JelenHaz
Hétfõ, 2019. július 15., 23.03
Megyei buszjáratok

Pöfögők és röhögők

Mai riportunkban a vidéki buszjáratok nyomába szegődtünk, kíváncsiak voltunk, ki, hova szállít, kik tülekszenek a piacon, milyen érdekek szövik át ezt a fontos, de helyenként nagyon nyereséges tevékenységet.


Arad
Önkezű rend

Főként a megyei önkormányzat empátiájának, meg a régi jó, meggyökeresedett gyakorlatnak, és nem utolsósorban, de kivételesen az előbbiekhez kisebb mértékben a közelgő választásoknak köszönhetően idén semmiféle éjjeliedény nem borult ki a távolsági buszjáratokat illetően. Igaz, a simának tűnő aszfalt alatt azért feltörésre vár néhány buzgár, de ezekről később.

A lényeg, hogy egyelőre minden marad a régiben, ami azt jelenti, hogy az Aradi Közszállítási Társaság (CTP) ezúttal is simán besöpörte a zsíros elővárosi járatokat meg a hegyvidéki, veszteséges útvonalakat. Az első kategóriát, hogy azért megéljenek valamiből, a másodikat pedig politikai érdekekkel fűszerezett szociális meggondolásból.

Multifunkcionális iskolabusz
A 2005-ben a megyei önkormányzatban megszavazott, menetrend szerinti, közúti személyszállítási program idén júniusban lejár, ezért már most márciusban lépniük kellett, így az önkormányzat és a CTP elkészítette a 2008–2011-re szóló új “menetrendet”. Ennek kidolgozásába bevonta az érdekelt vidéki önkormányzatokat is, mert február 12-én körlevélben kérte őket, jelezzék a járatokkal kapcsolatos észrevételeiket, s tegyenek javaslatot a következő három évre. Információink szerint volt olyan polgármester, aki azt közölte, nincs szükség a járatra, mert azon általában úgyis csak diákok utaznak, az ő problémájukat pedig megoldják az iskolabuszokkal. Amelyekkel nem mindenki elégedett. Mert habár a törvény szerint a sárga iskolabuszokat tilos felnőtt magánszemélyek szállítására használni, a sofőrök mit tehetnek, ha “Mari néni” kosárral integet neki az út szélén? Felveszi, és biztosan nem ingyen. Van, ahol ezt finoman művelik, de van olyan település, ahol sportot űznek belőle a gépkocsivezetők, nem kevés mellékest vágva zsebre. Azért a szabályzóknak engedékenyebbnek kellene lenniük, bizonyos feltételek mellett, mert néhány polgármester megengedi, hogy az iskolabusz vigye meccsre a helyi csapatot. Tény, mégsem küldheti őket gyalog, amikor ott áll az udvaron a jármű.

Egyébként a hegyvidéki járatok – Borossebes, Halmágycsúcs, Honctő stb. környékén – azért veszteségesek, mert nagyon kevesen használják őket, és ezek vágják a legnagyobb rést a CTP költségvetésébe. A ráfizetés oka nem más egy ördögi körnél: a vállalat minél inkább ritkította ezeket az elmúlt évek során, annál kevesebb utast vonzottak, hisz a busz sosem akkor jött, amikor valakinek, például, orvoshoz kellett mennie a községbe vagy a közeli városba, tehát elszoktak az emberek a buszozástól. A helyzetet pedig súlyosbította, hogy a CTP-nek sosem volt elegendő pénze, hogy a 30-40 ülőhelyes járműveket kisbuszokra cserélje, így azokon gyakran ketten-hárman zötykölődtek. De megérzik a vidéki városokban régen bezárt részlegeik hiányát is. Van olyan hegyvidéki település, ahova csak vasárnap délelőtt indul egyetlen járat. Több járat pedig párhuzamos a vasúttal is, de ez megint másik kérdés.

Jelenleg a CTP 146 külön útvonalon közlekedtet rendszeresen buszokat, összesen 144-et. Ezek munkanapokon 350 járatot teljesítenek, szombaton csak 37-et, vasárnap vagy piaci napokon, falusi ünnepek alkalmával pedig 24-et. A legrentábilisabbak, mint említettük, az elővárosi, bérletes útvonalak, nem véletlen, hogy Angyalkútra naponta 16, Újpanádra (Horia) 15, Réthátra (Tisa Nouă) 15, Zimándújfalura 19 járat indul. És amennyiben a hatóság leseperné a piacról a maszek feketejáratokat, amelyek mindig néhány perccel a “hivatalos” előtt indulnak, a CTP biztosan megérezné a plusz bevételt.

A 144 útvonalat tehát a vállalat, az önkormányzat kezével, “saját magának” kiosztotta, a többi útvonalért hamarosan indul a pályáztatás és a dulakodás a maszek vállalatok között.

Politikai töltet
Sipos: “A heti egyszeri járat nem járat”A 2008–2011-es program összeállításakor érthetetlen módon hat, régebbi útvonalat most kitöröltek, mondván, azokat a CTP nem akarja futtatni. A szavazás előtt azonban a közlekedési szaktekintélynek számító Mandek Ferenc figyelmeztetett: ha később mégis meggondolják magukat, akkor nehéz lesz visszatenni, inkább hagyják ott, legfeljebb senki nem fog pályázni ezekre.

A kollégák végül elfogadták a javaslatot, és visszatették a hat útvonalat, köztük a Garba–Pankotát, Varsánd–Kisjenő–Aradot, a Borossebes–Bélt vagy a Lalánc (Lalaşinţ)–Lippát.

– Korábban felmerült, hogy a veszteséges járatokat csomagban pályáztassuk a nyereségesekkel, de végül letettünk erről az elképzelésről – mondta a Nyugati Jelennek Sipos György önkormányzati tanácsos, a CTP részvényesi tanácsának tagja. – A heti egyszeri járat nem járat két település között, az, hogy ezek mégis megmaradtak, politikai döntés volt – bökött a kulisszák mögé.

A politikai szelek ellenére a CTP a számára hagyott játéktéren belül megpróbálta rentabilizálni vidéki járatait. Az érdekelt polgármesterekkel, az illetékes hatósággal (ARR) konzultálva 15 útvonalat töröltek, igaz, újak is bekerültek. Nem lesz, többek között Arad–Halmágycsúcs, Szentanna–Pankota, Csermő–Borosjenő vagy Soborsin–Marospetres járat. Indulni fog viszont busz Zombrád (Zimbru) és Honctő, Kápolnás és Arad, Kisiratos és Arad között. És idéntől több buszjárat indulási-érkezési idejét igazították a vasúti menetrendhez.

A CTP legjelentősebb konkurense a megyében a Transdara, amely a korábbi liciten elszipkázta a pécskai, szemlaki vagy borossebesi, menyházai járatokat, de megy busza Lippára, Nagylakra is. Igaz, a járműparkja összehasonlíthatatlanul jobb a CTP-énél – ahol a buszok átlagéletkora tíz év –, ezért aztán várhatóan egyetlen nyereséges utat sem fognak elveszíteni.

Irházi János

Temes
Az állam kivonult a közúti közszállításból

Április 30-án tartják meg a közúti személyszállítás járatainak nyilvános árverését, elektronikus úton, a bombasztikus nevet viselő Információs Társadalom Szolgáltatásainak Ügynöksége (ASSI) szervezésében. Országos árverés lesz, csak Temes megyében 115 útvonalra keresnek személyszállító vállalkozót, ami azt jelenti, hogy több ezer járat sorsáról döntenek.

A Temes Megyei Tanács idén februárban hagyta jóvá a megyei közúti személyszállítás programját a 2008. július 1.–2011. június 30. időszakra.. Hogyan áll össze ez a program? Ionaşcu Gheorghe, a megyei önkormányzat illetékese a Nyugati Jelennek elmondta: a polgármesteri hivatalok javaslatai alapján készítik a buszmenetrendet. Temes megyében az állam kivonult a településközi közúti szállításból, valamennyi településközi buszjáratot magánvállalkozó működteti. Mintegy 16 cég kapott hároméves közúti személyszállítási engedélyt. Ionaşcu úr elismerte: a 2005–2008 időszakra összeállított közúti személyszállítási program sem volt teljesen buszjáratokkal lefedve. “Mi úgy állítottuk össze a programot, hogy pótoljuk a megszüntetésre váró vasúti járatokat is. Végül a CFR nem szüntette meg ezeknek a járatoknak a többségét, egyeseket közülük sikerült magánkézbe adni, de azóta is működnek. Ezért nem volt szükség buszjáratokra ezeken az útvonalakon.”

Kevés a munkanélküli – sok a busz
A temesi közúti szállítás gondjainak enyhítésébe a szinte százszázalékos foglalkoztatottság is besegít. A multinacionális vállalatok buszokat bérelnek, amelyekkel reggel munkába, délután hazaszállítják alkalmazottaikat, mert nem akarják elveszíteni őket.

A jelenség elsősorban Nagyszentmiklós környékére érvényes, ahonnan naponta buszokkal “begyűjtik” a Zoppas és a Delphi nagyvállalatok munkásait, de ugyanezt a módszert alkalmazza Dettán az Eybl, Temesváron pedig a Dräxlmaier és a Flextronic, hogy csak néhányat említsünk. “Ezek a vállalati buszok Különjárat (Cursă specială) felirattal közlekednek, az útvonalukat és az órarendjüket mi hagyjuk jóvá” – tudtuk meg Ionaşcu úrtól.

Tény az is, hogy a munkásbuszok csökkentik a személyszállító vállalatok járatainak forgalmát, de végső soron ezeket a buszokat is tőlük bérlik a multinacionális cégek. Átfedések is vannak: azokban a távoli falvakban, ahová csak munkásbusz jár ki, mint például Kádár (Végvár község) esetében, “civilek” is igénybe veszik a vállalati buszokat.

Ellenőrzött iskolabuszok
Jana Lavrits, a Temes Megyei Tanács szóvivője szerint 57 iskolabusz van a megyei önkormányzat birtokában, ezek szigorúan meghatározott útvonalakon, jóváhagyott órarend szerint közlekednek, még a parkolóhelyük is ki van jelölve. “Tanulmányutakra, kirándulásokra szállíthatják ezekkel a buszokkal a diákokat, de csak a mi jóváhagyásunkkal” – nyilatkozta Jana Lavrits, aki azt is elmondta, hogy rendszeres, illetve váratlan ellenőrzéseket tartanak és amennyiben az iskolabuszokat nem rendeltetésszerűen használják, a felelősöket megbüntetik: “Polgármestert is büntettünk már, mert olyan célra használta az iskolabuszt, ami ellentmondott a szabályzatnak”.

Elszabadultak a jegyárak
Az április 30-án árverésre kerülő 115 Temes megyei útvonal ennél jóval több járatot jelent. A Temesvár és a közeli községek (Győröd, Gyüreg, Temesság, Újmosnica, Újszentes, Szakálháza stb.) között munkanapokon akár 10-20 járat is fordul, igaz, hogy csak 10 km körüli távolságokon ingáznak. A másik véglet: Temesvár–Óbéb (103 kilométer), napi egy-két járat, egyetlen út 3 óra 15 percet tart vagy a Nadrág–Lugos–Temesvár (100 km), napi egyetlen járat.

Temesvár és Újszentes között hajnaltól éjfélig óránként van buszjárat. “A PSG személyszállító vállalat végzi három éve a szállítást Újszentes és Temesvár között – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szilágyi Géza polgármester –, járnak a buszok rendesen, betartják az órarendet. Egyetlen gond van: amióta átvették ezt az útvonalat, többször is drágítottak. 1,5 lejről 2,5 lejre drágult a buszjegy, a városba és vissza 5 lejbe kerül egy utazás”

Hasonló gondok vannak az újvári buszjáratokkal is. “Az AUTOTIM járatai jönnek ki Újvárra és a község többi településére (Magyarszentmárton, Ótelek, Aurélháza) – tudtuk meg Vajda Pál polgármestertől. Újvártól Temesvárig elfogadható a jegy ára, 8-10 lej. A község települései között viszont elviselhetetlenül drága a buszjegy: Magyarszentmárton–Újvár (3 km) 3,5 lej (35 000 régi lej), ami egy mezőgazdasági nyugdíjas számára rengeteg pénz!”

Valkay György, Végvár alpolgármestere viszont elégedett a buszközlekedéssel: munkanapokon hat, szombaton és vasárnap egy-egy járat közlekedik a Temesvár–Végvár–Sipet (44 km) útvonalon, a multik alkalmazottait külön munkásbuszok szállítják, így van járat bőven. A buszjegyek ára Temesvárig mindössze 6-8 lej, ami Valkay úr szerint elfogadható. A szállító egy lieblingi cég, a végvári alpolgármester azt reméli, hogy április 30-án újból ők nyerik az árverést erre a szakaszra.

Pataki Zoltán

Hunyad
Nagyokkal a kicsikért

Kisbuszok a dévai állomáson. Nem izmosodtak meg eléggéKomoly vitát eredményezett a Hunyad Megyei Tanácsban a város- és megyeközi buszjáratok útvonalát szabályzó határozattervezet. A járatokra ugyanis három-, illetve ötévente írnak ki versenytárgyalást, országos szinten (!), ám az útvonalak megállapítása a megyei tanács hatáskörébe tartozik.

Jelenleg Hunyad megyében 135 útvonalon zajlik a helyközi szállítás, körülbelül 3500 kilométeres távon, amelyen 35 szállító cég (köztük 5 nagy) osztozkodik, szemléltette a helyzetet Dorin Păran, a megyei tanács alelnöke.

A falvakban a helyzet nem rózsás. Főleg a városoktól távol eső, eldugott falvakban, ahova a busz ritkán ér el, ha egyáltalán elér. Jelenleg valamennyi községközpontba van buszjárat, és az odavezető úton lévő közbeeső falvakban is megállnak. A távolabbi falvakba viszont nem, ami akár több kilométeres gyaloglást jelenthet az ott lakóknak. Egyes községek polgármesterei saját közszállítási vállalat létesítésével próbálják megoldani a kérdést, noha próbálkozásuk sikere fölöttébb kétséges: egy néhány kisbuszt üzemeltető, kevés klienssel rendelkező, félreeső útvonalakon szállító községi vállalat alighanem veszteséges lesz.

Egyes helyeken az iskolabuszokra is szemet vetettek. Dorin Păran szerint ilyesmi nem túl gyakran fordul elő a megyében, s ahol elő is fordul, ott inkább a polgármesterek használják különböző választási színezetű eseményekre, mintsem rendes buszjáratra.

Előnyben a csoportosítás
A megyei tanács csoportosította a járatokat, úgy, hogy a gazdaságos főútvonalakhoz, mint például a Déva–Vajdahunyad, hozzácsatoltak néhány kis település felé vezető útvonalat is. A 135 útvonalból ugyanis 30 veszteséges (kb. 400 km), tehát a szállítók nem igazán tolongnak értük. Ez az elvileg igazságos elosztás azonban nem nyerte el minden cégvezető tetszését. A kisebb vállalkozók ugyanis nehezményezik, hogy a csoportosítás nyomán legalább öt buszt kell bevetniük ahhoz, hogy a cég le tudja fedni az útvonalakat.

Ellenben a nagyok ragaszkodnak az útvonalak csoportosított versenytárgyalására. Hiszen egy Déva–Vajdahunyad járatot például soha nem lehet összehasonlítani mondjuk a Hátszeg–Felsőszállás közti úttal. Egyrészt maga az út minősége nagyon eltérő, másrészt az utasok száma. És végül is a cégek az eladott buszjegyek árából élnek.

A megyei tanács vezetősége is hasonlóan vélekedik. Dorin Păran szerint csakis csoportosítással oldható meg az, hogy a buszjáratok az eldugottabb falvakba is eljussanak, ne csak a nagyobb városokba.

Méret-kérdések
Sokkal célszerűbb megoldásnak tűnik a kisebb vállalatok tömörülése egy nagyobb közszállítási cégbe, amely nyereségesen tudná lefedni a falvakba vezető útvonalakat is, rákényszerítené őket a fejlesztésre. Hiszen jelenleg  a Hunyad megyei közszállítást végző cégek szinte kizárólag kisbuszokat használnak. Az igaz ugyan, hogy elég sok az új busz és a járatok sűrűségét illetően is sokat javult a helyzet – például Déva és Brád, vagy bármely hasonló jellegű város között délelőtt óránként, kora délutántól félóránként van buszjárat –, de a szállítás minőségén igencsak volna mit javítani.

A helyzet vélhetően júniusban rendeződik, amikor sor kerül az országos szinten, Bukarestben (!) megrendezendő tenderre. A kimustrált csuklós buszok felszámolása óta azonban Hunyad megyében gyakorlatilag a 16-18 személyes – gyakran túlzsúfolt – kisbuszok jelentik a fő közszállítási eszközöket. A nagy buszok bevezetése tűnne ésszerű megoldásnak, hiszen szerte Európában csak ilyenekkel járnak. Itt viszont felvetődik a közszállítási szubvenció kérdése is, mivel nem igazán kifizetődő 10-11 embert szállítani egy 40 férőhelyes buszon. Egyelőre az útvonalak csoportosításáról sem sikerült dönteni. A kérdés nyitott maradt, a határozattervezet eredeti vagy módosított változatának megszavazását április elejére halasztották.

Chirmiciu András

Fehér
A hónap végére tisztázódik

Enyeden már koncesszionáltákMegyénkben is észbe kaptak elöljáróink, hogy átszerveznék valamilyen módon a buszjáratok programját, ezt a dolgot a legutóbbi tanácsülésen meg is tárgyalták, de mindeddig csak az útvonalak odaítélése folyamatának a menetrendjéről született döntés. E szerint a vállalkozók április 20-ig adhatják le ajánlataikat és javaslataikat a tanácsnál, az elbírálás időpontja április 30-ra van kitűzve. Jelenleg megyeszinten 28 közszállítási vállalat működik, nagyrészük magánkézen van. Elmondható, hogy a járatok kielégítően hálózzák be a megyét, Fehérvárról viszonylag könnyen el lehet jutni még a Tompaháza környékén levő eldugottabb falvakba is, rendszeres járatok kötik össze a nagyobb városokat is a megyeközponttal. Az Enyed környéki falvak lakói sem panaszkodhatnak, két évvel ezelőtt egy cég koncesszionálta a városi és a hozzá tartozó településekre való személyszállítást, így Felenyedre, Muzsinára, Gombásra, Csombordra és Szentkirályra ez a cég működtet járatokat elfogadható órarend szerint. Azelőtt az enyedi Aitrans cég buszai hordták ezekbe a falvakba az utasokat, de mivel az idő során kezdtek több potyautast, mind rendes fizetőt szállítani, a városi tanács jobbnak látta, ha koncesszióba adja a személyszállítást. Az Aitrans jelenleg csak a hosszabb útvonalakon működtet még járatokat Torockóra, Magyarlapádra, Becébe és a környékükön levő falvakba. Különben a megyei tanács közszállítási osztályán közzétett táblázat szerint pillanatnyilag 104 napi járat van a megyében Fehérvártól az elégé eldugott a Nyugati Havasokban levő falvakig, ritka az a helység, ahova nincsenek buszjáratok. Persze a kivétel erősíti a szabályt; vannak olyan helyek is, ahol eddig még áram se volt és a gyerekek is gyalog vagy néha lóval mentek az iskoláig, de most már itt is akadnak szép sárga iskolabuszok. Nem kis port kavart a tavaly év végi eset, amikor a miniszterelnök a megyében megejtett látogatásakor egy gépkocsit ajándékozott egy eldugott hegyi faluban dolgozó tanítónőnek, mert addig csak gyalog tehette meg az iskoláig levő majdnem 7 km-t a hegyek között, ami, pláne télen, egyáltalán nem kellemes.

Szakács Bálint



Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2008. április 04., 09.22 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Aradon "néhány polgármester megengedi, hogy az iskolabusz vigye meccsre a helyi csapatot".
Kié a helyi focicsapat?
A jármű neve miért iskolabusz?

De lám, Temesben ez nem történik meg.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'