JelenHaz
Csütörtök, 2019. július 18., 01.29
Aszály a régióban

Szárazkenyér

Ótelek környékén repedezett, kőkemény a termőföld a szárazság miatt
Ótelek környékén repedezett, kőkemény a termőföld a szárazság miatt
Az aszály miatt tragikus helyzetbe kerültek az őszi vetések, s ha folytatódik a csapadékhiány, a tavasszal elvetettek termése is alaposan megcsappan. Mai riportunkban az aszály hatásairól régiónkban olvashatnak összeállítást.



Arad
Akár hatvan százalékkal kisebb termés

– Harminchárom éve vagyok agrármérnök, de ekkora szárazsággal még nem találkoztam, a helyzet, túlzás nélkül katasztrofális – mondta a Nyugati Jelennek Sipos György megyei tanácsos, majláthfalvi gazdálkodó. – Általában április–májusban mindig jött elegendő eső a vetésre, most azonban semmi. Az elmúlt hetekben a földek szélén csepergett valami, de nem sokat ért.

A kialakult helyzet pedig csak tovább súlyosbodhat, mert a meteorológusok szerint az előttünk álló hétvégén sem várható kiadós, áztató eső a megyében. A nedvesség elsősorban az őszi vetésekre, főként a búzára kellene, amely, Sipos elmondása szerint eddig rendben fejlődött. „Mindezek ellenére azért mi Majláthfalván permeteztük a búzát, de a jelenlegi állás szerint a termés 60-70 százalékkal kisebb lesz a vártnál.

Arad megyében az öntözést, akárcsak az ország többi vidékén, sikerült padlóra tenniük az elmúlt két évtizedben kormányzó pártoknak, senki nem törődött azzal, hogy az ANIF vagy a SNIF fejlessze, rendbe tartsa a rendszereket. Gyakorlatilag minden évben csak az időjárás kegyeire bízták a termést. A vészharangot már tavaly is meghúzta a prefektúra, de hiába, mert gyakorlatilag ők sem tettek semmit, holott a két hivatal alárendelt intézményük. A megyében az öntözési rendszerek elavultak, senki nem törődött a karbantartással, a szivattyúk őrzésével, így mára lepusztult. A legfejlettebb öntözési rendszer Újaradon az egykori Refacerea konzervgyár földjein volt, de ma már a jelenlegi olasz tulajdonos sem használja az általa hozott drága berendezéseket.

Hasonlóan rosszak a kilátások Pécskán is. Bartok András helyi gazdálkodó elmondta, a városban még volt valami csapadék, de kint a földeken, másfél hónapja semmi.

– Ha most jönne is egy nagy eső, már az sem segítene a búzán, mert a szára vékony, a termés pedig ehhez mérten kevés lesz rajta, de hasonlóan az árpák is megsínylik a szárazságot. Egyedül a kukorica helyzetén javíthatna a csapadék, mert ez a növény is aránytalanul növekedik.

A vélemény Pécskán is ugyanaz, mint Majláthfalván, vagy Kisjenő környékén: sokkal kevesebb lesz a búza, árpa idén.

– A szárazság természetesen bennünket is érint, de most ennél rosszabb helyzetet teremt, hogy hol esik egy kicsit, hol nem, aminek eredményeként a levegő nedvességtartalma magas, ez pedig kedvez a betegségeknek – magyarázta lapunknak Andreyka László, az almatermesztéssel is foglalkozó lippai Agromaşini Kft. tulajdonosa, vezetője.

Úgy véli, a szárazság kihat majd a gyümölcskezdemények lehullására, és sokkal több fog leesni, mint normális körülmények között. De Andreyka attól is tart, hogy amennyiben júniusig marad az aszályos idő, ezt megsínyli a jövő évi termés is.


Hunyad
Minden az esőtől függ

Bizonyára jól fogna egy esőt-hozó mágikus erejű sámán Hunyad megyében. Komolyra fordítva a szót, az eddigi szárazság által kedvezőtlenül érintett termés megmentése ugyanis attól függ, hogy a következő héten lesz-e esőzés.

Az év elején a megyei földművelési igazgatóság szakemberei még jónak tekintették a kilátásokat, a hótakaró nélküli tél ellenére.
Tavasszal azonban változott a helyzet: a szárazság jelentősen visszavett az optimizmusból. Az őszi vetések a vártnál gyengébbek, a búza például még 30 centire sem nőtt. A tavasszal vetett kukorica pedig épp hogy kezd kikelni. A gabona és a zöldségek terén minden valószínűséggel a tavalyinál gyengébb termés ígérkezik. Szőlő és gyümölcs terén sem fényesebb a helyzet, mivel az aszály ezeknek sem kedvez. Jobb valamelyest a helyzet a takarmánynövények esetében, mivel ezek jobban bírják a szárazságot, nem függnek éppen annyira a csapadéktól. Domborzati jellegéből kifolyólag Hunyad megye mezőgazdaságában az állattartásé és az ehhez szorosan kapcsolódó takarmánynövényeké a főszerep, hangsúlyozzák a földművelési igazgatóság szakértői.

Hasonlóképpen a gazdák is aggódnak. Csernakeresztúron például már most a tavalyinál gyengébb évre számítanak. Az őszi vetés kikelt, de a szokásosnál lényegesen kevésbé fejlődött. A zöldség sokszor ki se kelt, véli Kelemen József csernakeresztúri gazda. Gyümölcs lenne ugyan, de amennyiben a nyár is száraz lesz, a termés tönkremehet. Ha egy héten belül nem lesz eső, az idei termést aligha lehet megmenteni.

A Vajdahunyad melletti Rákosdon sem különb a helyzet. Az őszi vetés nehezen indult, a tavasszal ültetett kukorica épp hogy kikelt. Aki műtrágyával kezelte termőföldjét, annak valamivel jobb a helyzete, állítja Fazakas József helyi gazda. Itt is nagyon kellene az eső, méghozzá hamarosan. Rákosd hagyományosan szilvatermelő falu. A fák meg vannak rakva ugyan, de az aszály oda vezethet, hogy a gyümölcsök lehullnak a nyár folyamán, s őszire alig marad valami az ágakon.

Egyszóval minden a csapadéktól függ. Különben a szárazság tönkre teszi Hunyad megye mezőgazdaságát.


Temes
Szárazság sújtotta övezetté nyilvánítanák a megyét

Tiberiu Lelescu, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője azon dolgozik, hogy szárazság sújtotta övezetnek nyilvánítsák Temes megyét, mert április 14. óta egyáltalán nem esett az eső a Bánságban. “Kényes helyzetbe került megyénk mezőgazdasága, mert egy hónapja egyetlen csepp eső sem esett, aminek elsősorban a tavaszi vetés látta kárát, de az ősszel elvetett gabona sincsen sokkal jobb állapotban. A Meteorológiai Intézettel együttműködve igyekszünk meghatározni a talaj nedvességtartalmát, illetve a kiszáradás fokát, pontos adatokat kérünk arról, hogy hol és mekkora mennyiségű eső esett az utóbbi hónapokban. Amennyiben konkrét adatokkal, mérésekkel is alá tudjuk támasztani,  hogy szárazság van Temes megyében, akkor kérjük a terület szárazság sújtotta övezetté nyilvánítását, hogy a biztosítással rendelkező gazdák és mezőgazdasági vállalkozók kártérítést kapjanak. Furcsának tartom azonban, hogy a megyében mindenki a szárazságról beszél, de a gazdák részéről nem kaptunk még kártalanítási kéréseket, hogy a mi kezdeményezésünk ilyen szempontból is megalapozott legyen” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Tiberiu Lelescu, akit nemrég neveztek ki a Mezőgazdasági Igazgatóság élére. „Teljesen a természet kényére-kedvére vagyunk utalva, mert bár valamikor 2000 hektáros területen működött öntözőrendszer, ma gyakorlatilag egyetlen négyzetméternyi öntözhető mezőgazdasági terület sincsen a megyében. A tavaszi vetés ki sem tud kelni, képtelen fejlődni a szárazság miatt, rajtunk most csak az segítene, ha egy álló hétig esne az eső, akkor valamennyire helyreállna a talaj nedvességtartalma.” – nyilatkozta Tiberiu Lelescu.

Szabó Csaba óteleki polgármester a megye egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalkozója, aki több ezer hektáros területet dolgoztat meg a megye nyugati részében, Ótelek és Óbéb környékén. “Három hónapja nem esett számottevő csapadék ezen a vidéken – nyilatkozta lapunknak Szabó Csaba –, a tavaszi vetés, például a kukorica, ki sem kelt. Abban reménykedtünk, hogy május 10-e körül, mint minden évben, megjönnek az esők, de idén nem akar esni, folytatódik a szárazság. A föld már meg van repedezve, olyan kemény, mint a beton. Legalább két-három napos, kiadós eső kellene ahhoz, hogy egy kicsit helyreálljon a talaj nedvességtartalma. Ha tovább tart a szárazság, akár 50%-kal is csökkenhet a mezőgazdasági termés a Bánságban a tavalyihoz képest.”

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: BOBI / Vasárnap, 2009. május 17., 10.02 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

JŐN A SIVATAG ÁTT KEL ÁLNUNK A KUKORICA TERMESZTÉSRŐL AZ OLAJ KUTAK FURÁSAHOZ

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'