Székosztozkodás

Mai összeállításunkban rövid leltárt készítettünk arról, hogy a kormányra jutott RMDSZ eddig milyen tisztségeket szerzett meg régiónkban, mire számíthat majd a decentralizált intézményeknél.


Arad
Tizenkét tisztséget kérnek

Az RMDSZ Arad Megyei Szervezete eddig is jó kapcsolatokat tartott fenn a PD-L-vel, a megyei és városi önkormányzatban gyakorlatilag koalíciós viszonyban állnak. Mindez akkor is így volt, amikor a kormányban, néhány hónap erejéig a PD-L a PSD-vel állt össze, az RMDSZ pedig „hivatalosan” ellenzéki párt volt.

Ezért aztán, amikor múlt pénteken tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megbeszéljék a decentralizált intézmények vezetői, aligazgatói székeinek leosztását, nem parázslott a levegő.

– Informális megbeszélést tartottunk, leltárba vettük a lehetőségeket, mi elmondtuk, mit szeretnénk, de semmiféle egyezményt nem írtunk alá – mondta a Nyugati Jelennek Tóth Csaba ügyvezető elnök. – Előbb lássuk, országos szinten milyen egyezmény születik Bukarestben, melyek lesznek a keretfeltételek, s miután a két elnök, Király András és Gheorghe Seculici visszatér Aradra, várhatóan a hét második felében folytatjuk a konkrét megbeszéléseket.

A jelek szerint az RMDSZ minden eddigi koalíciós partnerségből most húzhatja a legtöbb hasznot az aradi magyarság számára, most foglalhatja el a legtöbb széket a decentralizált intézmények vezetőségében.

– Nem titok, hogy az első tárgyalási körben megmondtuk, hogy 12 vezetői tisztséget szeretnénk, ebből három-négy lenne igazgató, hét-nyolc pedig aligazgató, az úgynevezett második vonal – magyarázta Tóth Csaba az alapelveket. – Több intézményben vannak már megbízható, jó magyar szakembereink, akik eddig is bizonyítottak, szeretnénk őket előtérbe hozni. De hogy pontosan melyik intézményben lesz magyar igazgató, és melyekben aligazgató, erről egyelőre fölösleges beszélni, a felröppent hírek is messze állnak a valóságtól – mondta még az ügyvezető elnök, aki szerint az intézmény súlyától is függ majd, hogy hányat kapnak, hisz „nem mindegy, hogy aligazgató valaki a pénzügyi igazgatóságon, vagy igazgató a talajjavításnál”.

Arra a kérdésre, hogy csak a korábban a PSD által támogatott intézményvezetők széklába inog-e, vagy akár PD-L-seket is leválthatnak, hogy helyt adjanak a magyaroknak, Tóth Csaba megjegyezte, az igazgatóknak menedzseri szerződésük van, amely bármikor felbontható, ugyanakkor nincs szándékukban a helyek miatt összerúgni a port a PD-L-vel, biztos megtalálják a mindkét fél számára elfogadható megoldásokat. Egyébként eddig is voltak magyarok intézmények vezetésében, például Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes, de az ő tisztségük természetesen nem forog veszélyben.

A prefektúrán egyelőre csend honol, a PSD által támogatott Florin Remeţan csendben vonult el, várhatóan nem fog pereskedni a leváltás miatt, így Horváth Levente simán visszaülhet székébe.


Hunyad
Aránynál jobb reprezentáció

Szórvány jellege ellenére a Hunyad megyei magyarság már az első lépésben meg- szerezte a legjelentősebb tisztséget, a prefektusit. Dézsi Attila személyében Hunyadnak Trianon óta először lett magyar megyefőnöke. Ebben a PD-L gyenge szereplése Hunyad megyében a legutóbbi választáson ugyanúgy szempont volt, mint a fiatal prefektus szakmai kompetenciája, hangsúlyozta Winkler Gyula, az RMDSZ megyei elnöke.

A többi megyei tisztség elosztása terén még kevés konkrétum történt. Kétszintű egyezkedés szükséges, egyrészt megyei szinten az RMDSZ és a PD-L között, másrészt országos szinten az RMDSZ-szervezetek között. Utóbbi szempontból fontos, hogy mivel a Hunyad megyei RMDSZ-nek sikerült megszereznie a prefektusi tisztséget, amit például a lényegesen erősebb bihari, szatmári vagy marosi szervezeteknek nem, utóbbiak súlyát is figyelembe veszik a szövetségnek jutó bukaresti országos tisztségek elosztásánál.

Rugalmas demográfia

A két síkon történő egyeztetés fontos lépése volt a tegnapi bukaresti egyeztető megbeszélés, melyen Markó Béla és Emil Boc pártelnökök, illetve a két alakulat miniszterei mellett részt vett mindkét párt 16 erdélyi megyei elnöke. A tárgyaláson két alapgondolat született. A politikai stabilitás jegyében az RMDSZ és a PD-L hosszú távra képzeli el az együttműködést, legalább 2012-ig, de akár azután is.

A megyei tisztségek elosztásánál pedig a demográfiai arányokat veszik figyelembe. Ezt természetesen nem kell mereven venni, hanem rugalmasan kell értelmezni, összegezte a megbeszélés lényegét Winkler Gyula. Ami köznyelvre fordítva azt jelenti, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy például Kovásznában és Hargitában a megyei vezetők 80%-a magyar legyen, cserében a szórványvidéken a magyar vezetők aránya nagyobb legyen a magyarság összlakosságon belüli arányánál.

Ez mindenekelőtt a szórványmegyék számára volt fontos, s mindenképpen siker, hogy sikerült elfogadtatni alapfeltételnek.

Prioritás a szakmai képzettség

Hogy megyei szinten az RMDSZ mely tisztségeket célozza meg, erről még korai lenne nyilvánosan beszélni, hangsúlyozta Winkler Gyula, aki nem szeretné, hogy PD-L-s partnereik kerülő úton, a sajtóból értesüljenek a szövetség óhajairól. A tegnapi összerdélyi kétoldalú egyeztetés előtt ugyanis az RMDSZ és a PD-L nem tárgyalt konkrétan megyei szinten.

Mindenesetre a Hunyad megyei szórványmagyarságnak van olyan 20-25 szakképzett szakember-gárdája, amely megyei és országos szinten is képes helytállni. Az egyelőre nem nyilvános lista kb. fele a megyei vezetői tisztségeket (első és második hely) célozza meg, a másik fele pedig az országosakat. Igaz, utóbbira nehezebb embereket találni, mivel családi szempontok miatt egyesek nem hajlandók Bukarestbe menni.

A megyei tisztségek elosztása a következő 10-15 napon belül történik, amikor Winkler Gyula, illetve Tiberiu Iacob-Ridzi vezetésével létrejön a megyei egyeztető bizottság.

Mivel az oktatás kiemelt szempont a magyarság számára, az RMDSZ elsősorban a tanfelügyelőségen szeretné visszaszerezni a 2005 és 2009 közötti befolyását, ha nem többet.

A többi intézmény esetében a kétoldalú tárgyalásoktól függ. 


Temes
A tisztségek 7,5%-át kéri az RMDSZ

A kormányváltás óta nem helyeztek tisztségbe egyetlen magyar vezetőt sem a minisztériumoknak alárendelt igazgatóságokon, közhivatalokban – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke – egyedül Marossy Zoltán alprefektus van tisztségben, de őt a PSD kormányról való kilépésekor nevezték ki újból temesi kormánybiztosnak, a mobilitás elve alapján. 

Helyi szinten nem indultak meg a hivatalos tárgyalások az igazgatóságok vezetői tisztségeinek elosztásáról a kormánypártok között, de közben a PD-L emberei jó néhány vezetői állást megszereztek maguknak: jó példa erre a Mariana Eftimie vezette megyei tanfelügyelőség vagy a Tiberiu Lelescu vezette Mezőgazdasági Igazgatóság, ahol minden vezetői tisztséget a narancssárgák töltenek be. A Temes Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség élére Marian Eperieş kinevezése várható, aki az előző években már betöltötte ezt a tisztséget. A Temesvári Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatói tisztségének várományosa Ramona Olteanu. A decemberben kinevezett és múlt hétfőn lemondott repülőtéri igazgató, Alexandru Chirilă helyére a szintén PD-L-s Cornel Sânmărtinean kerül. 

Az RMDSZ a magyar lakosság arányának megfelelő számú igazgatói állást fog kérni (a vezetői állások 7,5%-át). “Jelezték nekünk, hogy a többi kisebbség is kért vezetői tisztségeket” – nyilatkozta lapunknak Halász Ferenc –, “nekünk minimális követelésünk a megyei tanfelügyelőségen, a Mezőgazdasági Igazgatóságon és az Állategészségügyi Igazgatóságon a múlt ciklusban általunk betöltött vezetői tisztségek visszaszerzése. Az egyik főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget én töltöttem be, Csősz János a Mezőgazdasági Igazgatóság, Daróczy Csaba pedig az Állategészségügyi Igazgatóság aligazgatója volt. Az RMDSZ jelölt igazgatót a Talajjavító Vállalat (ANIF) igazgatói székébe is, de Kovács Judit időközben lemondott tisztségéről és ezt a tisztséget egy másik párt jelöltje töltötte be. A jelöltjeinkről összeállítottuk a listát, az egyeztetések az illető személyekkel még folynak, erről egyelőre ennyit nyilatkozhatok. Talán többet tudunk majd a hétfői (január 11-i) fővárosi TEKT-ülés után, amelyen én is részt veszek.”

A leváltott PSD-s alprefektusok perelnek

Marossy Zoltán alprefektus pozíciója a kormányváltás után megerősödött, de a PSD által javasolt és a Boc-kormány által leváltott  Eugen Dogariu és Călin Dobra megpróbálták visszaperelni alprefektusi széküket. Eugen Dogariunak ez, ha átmeneti időre is, de sikerült: a leváltásáról szóló kormányhatározat hatályát felfüggesztette a bíróság és visszatérhetett a prefektúrára. 

„Közben Călin Dobra is elindított egy hasonló pert – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Marossy Zoltán –, ő az én állásomra pályázik, a tárgyalást január 20-ra tűzték ki. Mircea Băcală prefektus felkérte a kormányt, hogy tisztázza az ő helyzetüket, mert vagy újból kinevezik őket, vagy a mobilitás elve alapján áthelyezik őket más megyébe kormányhivatalnoknak.”