Költségcsökkentés az önkormányzatokban
Szoros számok
2009. január 22., 17.00
Csütörtök
Csütörtök
Amióta tavaly év végén megjelent a kormányhatározat a költségek 15
százalékos lefaragásáról, régiónk önkormányzatai általában több
megoldási javaslatot is előkészítettek, de úgy tűnik, a
létszámcsökkentés mindenhol a legvégső variánsnak számít. Hol, miként
akarják megoldani a nadrágszíj behúzását – néztünk utána mai
riportunkban.
Arad
Várják a költségvetést
Drasztikus és konkrét költségcsökkentéssel egyelőre nem rukkolt elő egyetlen megyei önkormányzat sem, a polgármesteri hivatalok viszont ígérik, betartják a kormány által kért 15 százalékos spórolást. Jelenleg azonban, csupán a kapu előtt játszanak, és információink szerint megvárják, amíg elkészül az országos, majd a helyi költségvetés.
A megyeszékhely polgármesteri hivatalára azonban máris rátelepedett a
félelem, a folyosói suttogások pedig felerősödtek, miután Gheorghe
Falcă polgármester bejelentette, lesznek elbocsátások, a
létszámcsökkentés minden igazgatóságot érinteni fog. Jelenleg csak
elemzik a lehetőségeket. Mivel az ominózus rendelet nem határozza meg,
hogy a költségcsökkentést leépítéssel (is) kell megoldani, úgy tudjuk,
a szakszervezetek most bércsökkentést, de a létszám megtartását
sugallják. Más kérdés, hogy az alkalmazottak a 15 százalékos spórolás
nélkül is várhatóan kevesebbet keresnek idén, mert a kormány országos
szinten 140 ezer, betöltetlen közalkalmazotti helyet fog eltörölni,
hogy az üresen maradt tisztségek után kapott béralapot ne lehessen
szétosztani a dolgozók között.
Aradon eddig az egyetlen konkrét takarékossági intézkedést a megyei önkormányzat elnöke, Nicolae Ioţcu jelentette be: drasztikusan csökkentik az alárendelt intézmények, vállalatok igazgatóinak fizetését, mert ezek gyakran meghaladták a megyei elnök jövedelmét is. Ioţcu szerint egy ilyen vezető nem kereshet többet, mint a megyei alelnökök.
A létszámleépítés tekintetében a megyénél is sok függ a szakszervezetektől, de egyelőre itt is csak „elemeznek” és „keresik a megoldásokat”. A fekete fellegek viszont február első hetéig is fejük fölött lebegnek, mert várhatóan csak ekkor derül ki, mennyi pénzből gazdálkodhatnak. Tény, a megyei és a városi önkormányzatnál, prefektúrán is tavaly ősszel megugrott az alkalmazottak száma. Az viszont érezhető, hogy a leépítés az utolsó költségcsökkentő megoldás lesz a három említett intézménynél, hisz a helyek rendkívül szorosan kötődnek a pártokhoz.
A helyzet paradoxonja, hogy a megyében a községek, városok önkormányzatainak java része eddig is szűkös anyagi körülmények között dolgozott, óriási adósságaik vannak a beruházókkal szemben, kifizetetlen közüzemi számlák sorakoznak a polgármesterek asztalán. S erről tudnak a megyei önkormányzatnál is.
– Eddig sem dobtuk ki a pénzt az ablakon, a jövőben sem fogjuk – mondta Antal Péter, az átlagnál jobb anyagi helyzetben lévő Pécska megbízott polgármestere. – A költségeket azonban természetesen mi is levágjuk, gondolok itt a bútorvásárlásra vagy egyéb fogyóanyagok beszerzésére. Elbocsátás azonban nem lesz.
A megye városainak polgármesterei – például, Nagylak, Szentanna – is arról beszéltek az elmúlt napokban, hogy amennyire lehetséges, a beruházásokat nem szeretnék csorbítani, de úgy tűnik, a kényszer majd rávezeti őket, hogy egy-két fejlesztési tervet elhalasszanak.
– A lakosság semmiképpen nem fogja megérezni a szükséges lefaragást, hisz sem a közvilágítást, sem az iskolafűtést nem csökkentjük – mondott két példát Almási Vince kisiratosi polgármester, aki szerint úgy tűnik, nagyobb az ijedtség a polgármesteri hivataloknál, mint a valós veszély. Ennek ellenére bizonyos beszerzésekre biztosan kevesebb pénz jut idén, de ők gondoltak a nehezebb napokra, mert sikerült tartalékolni tavalyról.
Hunyad
Sötétben tapogatóznak a lyukak után
Noha a kormány elrendelte a közigazgatási kiadások 15 százalékos
csökkentését, Hunyad megyében korai lenne konkrétumokról beszélni. Amíg
az önkormányzatok nem fogadják el 2009-es költségvetésüket, csupán
sejteni lehet, hol szorítják meg a nadrágszíjat. E téren maga a kormány
sem túl jó példa, mivel nem fogadta el az idei költségvetést, amely
mintának számíthat az önkormányzatoknak. A csökkentés azonban csakis
bizonyos kiadásokra vonatkozik: az önkormányzatok kötelékébe tartozó
tanügyi intézmények működtetésére, vagy a szociális ráfordításokra nem
vonatkozik, csupán az adminisztratív gépezet működési költségeire.
A megyei tanácsnál aránylag világos a kép: a papír és fénymásolási kiadásokat drasztikusan csökkentik, a tanácsülésekre nem adnak ki többé 45 vaskos mappát a napirendi pontokkal, szakbizottsági véleményekkel, hanem az interneten értesítik a tanácsosokat. Ezáltal több millió lejes megtakarítás érhető el, szemléltette a helyzetet Marin Butar, a megyei elnök tanácsosa. Ezenkívül lefaragják az utazásra szánt pénzeket, ami nemcsak a külföldi látogatások ritkulását, hanem a küldöttségek létszámcsökkentését is jelenti. Sőt, a megyén belüli közlekedésre szánt üzemanyagkeret is kisebb lesz idén. Konkrét számokról azonban korai lenne beszélni. Csökkentik ugyanakkor az egyéb protokoll kiadásokat, s az alkalmazottak se igen álmodjanak béremelésről.
Déván hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az utazási kiadáson már nem nagyon van mit csökkenteni: tavaly például csak egy külföldi látogatás volt, a Baranya megyei Szigetvárra. Az önkormányzat alkalmazottai eddig sem kaptak élelmiszerjegyeket, így hát a lefaragás alighanem a papírra, fűtésre, protokollra, tisztasági cikkekre fordított pénzösszegre vonatkozik, hangsúlyozta Viorica Nicula, a dévai önkormányzat gazdasági igazgatója. Azzal a megkötéssel, hogy a pontos meghatározás – mely területen mekkora kiadáscsökkentést eszközölnek – csupán a költségvetés elfogadása után lesz ismert. Valószínű azonban, hogy a jogszabály által előírt valamennyi területen csökkentik a kiadásokat.
Petrozsényban ugyanaz a probléma: amíg a helyi tanács el nem fogadja az idei költségvetést, korai lenne pontos adatokról beszélni. Egy valami biztos: minden területen csökkentik a kiadásokat, szögezte le a Nyugati Jelennek Tiberiu Iacob-Ridzi polgármester.
Temes
„Nem a kormány kellene eldöntse”
A Temes Megyei Tanács és az önkormányzatok igyekeznek lefaragni a
kiadásaikból a tavalyi évhez képest, de mivel az idei költségvetések
még nem készültek el, konkrét számokat nem tudtak mondani. „A megyei
önkormányzat az országos költségvetés jóváhagyásáig a tavalyi év
költségvetésének 1/12-ed részével indult januárban, a törvényes
rendelkezések értelmében – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Jana Lavrits,
a megyei tanács szóvivője. – Tavaly decemberben napvilágot látott
223-as sürgősségi kormányrendelet, amely a közigazgatási intézmények
költségvetésének csökkentését irányozza elő. A Temes Megyei
Önkormányzat az alábbi intézkedésekkel csökkentené a kiadásokat: nem
rendeznek versenyvizsgákat a betöltetlen állások elfoglalása érdekében
és legalább 15%-kal csökkentik a szolgáltatásokra és javak vásárlására
fordított kiadásokat. „2009 az infrastrukturális beruházások éve lesz a
Temes megyei önkormányzat számára – tudtuk meg Constantin Ostaficiuc
megyei elnöktől –, több tízmillió eurós kiadásaink lesznek megyei utak
építésére, a környezetbarát hulladéktároló megépítésére, a Várbástya, a
Falumúzeum és a Bánság Múzeum felújítására, a megyei tanács új
épületszárnyának befejezésére. Európai támogatások és kormánypénzek
mellett bankkölcsönökből és saját erőforrásokból kell fedeznünk a
hatalmas kiadások egy részét”.
A temesvári önkormányzat pénzügyi szakemberei most dolgoznak a 2009. évi költségvetés elkészítésén. „Az biztos, hogy meghúzzuk a nadrágszíjat, és csak a legszükségesebb kiadásokat foglaljuk a költségvetésbe – tudtuk meg Lăcrămioara Condea szóvivőtől – de azt még nem tudjuk, milyen kiadásokat fognak lefaragni. Ami a személyzeti kiadásokat illeti, 28 vezetői és 98 végrehajtói állás betöltetlen a Városházán. Lesznek nyugdíjazások is, most veszik számba őket, olyan alkalmazottaink is vannak, akik korkedvezménnyel szeretnének nyugdíjba vonulni. Amennyiben a törvény előír egy bizonyos kiadás-csökkentést, azt feltétlenül be fogjuk tartani.”
„Hozzánk is eljutott decemberben a kiadások csökkentéséről szóló rendelet – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kaba Gábor, Zsombolya RMDSZ-es polgármestere. – Véleményem szerint nem a kormány kellene megmondja az önkormányzatoknak, hogy mire és mennyit költsenek. A helyi költségvetést a polgármesternek kell kézben tartani, ő vállal felelősséget érte, nem a kormány. Engem az is zavar, hogy központilag akarják eldönteni, hogy hány embert alkalmazhatunk. Tavaly Zsombolyán létrehoztunk egy inkubátorházat a vállalkozók számára és egy mezőgazdasági kiállítási központot. Ezekhez személyzetre van szükség, ha működtetni akarjuk őket! Legalább három embert kell hogy felvegyünk, mert a Sajtómúzeumhoz is szeretnénk egy idegenvezetőt alkalmazni. Lesz néhány beruházásunk is idén, uniós támogatással, a pályázatokat eleve úgy készítettük el, hogy kevés önrészre legyen szükségünk. Ezeket a kiadásokat nem lehet lefaragni. Az a mi dolgunk, hogyan állítjuk össze, és mire költjük el a költségvetésünket. A kormány adja ki minden településnek azt a bizonyos kvótát, ami a lakosok és az iskolások száma alapján jár, a többit pedig bízzák az önkormányzatokra!”
Arad
Várják a költségvetést
Drasztikus és konkrét költségcsökkentéssel egyelőre nem rukkolt elő egyetlen megyei önkormányzat sem, a polgármesteri hivatalok viszont ígérik, betartják a kormány által kért 15 százalékos spórolást. Jelenleg azonban, csupán a kapu előtt játszanak, és információink szerint megvárják, amíg elkészül az országos, majd a helyi költségvetés.

Aradon eddig az egyetlen konkrét takarékossági intézkedést a megyei önkormányzat elnöke, Nicolae Ioţcu jelentette be: drasztikusan csökkentik az alárendelt intézmények, vállalatok igazgatóinak fizetését, mert ezek gyakran meghaladták a megyei elnök jövedelmét is. Ioţcu szerint egy ilyen vezető nem kereshet többet, mint a megyei alelnökök.
A létszámleépítés tekintetében a megyénél is sok függ a szakszervezetektől, de egyelőre itt is csak „elemeznek” és „keresik a megoldásokat”. A fekete fellegek viszont február első hetéig is fejük fölött lebegnek, mert várhatóan csak ekkor derül ki, mennyi pénzből gazdálkodhatnak. Tény, a megyei és a városi önkormányzatnál, prefektúrán is tavaly ősszel megugrott az alkalmazottak száma. Az viszont érezhető, hogy a leépítés az utolsó költségcsökkentő megoldás lesz a három említett intézménynél, hisz a helyek rendkívül szorosan kötődnek a pártokhoz.
A helyzet paradoxonja, hogy a megyében a községek, városok önkormányzatainak java része eddig is szűkös anyagi körülmények között dolgozott, óriási adósságaik vannak a beruházókkal szemben, kifizetetlen közüzemi számlák sorakoznak a polgármesterek asztalán. S erről tudnak a megyei önkormányzatnál is.
– Eddig sem dobtuk ki a pénzt az ablakon, a jövőben sem fogjuk – mondta Antal Péter, az átlagnál jobb anyagi helyzetben lévő Pécska megbízott polgármestere. – A költségeket azonban természetesen mi is levágjuk, gondolok itt a bútorvásárlásra vagy egyéb fogyóanyagok beszerzésére. Elbocsátás azonban nem lesz.
A megye városainak polgármesterei – például, Nagylak, Szentanna – is arról beszéltek az elmúlt napokban, hogy amennyire lehetséges, a beruházásokat nem szeretnék csorbítani, de úgy tűnik, a kényszer majd rávezeti őket, hogy egy-két fejlesztési tervet elhalasszanak.
– A lakosság semmiképpen nem fogja megérezni a szükséges lefaragást, hisz sem a közvilágítást, sem az iskolafűtést nem csökkentjük – mondott két példát Almási Vince kisiratosi polgármester, aki szerint úgy tűnik, nagyobb az ijedtség a polgármesteri hivataloknál, mint a valós veszély. Ennek ellenére bizonyos beszerzésekre biztosan kevesebb pénz jut idén, de ők gondoltak a nehezebb napokra, mert sikerült tartalékolni tavalyról.
Hunyad
Sötétben tapogatóznak a lyukak után

A megyei tanácsnál aránylag világos a kép: a papír és fénymásolási kiadásokat drasztikusan csökkentik, a tanácsülésekre nem adnak ki többé 45 vaskos mappát a napirendi pontokkal, szakbizottsági véleményekkel, hanem az interneten értesítik a tanácsosokat. Ezáltal több millió lejes megtakarítás érhető el, szemléltette a helyzetet Marin Butar, a megyei elnök tanácsosa. Ezenkívül lefaragják az utazásra szánt pénzeket, ami nemcsak a külföldi látogatások ritkulását, hanem a küldöttségek létszámcsökkentését is jelenti. Sőt, a megyén belüli közlekedésre szánt üzemanyagkeret is kisebb lesz idén. Konkrét számokról azonban korai lenne beszélni. Csökkentik ugyanakkor az egyéb protokoll kiadásokat, s az alkalmazottak se igen álmodjanak béremelésről.
Déván hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az utazási kiadáson már nem nagyon van mit csökkenteni: tavaly például csak egy külföldi látogatás volt, a Baranya megyei Szigetvárra. Az önkormányzat alkalmazottai eddig sem kaptak élelmiszerjegyeket, így hát a lefaragás alighanem a papírra, fűtésre, protokollra, tisztasági cikkekre fordított pénzösszegre vonatkozik, hangsúlyozta Viorica Nicula, a dévai önkormányzat gazdasági igazgatója. Azzal a megkötéssel, hogy a pontos meghatározás – mely területen mekkora kiadáscsökkentést eszközölnek – csupán a költségvetés elfogadása után lesz ismert. Valószínű azonban, hogy a jogszabály által előírt valamennyi területen csökkentik a kiadásokat.
Petrozsényban ugyanaz a probléma: amíg a helyi tanács el nem fogadja az idei költségvetést, korai lenne pontos adatokról beszélni. Egy valami biztos: minden területen csökkentik a kiadásokat, szögezte le a Nyugati Jelennek Tiberiu Iacob-Ridzi polgármester.
Temes
„Nem a kormány kellene eldöntse”

A temesvári önkormányzat pénzügyi szakemberei most dolgoznak a 2009. évi költségvetés elkészítésén. „Az biztos, hogy meghúzzuk a nadrágszíjat, és csak a legszükségesebb kiadásokat foglaljuk a költségvetésbe – tudtuk meg Lăcrămioara Condea szóvivőtől – de azt még nem tudjuk, milyen kiadásokat fognak lefaragni. Ami a személyzeti kiadásokat illeti, 28 vezetői és 98 végrehajtói állás betöltetlen a Városházán. Lesznek nyugdíjazások is, most veszik számba őket, olyan alkalmazottaink is vannak, akik korkedvezménnyel szeretnének nyugdíjba vonulni. Amennyiben a törvény előír egy bizonyos kiadás-csökkentést, azt feltétlenül be fogjuk tartani.”
„Hozzánk is eljutott decemberben a kiadások csökkentéséről szóló rendelet – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kaba Gábor, Zsombolya RMDSZ-es polgármestere. – Véleményem szerint nem a kormány kellene megmondja az önkormányzatoknak, hogy mire és mennyit költsenek. A helyi költségvetést a polgármesternek kell kézben tartani, ő vállal felelősséget érte, nem a kormány. Engem az is zavar, hogy központilag akarják eldönteni, hogy hány embert alkalmazhatunk. Tavaly Zsombolyán létrehoztunk egy inkubátorházat a vállalkozók számára és egy mezőgazdasági kiállítási központot. Ezekhez személyzetre van szükség, ha működtetni akarjuk őket! Legalább három embert kell hogy felvegyünk, mert a Sajtómúzeumhoz is szeretnénk egy idegenvezetőt alkalmazni. Lesz néhány beruházásunk is idén, uniós támogatással, a pályázatokat eleve úgy készítettük el, hogy kevés önrészre legyen szükségünk. Ezeket a kiadásokat nem lehet lefaragni. Az a mi dolgunk, hogyan állítjuk össze, és mire költjük el a költségvetésünket. A kormány adja ki minden településnek azt a bizonyos kvótát, ami a lakosok és az iskolások száma alapján jár, a többit pedig bízzák az önkormányzatokra!”
Szóljon hozzá