JelenHaz
Péntek, 2019. december 06., 05.54
Hunyad

Regénybeli történetek

A vajdahunyadi kastély kápolnája. Gárdonyi képzelete itt adta össze Gergőt Vicával. A nemrég restaurált kápolnában manap
A vajdahunyadi kastély kápolnája. Gárdonyi képzelete itt adta össze Gergőt Vicával. A nemrég restaurált kápolnában manap
Számos forró szerelmi történetnek, házasságnak, cselszövésnek, válásnak lehetett tanúja az évszázadok folyamán Déva és Vajdahunyad vára, a magányosan égre meredő Kolcz vár, a marosillyei, dévai Bethlen-kastélyok.


A bizonyára fényes eseményekről azonban kevés emlék maradt fenn, bár némely nemesi házasságból igazi legenda született. Sőt előfordult, hogy még házasság sem lett a dologból, csupán legenda…

Legendák

A népi emlékezet ma is Zsigmond-hegyként emlegeti a Pusztakalán közelében emelkedő dombot, melyen a legenda szerint Zsigmond király találkozott Morzsinai Erzsébettel, Hunyadi János anyjával. Házasság persze nem lett a dologból, csak egy törökverő vitézzé serdülő gyermek. És ez is csak a népmondák szerint, hiszen a történelmi források egyértelműen Vajk, erdélyi vajdát emlegetik Hunyadi apjaként.

A későbbi törökverő vezér fia, Mátyás király első házassága is majdnem itt köttetett, Vajdahunyad várában. De az ifjú menyasszony, Cillei Erzsébet, akit politikai megfontolásból alig tízévesen jegyeztek el a két évvel idősebb Mátyással, 1451-ben valamiféle gyermekbetegségben elhalálozott. A monda szerint ott temették el, Óhunyad várának helyén, a Szent Péter hegyen.

Regénybeli történetként fűződik Vajdahunyad várához az Egri csillagok közkedvelt hősének, Bornemissza Gergelynek és Cecey Évának az esküvője is. Gergő, a Gyalui várból szökteti meg szíve választottját, és hűséges fegyvertársaival együtt igyekeznek Konstantinápolyba kimenteni Török Bálintot a Héttorony fogságából. Útközben Gergely és Vica örök hűséget fogadnak egymásnak. Török János biztatására azonban Vajdahunyad várának kápolnájában hivatalosan is házasságot kötnek.

A lefejezett asszony

Török János házassága viszont már valós történelmi tényként épül be Vajdahunyad várának történetébe. Tinódi Lantos Sebestyén szerint az Egri csillagokból is ismert Török Bálint fia 1550-ben nősült meg Kendy Ferenc lányával, Annával, akitől három gyermeke is született. A hadakozásnak élő Török János azonban gyakran volt távol otthonától, felesége pedig ez idő alatt igencsak összemelegedett bizonyos Szalánczy János nevű előkelő erdélyi ifjúval. A hűtlenségről tudomást szerző főúr feleségét hidegvérrel lefejeztette Hunyad várának udvarán, majd hamarosan újranősült, Sanyiki Krisztinát véve feleségül.

Elásott kincs

A Murányi Vénuszt, azaz Széchy Máriát a korabeli Erdély legszebb asszonyaként tartották számonA reneszánsz korában Déva vára sem szűkölködött a szerelmi ármánykodásban.

Geszthy Ferenc, Déva híres várkapitánya ugyanis nem csupán jobbágyaival kegyetlenkedett – Dévát például minden szabadalmától megfosztva faluvá süllyesztette –, de saját feleségével, Horváth Annával sem bánt éppen kedvesen. Az asszony rendkívüli ridegséggel, a korabeli rossz nyelvek szerint hűtlenséggel is válaszolt a férj kegyetlenkedéseire. Geszthy erőszakos életének erőszakos halál vetett véget 1595-ben.

A feltételezések szerint Báthory Zsigmond fejedelem mérgeztette meg. Vagyona egy részét a református egyházra hagyta iskolaalapítás céljából. Kincseinek maradékát azonban állítólag elásta, hogy felesége ne örökölhesse. Téglás Gábor múlt század eleji történelmi monográfiájában így írja le a történteket: „Geszthy Ferencz szerencsétlen házasságot élvén, kincseit a várban ásta el felesége, Horváth Anna elől. Végrendelete szerint „arany és köves marhája nagy részét úgy elrejté, hogy azt soha senki ne keresse, mert az csak hiába való fáradtság és munka lenne, mert az én mostani feleségemnek Horváth Annának hozzám való engedötlen kemény voltáért oly helyre tettem, hogy azt soha senki fel ne találja, ha pedig az konszuikumat valaki érte firtatná, az is hiába való dolog lenne, mert azt én legfeljebb ő tőle akartam eltitkolni.”
Közel húsz évvel Geszthy halála után Déva vára Bethlen Gábor tulajdonába kerül, aki a vár alatti uradalmat újraépíti és feleségének Károlyi Zsuzsannának jegyajándékul leköti.

A férjrémítő Murányi Vénusz

A kastélyt és Déva várát Bethlen Gábor halála után  unokaöccse, Bethlen István birtokolta, aki 1627-ben vette feleségül a „Murányi Vénuszként” elhíresült Széchy Máriát.

Házasságuk azonban rövidnek bizonyult, mert az ifjú férj öt évvel később meghalt. A mende-mondák szerint Széchy Mária Déva várában elég kicsapongó életet élt, vadászni járt, férfitársaságban mulatott. A szintén özvegységre jutott Károlyi Zsuzsazsanna azonban nem nézte jó szemmel, hogy mit művel megboldogult unokaöccse özvegye. Eldöntötte hát, hogy ismét férjhez adja. Széchy Mária ugyan nem örült az ajánlatnak, sokak szerint inkább dacból, de végül is férjhez ment Kun István rozsályi köznemeshez, akinek a birtokára is költözött. Csakhogy a vidéki élet nem igazán kedvezett a szabadsághoz szokott menyecskének.

Széchy Mária fogta magát, lóra pattant, és visszatért régi otthonába, Dévára. A felbőszült férj előbb bepanaszolta feleségét a fejedelemasszonynak, ez viszont arra biztatta a Rozsály urát, hogy álljon már a sarkára, s vigye haza a feleségét. Kun István egy éjszaka 250 lovasával a kúria előtt termett, és rátámadt feleségére. Széchy Mária felmenekült a várba, hogy onnan verje vissza „öreg lövőszerszámokkal” a támadást. Ezután a férj nem háborgatta többet az asszonyt, aki 1640-ben eladta dévai birtokát a fejedelemnek, hazaköltözött Murányba, ahol hamarosan a királyi nádor, Wesselényi Ferenc kezére játssza a várat, és 1644-ben férjhez is megy hozzá. Wesselényi halála után azonban száműzetésbe kerül, és végül Kőszegen hal meg, a legendák szerint a korabeli Erdély legszebb asszonya.

Mérgezett cukorkák

Nopcsa László nem bánta, hogy saját felesége is reszket tőleHátszeg vidékéhez kötődik a Jókai Mór által feldolgozott Fatia Negra-történet, melynek valós hősét már a Szegény gazdagok megjelenésekor sokan azonosították Hunyad vármegye akkori főispánjával, a különc életű Nopcsa Lászlóval. Az ügyben kellett lennie valami igazságnak, mert a regény megjelenésekor az öreg Nopcsa igencsak háborgott, bár Jókai a tisztesség kedvéért regénye bevezetőjében leszögezte: a történet és szereplői pusztán a képzelet szüleményei. Hogy ebben volt egy kis jóindulatú füllentés is, arra egyértelműen utalnak Jókai Mór 1853 és 1858-ban tett erdélyi utazásairól származó feljegyzései. A Hátszegi Lénárd és Nopcsa László személye közti összefüggésekre többek közt Vita Zsigmond, Jókai munkásságának kutatója vetít fényt. A Jókai Erdélyben című kötetében ez áll:
„Így, azt mesélték, hogy Nopcsa László felesége Kozma Ágnes, mialatt férje nem volt otthon, mert elutazott egy pár napra, hintójával kihajtott egy kis sétára a Fárcádin környékére. Az út egyik hajlatában találkozott egy rablóval, aki fekete álarcot viselt, akiben csodálkozva fedezte fel férjét. Férje, Baja Mária közreműködésével, aki később Nopcsa második felesége lett, megkísérelte, hogy eltegye láb alól Ágnest, mérgezett cukorkát ajándékozva neki. Annak ellenére, hogy ez a kísérlet nem sikerült, a nő halála felettébb gyanús volt.

Úgy tűnik, hogy nem véletlen, hogy a regény egyes epizódjai nagyon emlékeztetnek Nopcsa felesége életében előfordult eseményekre. Így, például, az egyik környékbeli nemes bálján valaki felismerte a saját medalionos ezüst nyakékét Nopcsa felesége nyakán, amit a Fatia Negra lopott el tőle. Az ékszert Nopcsa ajándékozta feleségének, pár nappal a bál előtt.”
Nopcsa Lászlóról sokféle egyéb mese is keringett. Kortársai fékezhetetlennek tartották, hatalomvágyó, indulatos, akinek senki sem mert ellentmondani. Még az 1848-as forradalmat megelőző években is úgy viselkedett, mint egy középkori birtokos. Sok ismerőse meggyőződéssel állította róla, hogy ő volt a hírhedt Fatia Negra, az álarcos rablók kapitánya, annak ellenére, hogy senkinek sem sikerült bebizonyítania. Nopcsa László személye homálytól övezve, mint Jókai Mór regényének főhőse mindenkiben félelmet keltett. De a bárónak tetszett, hogy a világ félt tőle.

Szerelmi robbanás

Déva várában a romantika korában zajlott az utolsó nagy szerelmi ügy. A szájhagyomány szerint a szabadságharc utolsó szakaszában honvéd kézre kerülő vár osztrák védelmének egyik altisztje csupán azért „igazolt” át Bem seregébe, hogy Déván maradhasson, itteni felesége közelében – meséli a szabadságharc Hunyad megyei epizódjait nagy érdeklődéssel kutató Schreiber István, megyei EMKE-elnök. Mint mondja azonban, a legenda szerint az osztrák tiszt dévai felesége méltatlannak bizonyult a házasságra, és férje elkeseredésében felrobbantotta a várat. A történelmi feljegyzések ugyan sima emberi gondatlanságra utalnak a várrobbanás okai kapcsán, ám a nép ajkán fennmaradt a bosszúálló osztrák altiszt története. Talán azért, mert a népi bölcsesség szerint az asszonyáldozattal megépült várnak így kellett bevégeznie.  Az 1849-es robbanás után soha többé nem építették vissza égnek meredő csonka falait.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Abegail / Szerda, 2012. augusztus 15., 15.53 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Perspektivikus torzedte1s mindig van, akkor is, ha 1km-ről fotf3zol, mivel az orr akkor is ksciit kf6zelebb van hozze1d, mint mondjuk a ffcl. Csak nem sokkal. cdgy amit le1tsz nyilve1n valf3s, de norme1l esetben kb. e9szrevehetetlen.
Hozzászólt: BLA-BLA / Hétfõ, 2010. március 15., 22.04 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

NAAGYON ÉRDEKES+ JOO AZ OLDI (:
Hozzászólt: tool / Szombat, 2010. január 23., 00.24 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Nagyon erdekes, koszonom

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'