbb lenne a pönálék fizetésénél. Ezzel együtt, minden településen terveznek betonjárda-építést, útkövezést, de csakis az anyagi erőforrásaik, illetve a remélt támogatások függvényében. Prioritásnak számít a szapáryligeti bekötőút újraaszfaltozása, amit jövő nyárig szeretnének nyélbe ütni.

Válságos időben is működtek, terveznek

Nagy Sándor, Nagypereg község polgármestere fontosnak tartja, hogy 2010-ben a válság szorításában is sikerült a polgárok elvárásai szerint megőrizni a községi adminisztráció működőképességét. Folytatták a Nagypereget a nagylaki főúttal összekötő 798-as megyei út korszerűsítését 1,3 kilométeren, 300 ezer lej értékben. A község 18 kilométer hosszú utcáinak zúzottkő burkolatát használható állapotban megtartották 200 ezer lej ráfordítással. 50 ezer lej befektetéssel, 460 világítótest felszerelésével 80%-ban korszerűsítették Nagy- és Kispereg közvilágítását. A befejezéshez további 100 világítótestre lenne szükség. A kisperegi iskolaépület felújítása során belső illemhelyeket, mosdókat hoztak létre 250 ezer lej ráfordítással. A Környezetvédelmi Alap támogatásával a két településen összesen 1,36 hektár, korszerűen felszerelt parkot és játszóteret építenek 500 ezer lejes beruházással. A munkálatok 90%-ban elkészültek, 2011. április 16-áig befejeződnek. A polgármesteri hivatalban irodát biztosítanak minden csütörtökön 10–16 óra között egy topográfus vállalatnak, hogy a máshol alkalmazott árak harmadáért elvégezzék a községi termőföldek telekkönyvezését, 2013 után ugyanis telekkönyvi kivonat alapján folyósítják a mezőgazdasági támogatásokat. A nagyperegi volt állatfarmon lévő, 1984-ben 2300 méter mélyre fúrt, hozzávetőleg 70 Celsius fokos melegvízzel rendelkező, jelenleg 120 méter mélységben eltömített kútnak jövő évben tervezik a megnyitását, termálstrand létesítése céljából. Ugyancsak a következő évben, a köves utak karbantartása mellett 4 kilométer utcát kívánnak leaszfaltozni, amihez 1 millió lejt igényeltek. Folytatják a kisperegi iskolaépület felújítását, illetve Nagyperegen új épületet húznak fel az elemi iskola számára. A két temetőbe egy-egy ravatalozó kápolna építését kezdeményezik. A kisperegi kultúrotthon felújítására 300 ezer lejt igényeltek. A polgármesteri hivatal épülete felújításának elkezdéséhez 300 ezer lejt igényeltek a szükséges 1,5 millióból. A közvilágítás korszerűsítésének a befejezéséhez 50 ezer lejt, a községi vízvezetékrendszer 18 kilométerrel történő bővítéséhez, illetve a meglévő mellé még egy 200 köbméteres víztartály építéséhez kértek anyagi támogatást.

Legtöbb beruházás önerőből

Burdan Gheorghe, Kisjenő-Erdőhegy polgármestere az idei megvalósítások közül kiemelte az Avram Iancu téren PHARE-támogatással, 630 ezer euró befektetéssel megépített szennyvízlefolyó rendszert, a Teilor utcában elkészült parkolót, a Bălcescu utca 627 ezer lej ráfordítással történt leaszfaltozását, a nadabi mellékutcák zúzott kővel történt burkolását, a kisjenői kultúrotthon felújítását. A polgármesteri hivatal székházának a korszerűsítését is komoly eredménynek tekinti. Annál is inkább, mert idén önerőből, több mint 3 millió lej beruházással javítottak a városi infrastruktúra helyzetén. Komoly eredménynek számít a kormánypénzből épült nadabi sportcsarnok is. Gyakorlatilag amit elterveztek, önerőből meg is építették. Egyetlen nagy fájdalmuk, hogy minden erőfeszítésük, új székhely biztosítása ellenére is úgy néz ki, hogy felszámolják a Kisjenői Bíróságot, noha az közel 55 ezer helybeli és környékbeli embert szolgált ki. Jövőre, egy átütemezett EU pályázat támogatásával kívánják megépíteni Erdőhegyen a szennyvízelvezető rendszert. A projekt tartalmazza a kisjenői vízmű, valamint az ülepítő telep korszerűsítését is, több mint 3 millió eurós beruházással. Ugyanakkor a kisjenői és a nadabi sportközpont korszerűsítését, gyermekjátszóterek építését is tervezik. Hosszú távú terveik között említette, hogy az ágyai bekötőút magasságában próbafúrást kívánnak végezni termálvíz feltárására. Ha sikerül megfelelő vizet találni, befektetőket próbálnak szerezni egy korszerű termálfürdő megépítéséhez.

Eleget tenni a valós, magyar igényeknek

Mivel a közelmúltban a vingai polgármestert eredménytelenül próbáltuk megszólaltatni a majláthfalvi kérdésekkel kapcsolatban, Sipos György megyei tanácsost kettős minőségében kérdeztük. Az Arad Megyei Tanács Pénzügyi Bizottságának tagjaként a kollégáival megvitatta a megyei költségvetést, amit egyeztettek a tanácselnökkel. Az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek által elkészített fontossági lista alapján a másik két magyar megyeitanácsos-kollégával megpróbáltak pénzt szerezni a községek fontossági listáin feltüntetett infrastrukturális beruházásokra. Villanyhálózatok felújítására, parkosításokra, vezetékes vízhálózatokra, utcáknak zúzott kővel történt burkolására jutott idén pénz. A magyar igényeknek nagyjából a 90%-át sikerült kielégíteni, sőt 200-300 ezer lej többlet-támogatást is szerezni tudtak, amit a sürgősségi esetek arányában elosztottak a magyar érdekeltségű községek között. Az idei szűkös esztendőben megyei tanácsosként elégedett az RMDSZ kormányzati szereplése révén szerzett támogatások megszerzésével, elosztásával. Ugyanakkor hozzátette: a nagyszintyei polgármester megkérte, hogy lehetőségeik szerint próbálják a községet kisegíteni az örökölt tetemes adósságból. E téren annyit sikerült elérnie, hogy megegyezett a megyei tanácselnökkel a jelzett polgármesteri hivatalt perelő, a bankszámláit zároló két vállalat igényeinek kielégítésében. Meg akarják menteni a nagyszintyei önkormányzatot.

Majláthfalvi lakosként, elöljáróként elégedetlen a vingai polgármesternek a falu gondjaihoz való viszonyulásával. A megyei tanácselnök támogatásával először 800 ezer lejt kaptak a Vinga–Majláthfalva közötti aszfaltos útból 3,5 kilométernek a felújításához. Utána még kaptak 150 ezer lejt további 1 kilométernyi útra, de a kiutalt 950 ezer lejből egyetlen négyzetméternyi aszfaltot sem öntöttek le. Noha 100 ezer lejt szerzett hozzá, 2 év elmúltával sincs bekötve a villanyáram a majláthfalvi sportterembe, de a kultúrotthon tetőcseréjére kapott, ugyancsak 100 ezer lejt sem használták fel célirányosan. Ugyancsak Majláthfalván, az iskolával átellenben 800 ezer lej ráfordítással park épült, ami nincs befejezve. E dolgokkal nem tud egyetérteni, akárcsak a falu közvilágításának a működésével. A majláthfalviak adóbefizetése meghaladja a 80%-ot, miközben a másik két településen az arány jó, ha eléri az 50%-ot. A sok kudarc mellett egyetlen siker Majláthfalván, hogy kemény küzdelem árán, Király András RMDSZ megyei elnök, oktatási államtitkár közbenjárása nyomán sikerült megvédeni az iskolaigazgatói állást, vagyis az intézmény önállóságát. Igen sajnálatos, hogy olyan majláthfalvi községi tanácsos is az iskola önállóságának az elvesztése mellett szavazott, akinek ott tanul az unokája. Mindezek dacára hangsúlyozza: a PD-L megyei vezetőségével, illetve a megyei tanácselnökkel igen jó az RMDSZ viszonya. Ennek ellenére a vingai polgármesterhez fűződő viszonya egyáltalán nem javult.

Szeretné, ha az új esztendőben szakszerűen bekötnék a villanyáramot a majláthfalvi sportterembe, illetve megtartanák az iskolát, segítenék a bentlakást. Mindhárom magyar megyei tanácsos nevében kijelentette: a tanácselnök további támogatásában bízva, megpróbálnak a megyei magyar, valós igényekhez anyagi erőforrásokat szerezni.

Sikerült túlélnünk…

Almási Vince, Kisiratos polgármestere: – Kiemelkedő megvalósításaink nincsenek, de már azt nagy szónak tartom, hogy sikerült a 2010-es évet túlélnünk, és a község adósság nélkül zárja az esztendőt. Sőt a gazdasági válság mélypontján 700 ezer lejt szereztünk kisebb-nagyobb beruházásokra az országos és a megyei költségvetésből! Ennél többre értékelem azonban, hogy fennmaradtak a civilszervezeteink, és elmélyítettük a kapcsolatot a szomszédos községekkel és a magyarországi testvértelepülésekkel, nagy hangsúlyt fektettünk az emberek közti jószomszédi viszony ápolására, és úgy érzem, egyre többen tartozunk a kisiratosiak nagy családjába.

Vannak kudarcok is: a legnagyobb veszteség számunkra az Ír Ház gyermekotthon bezárása. Jövőre több terv megvalósítását is kitűztük magunk elé: javítanunk kell a közintézmények – főleg a két kultúrház – állapotát, és jó sokat segítene a falu lakosságának, ha végre felparcelláznák és kimérnék a külterületeket. Két nagy álmunk is van: az egyik a napközis óvoda beindítása, a másik pedig egy húszhektáros napkollektoros park létrehozása, amihez németországi befektetőket szeretnénk meggyőzni.

Maradt bőven tennivaló

Antal Péter, Pécska polgármestere: – Idén sikerült több fontos munkálatot is befejezni Pécskán és a városhoz tartozó falvakban: Tornyán, Szederháton és Óbodrogon. Megemlíthetem itt az IRIL lakónegyed átalakítását, a városközpontban lévő tömbházak körüli felújításokat, a felső artézi kút mélyítetését (104 méterről 230-ra), az új sportbázist a Kiserdőben, a tűzoltóság székhelyének átalakítását, Tornyán a polgármesteri hivatal irodáinak és az óvodának a felújítását, ugyanott árkok ásását és átjárók létesítését. Szederháton, a főutcán 700 méteren lebetonoztuk a járdát, Óbodrogon elkészültünk a falu számára létfontosságú partfeltöltéssel.

2011-re maradt még bőven tennivalónk. Nekilátunk a Maros-hídnak, rajtol a hatmillió eurós projekt, mely a 2-es, vagyis a főutca és az arra nyíló másik 13 utca teljes felújítását teszi lehetővé, kicseréljük a 2-es számú Általános Iskola ablakait, megjavítjuk a tetőt és elkezdjük a piaccsarnok felépítését. (Lapunk december 24–27-i számában bővebb interjúban fejtette ki a pécskai mérleget – a szerk.)

Megalakult a Ma-Gyorok

Lőrincz István, Gyorok alpolgármestere: – Idén több kisebb beruházást sikerült megvalósítanunk. Két kilométernyi betonjárdát öntöttünk, 2500 tonna zúzott követ hordtunk az utakra, a volt mozi épületét átalakítottuk egy előadóteremmé, megújult a ménesi kultúrotthon, építettünk egy 150 méteres szennyvízelvezető csatornát, és nekikezdtünk a központi park térrendezésének; nyolcszáz négyzetméteren már elhelyeztük a burkolóköveket, és amint az idő enyhül, folytatjuk a munkát. Néhány környékbeli településsel közösen nyertünk egy európai uniós pályázatot szemetesautók vásárlására, és lassan beindul a szelektív hulladékgyűjtés. A magyarság számára nagyon fontos, hogy megalakult a civil szervezet Pro Ghioroc – Ma-Gyorok néven, viszont szívfájdalmunk, hogy megszűnt a néptáncoktatás.

Keveset sikerült felmutatni

Sandu Piroska, Sofronya alpolgármestere: – A beruházások közül egyedül a sofronyai kápolnát említhetem, ami még nincs átadva ugyan, de már elkészült. Szentpálon sajnos, nem sikerült semmit felmutatnunk idén. Az ünnepek után folytatódik a szennyvízhálózat építése, tavasszal nekifogunk az óvoda és a templom közti utcaszakasz leaszfaltozásának, és talán a halottasházat is sikerül felépíteni 2011-ben.

Jövőre több terv

Szénási Sándor, Nagyiratos alpolgármestere: – A negatívumokkal kezdem, mert olyan évet zártunk, amikor a község három falujában alig tudtunk valamit megvalósítani. Ami mégis sikerült: felépült Nagyiratoson a sportterem, de ez országos program keretében. Még be kell vezetni az ivóvizet, meg a szennyvízelvezetést is meg kell oldanunk, és akkor használatba adhatjuk.

Jövőre több tervünk is van. A szennyvízhálózat építésében és a mellékutcák leaszfaltozásában reménykedünk – pontosabban abban, hogy kapunk rá pénzt –, a nagyiratosi régi óvodaépületet is fel kellene újítani, és egy piacteret is ki akarunk alakítani, ahol gazdák adhatnák el a kerti termést, illetve a máshonnan érkező árusok is kipakolhatnának. Tudomásom szerint jövőre felújítják a Dombegyház és Arad közti utat, ami minket is érint, hiszen Kisvarjason halad át.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Szakinak / Szombat, 2011. január 08., 14.07 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A Stoicu egy pocsek pogarmester de jo politikus. Tudja hogy olcson meg lehet vasarolni a majlati embereket - egy szeker agacska az utszeli fakrol, egy fikiv allas, egy szocialis segely, egy kis rakas kavics stb. stb. eleg ahhoz hogy sokan ra szavazzanak. Mit erdekli oket, hogy jarhatatlanok az utak, megy tonkre a kulturhaz, nincs semmi befektetes, oriasi a gyulolkodes. Minden nyafogo iratosit, zerindit, zimandit ide kene hivni Majlatra, ha akarnak latni tenyleg jarhatatlan utakat.
Hozzászólt: Szaki / Kedd, 2011. január 04., 13.37 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Majlathfalvi lakoskent irigylem a tobbi kozsegben zajlo fejleszteseket. Foleg ha utat hallok. A mi Majlat-Vinga utunk egy kopedelem. Hasonloan az utcaink is. Stoicu Lucian polgarmester uralkodasa alatt sikerult a falut 10 - 15 evvel visszavetni. Nemreg nezegettem regebbi, 89 elotti kepeket. Akkor a legnagyobb komunizmusban neztek ki ugy a saros utcak mint iden.
A masik nagy problemank a helyi arulok. Ezek a Majlatiak homokert, penzert, autoert, parkra elsikasztott penzert elaruljak Majlatot es a kozossegunket. A komunizmusban sem sikerult olyan jol es hatekonyan tonkretenni a Majlati osszetartast mint most ahogy sikerult a PD talpnyaloinak.
Hozzászólt: Nagy István-nak / Vasárnap, 2011. január 02., 15.27 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A törökök medig is sanyargaták a magyar népet kb 150 évig uralkodtak fosztogatak nőket erőszakoltak ne vitatkozni szeretnék de ki tudja azért hogy kiben mijen vér csőrgedezik?ennyit a magyarságrol boldog uj évet
Hozzászólt: meg varunk / Vasárnap, 2011. január 02., 12.55 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

"a Forray utca sétálóutcává alakításának a terve". terv mar van (garasba kerult ... vajon kinek a zsebebe ?), de ember tervez, isten vegez. talan jol jarunk (majd ha lesz setaloutca) ...
Hozzászólt: Nagy István / Vasárnap, 2011. január 02., 10.40 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Jó állunk.
Szórtak követ, fektettek vezetékeket, terítettek aszfaltot, szereztek pénzt, építettek, vakoltak.

DE a magyarokról kevesen, és alig szóltak.
Talán a magyarokkal, az emberi közösségekkel való törődés is megérne egy ekkora, megyei kitekintésű riportot. Mert a járdákon, utakon mégis csak emberek közlekednek, még ha olykor szárnyaszegettek is.

És a legfontosabb kérdés, amelyik el sem hangzott, természetesen megválaszolatlan maradt.
Mennyi volt a felhasznált pénzből a saját forrás? Az önerő? Mert az örökös másoktól kérés, a kijárás, az adakozó kedvtől függés nem járható út.
Hozzászólt: Guth Janos / Szombat, 2011. január 01., 22.30 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Negy evig en is a kozosseg szolgaja voltam.....nehez feladat !!!! Nem irigylem a kollegakat!!!!
Sok erot,kitartast es legfokepp egeszseget kivanok nekik es minden Magyar ajkunak !!!
Hozzászólt: krox / Péntek, 2010. december 31., 13.04 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Boldog Új Évet a politikusoknak!

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu