Szombat, 2018. április 21., 22.17
Testvérvárosok

Szembe mennek az utcán

Testvérvárosoktól kapott villamos
Testvérvárosoktól kapott villamos

Az 1989 utáni, gyakran emotív alapokra helyezett testvértelepülési kapcsolatok mára régiónkban is rendeződtek: sok várossal teljesen elhidegült és megszűnt a viszont, másokkal viszont sikerült tartalmat, értelmet adni neki.

Mai riportunkban utánanéztünk, hogy kikkel, miként működnek a testvéri kapcsolatok.


Arad
Szétesett távházasságok

A megyeszékhelynek a rendszerváltás utáni legelső testvérvárosa Gyula volt, és ezt a jó kapcsolatot szerencsére sikerült a mai napig melegen tartani, rengeteg kulturális csere, vendégszereplés van az éves programban. Bognár Levente alpolgármester elmondta, emellett külön öröm, hogy öt évi partnerkapcsolatot követően sikerült Péccsel is testvérvárosi szerződést aláírni, ezt már mindkét önkormányzati testület ratifikálta. A Gyulához képest nagyobb távolság pedig nem akadály, kórusok, fúvószenekarok, színtársulatok, képzőművészek rendszeresen mutatkoznak be, de a pécsi programokba aradi iskolásokat is sikerült bevonni.

A két magyar város mellett viszonylag rendszeresen találkoznak még Nagybecskerek vezetőivel – legutóbb az Aradi Napok keretében jártak itt –, de Bognár megjegyezte, a vízumkötelezettség egyelőre akadályozza a program bővítését, ám ha ezt majd egyszer eltörlik, akkor biztos szaporodnak a kölcsönös jelenlétek. Velük egyébként a testvérvárosi kapcsolat még 1989 előtt létesült, és 2003-ban új szerződést írtak alá.

Hódmezővásárhelyhez elsősorban az 1989-ben Aradon hősi halált halt Tóth Sándor jelenti mai napig a kapcsot, decemberben mindkét városban közösen koszorúznak, és ehhez évente néhány kulturális találkozó jelenti még a viszonyt.

Talány viszont, kinek az agyából pattant ki, hogy Arad testvérvárosi szerződést kössön a kínai Fushunnal. A mai viszonyt jelzi, hogy Arad honlapján, Péccsel vagy Gyulával ellentétben, Fushun város hivatalos oldalára nem lehet rákapcsolódni, Bognár szerint senki nem emlékszik, mikor találkoztak utoljára, de az biztos, hogy egyszer járt Aradon küldöttségük, viszontlátogatásra már nem került sor. Hasonló a helyzet a két izraeli várossal – Atlit, Givataym – is, vélhetően a rendszerváltás utáni eufóriában borultak össze, nem gondolva arra, hogy a nagy távolság miatt, a közös érdekek hiányában a dolog hamar kifullad.

S miközben a városi önkormányzatnál, polgármesteri hivatalnál a „szomszédolás” viszonylag olajozottan és hatékonyan működik, a megyénél, a Békés megyével való testvéri kapcsolatot leszámítva, bepókhálósodtak a szálak. Mai napig talány, hogy annak idején miért kötöttek testvérrégiós kapcsolatot egy több ezer kilométerre lévő, rendkívül fejlett kínai tartománnyal, Hajnannal, amelynek fővárosába, Hajkuba, egy külső kerületbe beférne egész Arad. Ennek ellenére, tavaly novemberben, Iosif Matula elnök vezetésével járt egy küldöttség ott, válaszként a 2006 februárjában Aradon járt delegációra. Az aradiak elsősorban kínai befektetőket szerettek volna idecsalogatni, de a rendszerváltás óta gödörben vergődő repteret is szívesen felkínálták. Konkrétumok azonban nem születtek, minden elképzelés megmaradt a szándékok szintjén.

Ennél közelebb található a lengyel Opole Vajdaság, amellyel tavaly márciusban írták alá a testvéregyezményt, ám a kölcsönös protokolláris látogatáson kívül semmi más nem történt. A sokat emlegetett „közös projektek” is csupán jól hangzó indok a vezetőség lengyelországi kiruccanására, mert a távolság, a különböző érdekek miatt szinte lehetetlen tető alá hozni ilyet.

Nem véletlenül, egyedül Békés megyével sikerült eddig jó, gyakorlati eredményeket felmutató kapcsolatokat ápolni, más kérdés, hogy ebben sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek, mint amennyit sikerült kiaknázni. Az önkormányzati szakbizottságok rendszeresen átjárnak egymáshoz, futnak közös infrastrukturális projektek, kérdés, hogy a jelenlegi PD-L megyei vezetésnek mennyire fontos tovább pörgetni a viszonyt Békéssel.

Aradnak és a megyének a példája pontosan jelzi, hogy a testvérvárosi kapcsolatoknak a távolság mindenképpen határt szab, és csak azért, hogy néhány ember közpénzen meglátogathasson egzotikus tájakat, nem érdemes szerződést kötni. Mert azt tartalommal illik megtölteni.

Irházi János

 
Hunyad
Magyar elsőség

Általában véve, a testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatok jól haladnak, hangsúlyozzák egyöntetűen Hunyad megyében. A legtöbb esetben évről évre fejlődik az együttműködés, noha más testvérvárosi kapcsolatok kihűlni látszanak. A magyar kapcsolatok egyértelműen az első kategóriához tartoznak, nem utolsó sorban a Hunyad megyei önkormányzatok magyar tagjai révén.

Hunyad például Vas megyével ápol testvéri kapcsolatot, jó 10 éve. Tartalommal csupán 2004 óta töltődött fel, amikor a megyei vezetők kezdtek rendszeresen találkozni egymással, s amikor a magyarországiak tapasztalatai felkeltették a Hunyad megyeiek érdeklődését, főleg idegenforgalmi, közigazgatási és kulturális téren. Sőt, tavaly óta Hunyad megye is viszonozza a magyarországiak vendégszeretetét: 30 vas megyei diákot és 3 tanárt látnak vendégül a Sztrázsán egy hét síelésre. Idén decemberben várják az újabb csoportot. Korábban – éveken keresztül – egyoldalú volt a vendégszeretet, amikor 30 Hunyad megyei gyerek járt nyaralni a Balatonra.

Kettős húzóerő

Déva a Baranya megyei Szigetvárral tart fenn testvérvárosi kapcsolatot, a franciaországi Arras és Cherbourg városokkal, valamint a kínai Yan Cheng-gal. Szigetvárral és Arasszal erős a kapcsolat, állítják az önkormányzat illetékesei: évente kölcsönösen meglátogatják egymást, részt vesznek a városi napokon, tapasztalatcserét folytatnak, stb. A hamarosan elkészülő dévai Aquapark fedett uszoda ötletét például a Szigetváron látottak adta. Arras pedig évente két ösztöndíjat biztosít dévai egyetemistáknak, illetve a városi kórház szintén két orvosát részesíti továbbképzésbe. Cherbourggal nem olyan szoros az együttműködés, akárcsak a kínai Yan Cheng-gal. Azzal a különbséggel, hogy míg előbbi esetén inkább az emberi kapcsolatokon múlik a testvérvárosi együttműködés, utóbbi esetén a nagy földrajzi távolság, illetve az ebből fakadó költségek jelentik a szorosabb kapcsolat legnagyobb akadályát, vélik az önkormányzat illetékesei.

Magyar ihlet, délszláv tekintetek

Vajdahunyad esetén is a magyar kapcsolat is szoros együttműködést jelent. A kohászváros, valamint Szombathely városvezetői évente többször megfordulnak egymásnál, sőt, a kapcsolat iskolai partnerséggel (természetesen a magyar tagozatnak is helyt adó vajdahunyadi iskoláról van szó), gazdasági tapasztalatcserével, valamint vállalkozók szintjén is kibővült. A vajdahunyadi ipari park ihletője is a szombathelyi hasonló létesítmény volt. Újabban évente 20-20 vajdahunyadi, illetve szombathelyi diák látogat el egy-egy hétre a másik országba vakációzni. A vajdahunyadiak a balatonberényi üdülőközpontba (a szombathelyiek költségén), a Vas megyeiek, pedig a Hunyad megyei hegységekbe síelni, a kohászváros költségén, szemléltette a helyzetet Györfi Jenő, vajdahunyadi RMDSZ-es tanácsos. A többi testvérváros esetén is jó a viszony, kimondottan a boszniai Zenica kohászvárossal. Végül is eme testvérvárosi kapcsolat még 1978-ban létesült, Románia és az akkori Jugoszlávia kohászati-büszkeségeiről lévén szó. A franciákkal meg a törökökkel nem olyan szoros a viszony, utóbbiak a Ramadán miatt például 2006-ban egy héttel előrébbre hozták a városi napokat. A városnapokra amúgy mindig meghívják valamennyi testvérváros képviselőit. Amelyre a vajdasági Nagybecskerek képviselői mindig jelen is vannak. Főleg, hogy tulajdonképpen nem is a Bánság szerbiai részének fővárosáról, hanem a közigazgatásilag hozzá tartózó román falu a „testvérváros”. Bosznia és Vajdaság után Vajdahunyad tovább fejleszti délszláv kapcsolatait: minden valószínűséggel a horvátországi Sisak (Sziszék) hamarosan testvérvárosi szerződést köt Vajdahunyaddal.

Zsil völgye fővárosa, Petrozsény is természetesen rendelkezik magyarországi testvérvárossal. S akárcsak Déva és Vajdahunyad esetén, Petrozsényi számára is a Veszprém megyei Várpalota jelenti a legszorosabb együttműködést. A kapcsolatok több szinten mutatkoznak, nemcsak a városi napok alkalmával szervezett kölcsönös látogatások, hangsúlyozza Wersánszki Eduárd, volt RMDSZ-es tanácsos. A várpalotaiak vonták be például a zsilvölgyieket a TEMA nevű osztrák-olasz-szlovén-magyar együttműködési rendszerbe.

Ellenben az olasz Ponte Nelle Alpi testvérváros gyermekotthont épített nemrég Petrozsényban disztrófiás gyerekek számára. Az olaszokkal amúgy leginkább a családi kapcsolatok (számos zsilvölgyi vendégmunkáskodik arrafelé) szintjén jelentős a kapcsolat. A harmadik testvérváros szerepében két bolgár település váltja fel egymást. Nova Zagoraval például teljesen kihűlt a viszony, a testvérvárosi kapcsolat már csak papíron létezik. Helyette októberben Petrozsény Banszkoval kötött testvérvárosi szerződést. A hegyek lábánál lévő bolgár városka valós síparadicsommá fejlődött az utóbbi években EU-s pénzek révén. A hasonló domborzati adottságú Petrozsény eme tapasztalatot szeretné átvenni.

Chirmiciu András

 
Fehér
Szerteágazó viszony

Gyulafehérvár mint megyeszékhely de mint történelmi hagyatékkal rendelkező város a  külföldi kapcsolataiban is ezt tartotta szem előtt. Ezért kötött szerződést Bács-Kiskun megyével.

Nagyenyeden már valamivel mozgalmasabbak a kapcsolatok, hiszen a kollégium, a város sok szépet kínál a külföldieknek. Már a ’90-es évek elejétől léteznek kapcsolatok, amelyek a mai napig is tartanak. Nagyenyed hét testvértelepüléssel ápol jó viszonyt. 1993 óta Dingelstadt (Németország) testvérváros, valamint Gyomaendrőd, amely iskolák szintjén tart kapcsolatokat, de kultúrműsorral felléptek idén a Bornapokon is. Kedves hagyománya van már az öregfiúk focicsapatok  rendszeres mérkőzéseinek, vagy a gyerekek számára Szaloncukor Kupa néven beindított ifjúsági  programnak. Népszerű lett az Ifjúsági Város bemutató, amely a testvérvárosok között angol nyelven történik és mindenik csapat a saját városát  ismerteti. Ennek tetőpontja, hogy a végén minden csapat közösen az önkormányzati képviselőkkel és vállalkozókkal az illető ország  egy bizonyos jellegzetes ételét készítik el. Az enyediek legutóbb a padlizsánkrémmel arattak nagy sikert. Enyed számára nagy előnyt jelent, hogy EU-program keretében, közösen a gyomaiakkal, önkormányzati képviselők, vállalkozók támogatásával megkezdtek a hulladékhasznosításra vonatkozó munkálatokat. Az enyedi meghívottak  részt vesznek minden évben a Szent István napi halfőző versenyen. Ezen kívül még sok felé ágazik a kapcsolattartás de ne felejtsük ki az Inter-Art képzőművészeti jelenlétet sem.

Siklós ugyancsak egy régi kapcsolat, főként a vállalkozók, tanácsi képviselők, iskolások találkozásait említhetjük meg. Nagyon sok közös program, barátságok köttetnek ilyenkor, meg ha baj van segítőkezet is nyújtanak. De a szép része, hogy siklóson a történelmi gazdagodás mellett megszokták rendezni a csirkepaprikás versenyt is.

Cusset (Franciaország) 2000 októberétől hivatalosan testvérváros, mely keretében kiemelendő az egészségügyi szinten tartandó tanulmányi kapcsolatot, de ugyancsak ők finanszírozták az enyedi park rendbetételét és az árvaház iskolája vízhálózatának  felújítását.

Cserepovattal (Oroszország) 2002-től tart a kapcsolat, amely az enyedi  fémipari vállalattal  gazdasági érdekeltségben áll és rendszeresek a cserelátogatások.

Ponte de Sor (Portugália) 2004-től kulturális kapcsolatban áll Enyeddel, az  enyedi Folklor tánccsoport meghívottként szerepelt ott, amit ők könnyűzene műsorral és a fúvószenekaruk fellépésével viszonoztak. A 2005-ös árvízkor segítették az árvízkárosultakat úgy élelemmel, mint pénzzel.

Megaraval (Görögország)  2003-ban született meg a testvérvárosi kapcsolat, de igazából lazán működik

Ezeken kívül léteznek külföldi kapcsolatok iskolaszinten is.

Molnár Irén


Temes:
Felgyorsították az európai integrációt

A temesvári forradalom híre annak idején az egész világot körbe járta. Már 1989 decemberében megérkeztek külföldről az első segélyszállítmányok, többek között a francia Mulhouse-ból is, amely Temesvár egyik első testvérvárosa lett 1991-ben. A segíteni akarás jegyében lépett testvérvárosi kapcsolatra Temesvárral a német Karlsruhe, így lett Temes megye „testvére” a szintén német Észak-Rajna Vesztfália tartomány vagy a kisebb német közigazgatási egységek mint Rosenheim és Böblingen. A humanitárius szállítmányokat később a kórházaknak, közigazgatási intézményeknek nyújtott konkrét támogatás követte. Temesváron ma is Karlsruhe-től, Brémától és más német városoktól kapott villamosok közlekednek, részben német iskolabuszok szállítják a gyerekeket. Az olaszországi testvérkapcsolatok inkább személyes kötődéseken alapulnak, mint az 1991-ben aláírt Temesvár – Faenza testvérvárosi szerződés, vagy a Veneto és Piemonte tartományokkal való együttműködések. Így jött létre az autista gyerekek temesvári központja, a Faenza-ház és számos, temesvári és olasz kórházak közötti együttműködés. Az olasz városokkal és régiókkal egyre több együttműködés jön létre, így Palermoval és Trevisoval, valamint Rimini és Pordenone provinciákkal, annak köszönhetően, hogy Temesváron több ezer olasz állampolgár telepedett le. Olasz mintára hozták létre Temesváron a közösségi rendőrséget is. A német és olasz testvérek jelentős támogatást nyújtottak Temesvárnak a műemlék épületek felújításában szerzett tapasztalataik átadásával is.

A Csongrád megyével és annak fővárosával, Szegeddel kialakított szoros kapcsolat is részben személyes kötődésekből indult ki, de fontos szerep jutott a közös érdekeknek, a határon átnyúló együttműködéseknek nyújtott európai támogatásoknak. Temes és Csongrád megye alkotja ma is a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió „kemény magját”, amelynek keretében számos testvértelepülési kapcsolat is született, mint Temesvár – Szeged (1998) és Temesvár – Újvidék (2005). Temes és Csongrád közösen pályázták meg a Nagycsanád – Kiszombor határátkelő, a hozzá vezető utak, valamint egy regionális katasztrófavédelmi központ létrehozásának költségeit, üzleti központ épült Temesváron és Makón. Szegedtől vette át Temesvár a Telpark-rendszert is, egy közös turisztikai projekt keretében szorosan érintőképernyős infoterminálokat helyeztek el a két megyeszékhelyen, amelyek a szomszédvárról is nyújtanak hasznos információkat. Szorosan együttműködnek a két város önkormányzatai és építészei is. Temes és Csongrád megye több mint 10 éve, évente tart közös ülést, felváltva Temesváron és Szegeden. A testvérek a bajban is kisegítették egymást: a temesváriak az 1879-es szegedi, a szegediek a 2005-ös nagy bánsági árvíz idején.

Temesvár és Temes megye számtalan szállal kötődik külföldi testvéreihez, amelyek felgyorsították a régió európai integrációját, a gazdasági fejlődést, de a sport és kultúra területén való együttműködésekből  személyes kapcsolatok, barátságok ezrei kötődtek.

Vannak azonban elfelejtett kapcsolatok is: Temesvár még 1987-ben írt alá egy baráti szerződést az osztrák Graz várossal, amelyet húsz év után, 2007-ben próbáltak aktualizálni és „felmelegíteni” a két város elöljárói. A francia Rueil-Malmaison-nal 1993-ban kötött testvérvárosi kapcsolat sem bizonyult túl gyümölcsözőnek. Temes megye kapcsolatfelvételi kísérletei közül az olasz Alessandria provinciával és az amerikai Claytonnal nem jött össze semmi a kölcsönös látogatásokon túl. Utóbbiak kezdeményezője, az akkori megyei elnök már régen nem politizál.

Pataki Zoltán

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Makay Botond / Szerda, 2008. november 19., 08.55 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Van újságíró... Jobb híján én lennék. 599-es a MÚRE sajtóigazolványom száma. Egyelőre azonban csak a nyomtatott lapnak dolgozom.
Hozzászólt: Figyuszka / Vasárnap, 2008. november 09., 12.23 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Miért, Resicabányán van újságíró? Ha már régiós napilap.....
Hozzászólt: Kíváncsacsi / Szombat, 2008. november 08., 09.40 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Resicabányénak nincs testvérvárosa?

Jelen
Puskel Péter
Communitas