50%-os árzuhanás
Szerda, 2019. július 24., 10.14
Új lakónegyedek

Óvatos terjeszkedés

A gazdasági válság ellenére, ha óvatosabb léptekkel is, de terjeszkednek régiónkban a városok, új, kisebb-nagyobb lakónegyedek épülnek. Ezekről készítettünk régiós körképet.



Arad
A fej nélküli kőműves


Akárcsak más romániai városban, Aradon is a fő kérdés, hogy a már megkezdett vagy csupán tervrajzon létező lakónegyedekből a gazdasági visszaesés, jelzáloghitelek befagyasztása miatt mikorra mennyi készül el. Természetesen a beruházók mai napig optimistán nyilatkoznak, nem lehet tudni, hogy valójában leállították a munkálatokat, vagy még rendelkeznek elegendő pénzforrással.Arad jelenleg nyugati, keleti és északi irányba terjeszkedik, dél, vagyis Temesvár irányába a jelek szerint egyelőre nincs ingatlanfejlesztés. A leglátványosabb bővülés keleti irányban tapasztalható, az elmúlt öt év építkezéseinek eredményeként mára a megyeszékhely gyakorlatilag összenőtt Öthalommal (Vladimirescu): ha elkészül a község szélére tervezett, Europa elnevezésű lakópark, akkor „talpalatnyi” beépítetlen terület sem marad a két település között. Igaz, ebben az esetben a gyors közeledést elsősorban a kereskedelmi láncok – Selgros, Obi, Real – siettették. Az Europa 300 és 1150 négyzetméteres telkeken kínál majd, ha elkészül, 340 családi házat és 752 dupla házat. Hasonló, de kisebb méretű lakópark készül Szentlány-Fakert, Zádorlak, Újpanád mellett is. Pécskán, Arad felől a baloldalon épül 54 villából álló lakónegyed, összes közüzemi szolgáltatással ellátva. Néhányba már beköltöztek, és Aradhoz való közelsége miatt elképzelhető, hogy elkelnek.

Az első, teljes egészében elkészült új lakónegyed az Arad–Nagyvárad út baloldalán lévő úgynevezett Zöld Negyed (Cartierul Verde). Itt a Real Investments 4,6 hektáron, a korábbi állatfarm helyén ötmillió eurós beruházással készültek el a házak, amelyekből állítólag nagyon sokat Aradon vállalkozásokat létrehozott olaszok vettek meg. 

A magas telekárak, de kevés beépíthető terület miatt Arad központibb részein csak kevesen vállalkoztak új lakónegyedek építésére. A legjelentősebb a Bermo Group által az egykori UTA textilgyár helyén mai napig egymás után épülő tömbegyüttes, amely egészen a vagongyár ipari vágányáig húzódik. A lebontott bútorgyár helyén jelenleg csupán egy kiásott, vízzel teli hatalmas gödör éktelenkedik, a jelek szerint a bukaresti Păunescu testvérek érdekszférájába tartozó területen, az ígérettel ellentétben nem kezdik meg a lakópark, bevásárlóközpont, torony-irodaház építését. Amennyiben a tehervagongyár 2011-ben kiköltözik a város szélére, az üzemet biztosan lebontják, és ingatlanok épülnek helyére, de hasonló sors vár az esztergapadgyár egy részére is.

Gond azonban, hogy a városi önkormányzatnak nincs világos rálátása, merre fejlődik a város, hol milyen rendezési tervet adjanak ki. Nem véletlen, hogy az általános rendezési terv (PUG) hosszú évek óta nem kerül a plénum elé, mert így könnyebb kiadni az engedélyeket, támogatni a zavarosban való halászgatást. Az önkormányzatban egyelőre csak Bognár Levente RMDSZ-es alpolgármester és Claudiu Cristea parasztpárti tanácsos szokta megkongatni a vészharangot, de rendre süket fülekre találnak. Nincs szabályozva kerületenként az épületek magassága, hol, milyen típusú házak, irodák épülhetnek, miként illenek ezek a környezetbe. Ezért aztán a tanácsosok „vakon” szavazzák a rendezési terveket (PUZ), Bognár hiába kérte az urbanisztikai osztályt, hogy kivetítőn mutassák be ezeket a projekteket. Nem véletlen, hogy Mosóczon, például, úgy építenek kis lakóparkot, hogy a városnak fogalma sincs, hol lesznek majd az új utcák. Bevett szokás, hogy előbb felhúzzák a házakat, aztán majd kialakulnak az utcák is valahogy.

A PUG pedig továbbra is készül, de senki nem tudná megjósolni, mikor fogja megszavazni a városi önkormányzat, rendet teremtve ezzel az ingatlanfejlesztések terén is.



Hunyad
A Corvinia árnyékában


Déva látképe az újonnan beépülő Zăvoi városnegyedből. Egyre távolabb a vártól, egyre közelebb VajdahunyadhozDéva egyértelműen kelet-délkelet irányban terjeszkedik. Pontosabban Szántóhalma és Csernekeresztúr falvak irányába, azaz a Piskiteleppel és Vajdahunyaddal való összeforrás irányába, hangsúlyozta Mircea Bold, a dévai önkormányzat városrendezési osztályának munkatársa.

A terjeszkedés azonban két fő vonal mentén halad. Az üzleti jellegű építkezések mindenekelőtt a 7-es országút mentén, a Piskitelep felé vezető szakaszt választják. Az utóbbi években itt épült meg a kábelgyár, valamint több bevásárló- központ. Hasonlóképpen a közigazgatásilag Dévához tartozó Szántóhalma falu is a megyeszékhely irányába terjeszkedik, ott épülnek a kereskedelmi helységek: várhatóan néhány éven belül a Déva és Szántóhalma közötti 2 kilométeres beépítetlen terület megszűnik, s a két település valóban összenő.

Rezidenciák szempontjából azonban Déva leginkább a Csángótelepen túli Zăvoi negyedben terjeszkedik: az utóbbi években itt épült a legtöbb tehetős családi ház, s az önkormányzat által épített szociális lakások is ott találhatók. A városban csak „szalmahegyként” ismert domb mögötti terület is a város terjedésének kiemelt célpontja: a tőszomszédságban lévő Zăvoi negyed mellett ez a rész épül be leginkább. 

Mircea Bold azonban leszögezte: magánszemélyek építkezése esetén a helyzet árnyaltabb, mivel sokan ott építkeznek, ahol földtelkük van. Újonnan épült házak a város minden részében felbukkannak, teljesen új lakónegyedről viszont csak az említett részeken lehet beszélni. Ott még az ezredfordulón is többnyire beépítetlen földek voltak, most viszont számos az egy- vagy kétemeletes villa. A magánemberek ugyanis ilyeneket építenek, tömbházakat csupán az önkormányzat – szociális célokra.

Viszonozatlan vonzalom?

Vajdahunyad korábban sem támogatta olyan lelkesen a Corvinia elnevezésű közös település létesítését, mint Déva. Újabban a liberális városvezetés beadta a derekát a megyeszékhellyel való egyesülésre, terjeszkedés terén a kohászváros azonban korántsem irányul annyira Déva felé, mint amennyire Déva Vajdahunyad felé.Vajdahunyadon ugyanis a legtöbb építkezés a „gomba” nevű városrészben, illetve a Lătureni utcában található. Víkendházak pedig leginkább a kohászvároshoz tartozó Bós (Boş) és a Zalasd menti Grós (Groşi) falvakban épültek. Az is igaz, hogy Vajdahunyad nem terjeszkedik olyan gyors ütemben, mint a megyeszékhely. Mégsem szemelte ki feltétlenül a Dévához közelítő részt.


Temes
Vége a kaotikus építkezéseknek?


Temesvár és Újszentes közötti villanegyed Temesvárt és a környező településeket évekig a kaotikus építkezések jellemezték. Nagyszerű példa rá a Temesvár és Újszentes közötti terület, ahol házak százai épültek, viszont utcákra nem igazán gondoltak, így két terepjáró találkozásakor már gondok adódnak. 

A Temesvári Polgármesteri Hivatal régi álma, a „metropolisz” kialakulása körvonalazódni látszik, február közepén Bukovec, Győröd, Temesgyüreg, Hidasliget, Kisbecskerek, Orczyfalva, Begaszentmihály, Szakálháza, Temesság, Temesgyarmat, Temesremete, Újbesenyő, Újmosnica és Újszentes segítségével megalakult a Temesvár Településközi Fejlesztő Központ, amely lehetővé teszi a rendezett fejlesztést és az európai pénzek megpályázását. Adrian Orza alpolgármester elmondása szerint a jövőben erre a projektre összpontosítanak, első lépésként a közszállítást bővítenék ki a környező településekre. Mindezt megerősítette Szilágyi Géza, Újszentes RMDSZ-es polgármestere, aki elmondta, hogy a tervek szerint a 14-es trolibusz vonalát a községig meghosszabbítják – 1993 óta ezer házzal bővült a település!  

A városháza és a ModaTim Investments ugyanakkor grandiózus projektet dolgozott ki a 700-as Piac átépítésére, ennek érdekében két City Business Center már meg is épült, természetesen „irodaház-stílusban” – holott a polgármesteri hivatal eredetileg azt tervezte, hogy a belvárosban ne épüljenek effajta létesítmények. Pozsár József, Lugos egykori alpolgármestere, jelenleg RMDSZ-es városi tanácsos nyilatkozott a Nyugati Jelennek a Temes-parti teleülés urbanisztikai fejlesztéséről: “Lakópark épül a temesvári úti egykori kaszárnya közel 20 hektáros területén – ide különböző lakások építését tervezi az önkormányzat. Ugyanakkor a város Facsád fele is terjeszkedik, bővül a Fagilor negyed” – mondta el Pozsár József, aki hozzátette: a gazdasági helyzet miatt apadtak az új építkezések, de a meglévő lakások még mindig viszonylag drágák.

Nagy projektekbe fogott Dănuţ Groza, Nagyszentmiklós tavaly megválasztott demokrata-liberális polgármestere, aki újjáélesztené a 18 évi szociáldemokrata vezetés alatt keveset fejlődött Aranka-parti várost. „Két lakónegyed épül, az egyik az úgynevezett Újfalu 8 hektáros területén, ahol körülbelül száz parcella kerül kiosztásra, a másik nyolchektáros területen lesz kidolgozva, Óbesenyő irányában” – nyilatkozta terület tervét jövőre dolgozzuk ki. Amúgy a Nagyszentmiklósi Polgármesteri Hivatal nagy figyelmet fordít az uniós pénzek megszerzésére, kibővítenék a vízhálózatot, leaszfaltoznának 15 utcát, 42 kilométernyi járdát köveznének ki. A nagyszentmiklósi projektek nem állnak meg: a tervek szerint egy 24 osztályos iskolaközpont is épülne, amely 150 tanulónak biztosítana szállást.

Dettán ugyancsak PD-L politikus vezeti a városházát, Petru Roman polgármester elmondása szerint a 6400 lakosú város a hamarosan felújításra kerülő termálfürdő irányába bővül, a napokban befejeződik két ANL tömbház, ugyanakkor koncesszióba adnak területeket egy- és kétemeletes házak felépítésére. A tervek szerint a közeljövőben még egy 64 lakrészes ANL tömbház épülne.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: ezaz / Szerda, 2009. május 20., 09.07 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

szar oldal...
Hozzászólt: Nagy István / Szombat, 2009. április 18., 13.22 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Tévedés!
Ha van hely lakóházépítésre egy településen, akkor azt oda kell építeni! Ha egy település szétfolyik, akkor azt mindenki pénztárcája, a település szinten tartásának, fejlesztésének a lehetősége bánja.
Ha valaki oda akar valahova költözni, akkor az építsen szabad házhelyre, vagy omladozó épület helyett.
Hozzászólt: Szövérdfi-Szép Zoltán / Szombat, 2009. április 18., 08.29 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

HG-vel én is egyetértek. Nincs annál borzasztóbb, mint ha a kerted végében tömbház épül. Nem tudom hogyan engedélyezik az ilyesmit. Több bűnös van, nem csak a műépítészek.
Disznó, tyúktartásról vitázhatnánk. Temesváron ha jól tudom, van egy határozat amely ezt szabályozza.

De a vita innen indult:
"Miközben sok településeken házak sokasága lakatlan, és előbb-utóbb összedől, sokszor ugyanott a település mellett új lakóparkot építenek, hogy majd annak utcahálózata is terhelje a költségvetés karbantartási kiadásait."
És lám ugyanide jutottunk vissza. Jobb a település szélén építeni a lakóparkot, mint a település szívében:)
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2009. április 17., 23.06 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Igaza van HG-nek.
Sajnos 1990 után Románia a vaddemokrácia országa lett. Mindenki azt tett, amit akart - az építkezések területén is, - mert senki se kérte rajta számon a másoknak okozott kárt.
Az építkezéseket szabályozó törvény 1991-ben jelent meg, és azóta toldják-foldják.
A településrendezési szabályzatok elkészítését 1995-ös kormányhatározat írta elő, de Arad megyében az első általános településrendezési tervek 2000 után készültek csak el, és azok olyanok, amilyenek. Ezért lehet családi házak kertjében emeletes épülete a szomszédnak, úgy, hogy a rég ott lakó szomszéd házának falai repedeznek. Mint a Damjanich házé. De Arad alpolgármesterét is boldogítja egy ilyen szomszéd.
A legnagyobb bűnösök azonban a műépítészek és az építészek, akik csak azzal vannak elfoglalva, hogy tetemes áron tervezzenek, minden szakmai kontroll nélkül. Legalábbis ami az épületeiknek az épített környezetbe illesztését illeti. Az eredeti homlokzatok tönkretétele szintén az ő lelkükön szárad. A hivatalnokok, akik jóváhagyták ezeket az épületeket aligha húztak hasznot az egészből, hisz nekik csak formai ellenőrzési lehetőségük van, amit a mérnökök és műépítészek kielégítenek.
Hozzászólt: Hofi G. / Péntek, 2009. április 17., 23.00 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ami pedig a szomszéd disznaját illeti, aki ilyen helyen vesz tömbház lakást, az jobb ha tudomásul veszi, hogy igenis akinek kertje van, lehet kakasa is, és falevele is, amit időnként éget, kutyája, ami ugat és sok más egyebe ami nem fér össze a tömbházkultúrával ezért nagy a felelőssége annak aki ilyen építkezéshez engedélyt ad.
Hozzászólt: Hofi G. / Péntek, 2009. április 17., 22.43 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

És persze beköltözés után derül ki, hogy a frissen átadott ház tetője folyik, használhatatlan a parkoló mert szűk (ha van), a konyha az tulajdonképpen nappali és ebédlő is, a hálószobákat csak gipszkarton választja el, a szobákból pedig kettőbe ha sikerül felmenni a lépcsőnek csúfolt hágcsón akkor nem lehet felegyenesedni, mert alacsony, bútorok felcipeléséről pedig szó sem lehet. Ha pedig panaszkodni szeretnél vagy garanciális jogot érvényesíteni, akkor jössz rá hogy az építtető cég megszünt, felszámolták, eltünt, a vállalkozó pedig már egy másik kft neve alatt töri a fejét újabb bomba üzleten, hiszen ő is csak egy ember.
Hozzászólt: Hofi G. / Péntek, 2009. április 17., 22.30 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Inkább a városon kívülre építsenek ezek a becsületes vállalkozók, mint a Ciorogariu vagy a Capitan Ignat utcába. Mert a vak is látja hogy nem éppen okos döntés egy olyan telekre amin eddig egy családi ház volt, négy azaz 4 ikerházat építeni vagy többemeletes tömbházat emelni. Legalább is engem zavarna ha nem tudnám kinyitni az ablakot mert a szomszéd kéménye (aki mellesleg fával és szénnel fűt) egy méterre van tőle, és ugyan csak zavarna ha a kertembe, udvaromba, szobámba egy tucat lakás ablakából lehetne betekintést nyerni. Igaz, a terepjárós, fényes-rövidre nyírt hajú becsületes üzletemberek nem azért dolgoztak hogy azután 50 család keseregjen és fanyalogjon a kellemetlenségek miatt több generáció át, hanem hogy kihasználják a megszorult, éppen csak hogy kölcsönhöz jutott emberek rászorultságát és ezen szépen megszedjék magukat. És kíváncsi vagyok, hány mérnök, ügyvéd és városatya kapott sápot hogy szemet hunyjanak és megengedjék hogy a kertvárosok kellős közepébe 1000 négyzetméteres telekre tömbházakat vagy 4 ikerházat épitsenek.
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2009. április 17., 21.04 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Évtizedekkel ezelőtt a betonrengeteg vasbetonkalitkáit magasztalták az éppen ahhoz jutók. Mára azok épületgépészete cserére érett. Most éppen a családi házakban lakók adólejeikből is hőszigetelnék azokat. Változnak a korok, a lehetőségek és az igények. Akinek a lakópark teszik, hát éljen ott. De az ő körülményeit ne szenvedje meg az, aki régebben épült házban, százéves utcában él.
Hozzászólt: Szövérdfi-Szép Zoltán / Péntek, 2009. április 17., 17.48 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Viszont nem kell szagolni a szomszéd disznójának szagát.
Emberjobbításról semmilyen lakókontextusban nem beszélhetünk, hiszen nem tudjuk megválogatni szomszédainkat.
Szerintem nagyon is kellemes, tavacska a központban, kis park...
Hogy jön ide a mobil élet? Aki házat vásárol leköti magát.
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2009. április 17., 10.46 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Nézőpont kérdése.
A lakóparkban is van szomszédház, igaz ott mindenik egykorú, és egysíkú, többnyire. Tehát arctalan, emberidegen. A világ vesztébe rohanó tempó szülötte és ösztönzője. A haszonszerzés egyik nem éppen friss módja. A mobil, a kötöttségek nélküli élet Kánanánja, vagy pokla, ahogy tetszik.
Értem én a költséghatékonyság maszlagát is, de nem hiszek emberjobbító hatásában.
Hozzászólt: Szövérdfi-Szép Zoltán / Péntek, 2009. április 17., 10.30 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Azért ez nem épp így van. Elsősorban a már meglévő házakkal komplikálódik a helyzet. Kell lebontási engedély, nem lehet akárhogy elhelyezni a házakat, arról nem is beszélve, hogy nem adja el mind a 3o szomszéd a házát, hogy oda lakóparkot építsek. Azon felül az infrastruktúra régi, hibás, magyarul nem éri meg sem anyagilag sem esztétikailag.

Sokkal könnyebb és hatékonyabb nulláról kezdeni. Persze itt most nem az újszentesi modellre gondolok, ahol nem lakópark épült, hanem magánszemélyek , vagy akár cégek is 1-2 parcellányi terültene építettek házakat.
Én az illusztráción is látható, előre megtervezett lakónegyedecskékre gondolok.
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2009. április 17., 07.26 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Miközben sok településeken házak sokasága lakatlan, és előbb-utóbb összedől, sokszor ugyanott a település mellett új lakóparkot építenek, hogy majd annak utcahálózata is terhelje a költségvetés karbantartási kiadásait. Nem beszélve a szükséges közüzemi hálózatok megépítéséről, majd azok fenntartásáról.
A település régi lakói adójából futja az újak vélt kényelmére, miközben saját utcáik egyre gödrösödnek, és hozzájuk kerül utoljára vezetékes víz és csatornahálózat.
Valaki jól jár, akár meg is gazdagszik, míg az összkép romlik.
Ki érti ezt? Az elöljárók, talán?

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'