Kedd, 2017. október 24., 05.22
Erdély demográfiai helyzetképe

Porlik, mint a szikla, de legkevésbé a székely

Porlik, mint a szikla, de legkevésbé a székely
Porlik, mint a szikla, de legkevésbé a székely

Rohamos léptekkel csökken Románia lakossága. Az október végén zajlott népszámlálás során az országban 19,04 millió személyt regisztráltak, 2,64 millióval kevesebbet, mint 2002-ben, amikor még 21,68 milliót találtak a népszámlálók és közel hatszáz ezerrel kevesebbet, mint a november elején nyilvánosságra hozott előzetes (bruttó) adatok.

Ez utóbbi csökkenés aligha meglepő, mivel a 19,6 milliós előzetes novemberi adatban olyanok is szerepeltek, akik több mint egy éve külföldön élnek, akiket az EU-s eljárás szerint nem számítják be többé Románia lakosságába, hanem azon országéba, ahol élnek. A 19,04 milliós állandó lakosság még az 1966-os népszámlálásnál regisztrált 19,10 milliónál is kevesebb, ami azt jelenti, hogy Ceauşescu erőltetett népesedési politikája fabatkát sem ért, noha rettenetes áldozatot követelt az asszonyoktól és számtalan sorsot tört kerékbe!

 

Erdélyi helyzetkép

2011. október huszadikán, vagyis a népszámlálás statisztikai napján Románia állandó lakossága 19 042 936 fő volt. 2002-ben még 21 680 974 ember élt az országban, 1992-ben pedig 22 810 035. Az utóbbi évtizedben 12,17%-kal csökkent az ország lakossága, jóval nagyobb mértékben, mint az előző évtizedben, amikor a fogyatkozás 4,95%-ot tett ki.

A tágabb értelembe vett Erdélyben hasonló a tendencia, tavaly októberben összesen 6,476 millió volt az állandó lakosság, míg 2002-ben 7,222 millió, 1992-ben pedig 7,723 millió. A csökkenés ez esetben „csak” 10,33% volt, kisebb ugyan, mint az országos átlag, de nagyobb, mint az 1992 és 2002-es évtizedben (6,49%).

Nemzetiségi téren Erdély lakossága a következőképpen alakult a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a népszámlálások tükrében. 

Év

2011

2002

1992

 

Létszám

%

létszám

%

létszám

%

Román

4 816 895

74,38

5 393 552

74,69

5 783 142

74,88

Magyar

1 224 937

18,92

1 415 718

19,60

1 603 932

20,77

Cigány (roma)

274 417

4,24

244 475

3,39

174 102

2,25

Egyéb

159 645

2,46

167 988

2,33

162 137

2,10

Összesen

6 475 894

100

7 221 733

100

7 723 313

100

Amint a táblázatból is kiderül, Erdély etnikai összetétele aránylag stabil képet mutat: a románság aránya megközelíti a 75%-ot, a magyarságé pedig a 20%-ot. Mindkét populáció aránya azonban csökken, a románság lassabban, a magyarság gyorsabban. Az utóbbi évtizedben magyarság csökkenése kisebb volt (0,68%), mint az előző évtized 1,17%-os szintje. A románság viszont 2002 és 2011 között nagyobb méretékben csökkent, mint az előző évtizedben.

Ellenben a roma népesség folyamatosan növekszik, s noha népszámlálásról népszámlálásra egyre többen vallják cigánynak magukat, a mostani adatok alighanem továbbra is kisebbek a népesség reális számánál. Aránya viszont így is folyamatosan növekszik. Mindez viszont arra is enged következtetni, hogy a románság és a magyarság valójában kisebb mértékben csökken, igen valószínű, hogy vannak olyan romák, akik 1992-ben vagy 2002-ben románnak vagy magyarnak vallották magukat, tavaly viszont már cigánynak.

A többi etnikai kisebbség együttes aránya 2% fölött van, enyhe növekvő tendenciát mutatva.

Abszolút számban viszont mondhatni valamennyi népcsoport fogyatkozik, a romák kivételével. Egy évtized alatt az erdélyi románság 576 657 fővel csökkent, vagyis 10,69%-kal, a magyarság 190 781 fővel, ami 13,48%-os visszaesést jelent. Vagyis mindkettő az erdélyi 10,33%-os csökkenési aránynál valamivel gyorsabban csökken.

 

Erdélyi magyar helyzetkép

Abszolút számban a magyarság a tágabb értelemben vett Erdély mind a 16 megyéjében csökkent. Még kivételesen sem akadt olyan megye, ahol 2011-ben többen lennénk, mint 2002-ben, amint a következő táblázat mutatja: 

Térség

Megye

Magyarok 2011

Magyarok 2002

Csökkenés aránya (%-ban)

Partium

 

Létszám

Arány

Létszám

Arány

 

Arad

37 067

9,06

49 291

10,67

24,80

Bihar

138 441

25,18

155 829

25,96

11,16

Máramaros

34 781

7,54

46 300

9,01

24,88

Szatmár

113 541

34,50

129 258

35,19

12,16

Bánság

Krassó-Szörény

3276

1,19

5824

1,75

43,75

Temes

35 294

5,41

50 556

7,45

30,19

Történelmi Erdély

Beszterce-Naszód

14 773

5,32

18 349

5,89

19,49

Brassó

39 275

7,77

50 956

8,65

22,92

Fehér

15 870

4,85

20 684

5,40

23,27

Hargita

258 615

84,80

276 038

84,62

6,31

Hunyad

16 219

4,09

25 388

5,23

36,12

Kolozs

103 457

15,69

122 301

17,40

15,41

Kovászna

151 787

73,59

164 158

73,80

7,54

Maros

200 989

37,82

228 275

39,30

11,95

Szeben

10 893

2,90

15 344

3,64

29,01

Szilágy

50 659

23,25

57 167

23,05

11,54

Erdély összesen

 

1 224 937

1 415 718

13,48

Romániában 1 237 746 magyar él, közülük 1 224 937 Erdélyben, 12 809 pedig a Kárpátokon túli országrészekben. Még részletesebb lebontásban, a Partiumban 323 830 magyar él, vagyis a romániai összmagyarság 26,16%-a, a Bánságban 38 570 (3,12%), a történelmi Erdélyben 862 537 (69,69%), a Regátban pedig 12 809 (1,03%). Nagyjából a magyarság bő kétharmada a történelmi Erdélyben él, bő egynegyede a Partiumban, a többiek szétszórva a Bánságban és az ország többi részein.

A magyarság számának alakulásánál azonban a történelmi térségeknél kifejezőbb a helyi helyzete: a táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a székelyföldi tömbvidéken volt a legkisebb csökkenés, az abszolút szám csak Hargita és Kovászna megyékben csökkent 10%-nál kisebb mértékben. A vegyes vidéken, vagyis másik 4 olyan megyében, ahol a magyarság száma meghaladja a százezret (Bihar, Szatmár, Kolozs és Maros), illetve Szilágyságban a fogyatkozás aránya 10-15% között ingadozott. A vegyes vidék kisebb magyar lakosságú megyéiben (Arad, Máramaros és Brassó) a csökkenés meghaladta a 20%-ot, míg a bánsági és dél-erdélyi szórványban már a 30%-ot is.

Keserű tapasztalat, hogy népszámlálás nem igazolta be a tavaly még egész Erdélyre (vagy legalábbis annak nagy részére) vetített optimista elvárásokat, csupán Hargita és Szilágy megyékben. Ezek ugyanis Erdély azon megyéi, ahol a magyarság aránya növekedett az össznépességen belül, 2002-höz viszonyítva, noha abszolút létszáma itt is csökkent. A románság azonban nagyobb mértékben fogyott, míg a többi 14 megyében a magyarság apadt jobban.

 

Csángóföldi kakukktojás

Érdekes a nagy számban csángók által lakott moldvai Bákó megye helyzete. Egy évtized alatt lakossága rohamosan, 17,41%-kal esett vissza, 706 623 lakosról 583 588-ra, a magyarok száma viszont 4317-ről 4373-ra emelkedett. Ez még mindig nagyon kevés, hiszen a katolikusok száma százezer fölött van, jelentős részük magyarul beszélő. A magyarság aránya azonban még így is 0,61%-ról 0,75-re emelkedett Bákó megyében, noha minden valószínűséggel a kivándorlás ugyanúgy érintette a magyar csángókat, mint a megye román vagy már elrománosodott lakosságát. Az egy évtizeddel ezelőtt beindított moldvai magyar fakultatív oktatás azonban kezdi kitermelni első gyümölcseit.

 

Cselekvési prioritások

A népszámlálási adatok tulajdonképpen a 2008-as parlamenti választások eredményét erősítik meg, amikor a Székelyföld, illetve Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs simán bejuttatta magyar jelöltjeit a parlamentbe, a dél-erdélyi szórványnak esélye sem volt erre, míg Arad, Brassó és Máramaros épp hogy bejuttatta, mondhatni az utolsó pillanatban. Az idei választásokon is alighanem eme 3 megye jelenti a legnagyobb kihívást, ezek sorsa ingadozik az első és a második liga küszöbén.

Az RMDSZ és a többi erdélyi magyar politikai alakulat, akárcsak az egyházak, pedagógusok és civilszervezetek figyelme eme 3 megyére kellene összpontosuljon. A Székelyföld, illetve az észak-erdélyi nagy megyékben a magyarság helyzete meglehetősen stabil, az elszomorító létszámcsökkenés ellenére kilátásai igen kedvezők. Komoly megerősítést nem igényelnek.

A dél-erdélyi szórvány sorsa sajnos egyre reménytelenebbnek, a mélyrepülés megállíthatatlannak tűnik. Sajnos, az eredmények nem is meglepőek, az egyházi nyilvántartások évek óta rohamosan fogyó magyar népességre utalnak, legalábbis Hunyad megyében. Természetesen a szórványt korántsem kell feladni, megmentése azonban kétségtelenül kemény diónak ígérkezik.

A játszmának azonban az első és másodliga határán tengődő Arad, Brassó és Máramaros megyékben a legjelentősebb a tétje. Politikailag első ligások, saját parlamenti képviselőjük van, nem szorulnak mások képviseletére, mint a szórvány. Demográfiai szempontból viszont a szórvány kategóriába estek, a magyarság aránya 10% alá csökkent. Magyarságuk még mindig számottevő, nem sokkal marad el a 40 000-es küszöbtől, ügyes hozzáállással a nemzeti önazonosság megerősítése igen valószínű. Magyarsága létszáma szempontjából Temes megyét is ide lehetne sorolni, politikailag és demográfiai mélyrepülése alapján viszont egyértelműen a szórványhoz tartozik. Remélhetőleg mások nem követik példáját.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Templom és iskola / Csütörtök, 2012. február 09., 21.23 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kedves József, a gyerekek megvannak, csak ortodox templomban lesznek megkeresztelve, olyanok akiknek a nagyszülei 40-50 évvel ezelőtt még alig beszéltek románul. A rom. kat. templomban is lenne elég keresztelő, csak sajnos kétharmada románul zajlik. Ezekből a gyerekekből nem lesz magyar iskolás és nem is fogják később magyarnak vallani magukat. Sajnos...
Hozzászólt: József / Csütörtök, 2012. február 09., 21.12 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

templom, iskola csak ott lehet, ahol gyermekek születnek. Ezt a gondot püspökök gyermekei nem oldhatják meg.

Sanyi, a népszámlálás hiányosságai dacára is értelmezhető, és értelmezendő eredményeket produkált!

bendeguz, az egyházak a híveikkel, azok befizetéseivel vannak elfoglalva, mert abból élnek papjaik. A vegyesházasságok mindannyiunk: szülők, nagyszülők, pedagógusok, politikusok, papok kudarca.

Hunor, a számszerű fogyást lehet elfedni százalékokkal, de attól az még tény!
Hozzászólt: Hunor / Csütörtök, 2012. február 09., 20.01 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Jó elemzés. Egy tárgyi tévedés van benne. A szerző azt írja, hogy 14 megyében a magyarság jobban apadt, mind a románság, 2-ben (Hargita és Szilágy) fordítva.
A valós helyzet egy kicsinyt (de nem sokkal) azért jobb: Van még két megye (Kovászna, Szilágy), ahol a románság arányában jobban apad, mint a magyarság. Pl. Kovásznában a magyarok 0,2%-t apadtak, a románok 1,2%-ot) Így a valós arány az erdélyi magyéket nézve 12 - 4 a románok 'javára'. De az előző népszámláláskor még 16 - 0 volt ugyanez az eredmény.
Hozzászólt: bendeguz / Csütörtök, 2012. február 09., 19.53 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Eleg lehangolo statisztikai adatok.Sajnos a beolvadasrol asszimilacorol nincsenek adatok .
Az allami statisztika ezzel nem is foglalkozik.Errol szerimtem az egyhazak tudnanak adatokat szolgaltatni,Nemtudom ,hogy van-eaz egyzaknak(egyhazkozse,espersihivatal ,puspokseg stb)ilyn statisztikajuk es ha van jo lenne kozze tenni.Sajnos az utobbi adatok sem lennenek hitelesek ,hiszen a vegyeshazassagok az egyhaz vezetoinek a kudarca.
Hozzászólt: Sanyi / Csütörtök, 2012. február 09., 19.10 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Mennyire komoly ez a nepszamlalas? Sokan mondtak, hogy teljes utcak/tombhazak kimaradtak belole. Nem lehet, hogy annal a hianyzo 2 millional egyszeruen nem volt nepszamlalasi biztos?
Hozzászólt: Templom és iskola / Csütörtök, 2012. február 09., 18.00 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ahol a magyar oktatás megszűnik (a fakultatív magyar az egyenlő a nullával) ott belátható időn belül a magyarság is elfogy.
A fenti adatokból az is látszik, hogy melyik megyék melyik püspökséghez tartóznak. Ahol nem magyar érzésű püspök van, ott nagy a fogyás.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu