Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes

Reklám | Publicitate

Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet

Apróhirdetés  |  Magazin  |  Rendőrségi hírek  |  Horoszkóp |  Előfizetés |  Jelen Ház

Csütörtök, 2019. augusztus 22., 18.56

Szoros számok

Amióta tavaly év végén megjelent a kormányhatározat a költségek 15 százalékos lefaragásáról, régiónk önkormányzatai általában több megoldási javaslatot is előkészítettek, de úgy tűnik, a létszámcsökkentés mindenhol a legvégső variánsnak számít. Hol, miként akarják megoldani a nadrágszíj behúzását – néztünk utána mai riportunkban.



Arad
Várják a költségvetést

Drasztikus és konkrét költségcsökkentéssel egyelőre nem rukkolt elő egyetlen megyei önkormányzat sem, a polgármesteri hivatalok viszont ígérik, betartják a kormány által kért 15 százalékos spórolást. Jelenleg azonban, csupán a kapu előtt játszanak, és információink szerint megvárják, amíg elkészül az országos, majd a helyi költségvetés.

A megyeszékhely polgármesteri hivatalára azonban máris rátelepedett a félelem, a folyosói suttogások pedig felerősödtek, miután Gheorghe Falcă polgármester bejelentette, lesznek elbocsátások, a létszámcsökkentés minden igazgatóságot érinteni fog. Jelenleg csak elemzik a lehetőségeket. Mivel az ominózus rendelet nem határozza meg, hogy a költségcsökkentést leépítéssel (is) kell megoldani, úgy tudjuk, a szakszervezetek most bércsökkentést, de a létszám megtartását sugallják. Más kérdés, hogy az alkalmazottak a 15 százalékos spórolás nélkül is várhatóan kevesebbet keresnek idén, mert a kormány országos szinten 140 ezer, betöltetlen közalkalmazotti helyet fog eltörölni, hogy az üresen maradt tisztségek után kapott béralapot ne lehessen szétosztani a dolgozók között.

Aradon eddig az egyetlen konkrét takarékossági intézkedést a megyei önkormányzat elnöke, Nicolae Ioţcu jelentette be: drasztikusan csökkentik az alárendelt intézmények, vállalatok igazgatóinak fizetését, mert ezek gyakran meghaladták a megyei elnök jövedelmét is. Ioţcu szerint egy ilyen vezető nem kereshet többet, mint a megyei alelnökök.

A létszámleépítés tekintetében a megyénél is sok függ a szakszervezetektől, de egyelőre itt is csak „elemeznek” és „keresik a megoldásokat”. A fekete fellegek viszont február első hetéig is fejük fölött lebegnek, mert várhatóan csak ekkor derül ki, mennyi pénzből gazdálkodhatnak. Tény, a megyei és a városi önkormányzatnál, prefektúrán is tavaly ősszel megugrott az alkalmazottak száma. Az viszont érezhető, hogy a leépítés az utolsó költségcsökkentő megoldás lesz a három említett intézménynél, hisz a helyek rendkívül szorosan kötődnek a pártokhoz.

A helyzet paradoxonja, hogy a megyében a községek, városok önkormányzatainak java része eddig is szűkös anyagi körülmények között dolgozott, óriási adósságaik vannak a beruházókkal szemben, kifizetetlen közüzemi számlák sorakoznak a polgármesterek asztalán. S erről tudnak a megyei önkormányzatnál is.

– Eddig sem dobtuk ki a pénzt az ablakon, a jövőben sem fogjuk – mondta Antal Péter, az átlagnál jobb anyagi helyzetben lévő Pécska megbízott polgármestere. – A költségeket azonban természetesen mi is levágjuk, gondolok itt a bútorvásárlásra vagy egyéb fogyóanyagok beszerzésére. Elbocsátás azonban nem lesz.
A megye városainak polgármesterei – például, Nagylak, Szentanna – is arról beszéltek az elmúlt napokban, hogy amennyire lehetséges, a beruházásokat nem szeretnék csorbítani, de úgy tűnik, a kényszer majd rávezeti őket, hogy egy-két fejlesztési tervet elhalasszanak.

– A lakosság semmiképpen nem fogja megérezni a szükséges lefaragást, hisz sem a közvilágítást, sem az iskolafűtést nem csökkentjük – mondott két példát Almási Vince kisiratosi polgármester, aki szerint úgy tűnik, nagyobb az ijedtség a polgármesteri hivataloknál, mint a valós veszély. Ennek ellenére bizonyos beszerzésekre biztosan kevesebb pénz jut idén, de ők gondoltak a nehezebb napokra, mert sikerült tartalékolni tavalyról.


Hunyad
Sötétben tapogatóznak a lyukak után

Noha a kormány elrendelte a közigazgatási kiadások 15 százalékos csökkentését, Hunyad megyében korai lenne konkrétumokról beszélni. Amíg az önkormányzatok nem fogadják el 2009-es költségvetésüket, csupán sejteni lehet, hol szorítják meg a nadrágszíjat. E téren maga a kormány sem túl jó példa, mivel nem fogadta el az idei költségvetést, amely mintának számíthat az önkormányzatoknak. A csökkentés azonban csakis bizonyos kiadásokra vonatkozik: az önkormányzatok kötelékébe tartozó tanügyi intézmények működtetésére, vagy a szociális ráfordításokra nem vonatkozik, csupán az adminisztratív gépezet működési költségeire.

A megyei tanácsnál aránylag világos a kép: a papír és fénymásolási kiadásokat drasztikusan csökkentik, a tanácsülésekre nem adnak ki többé 45 vaskos mappát a napirendi pontokkal, szakbizottsági véleményekkel, hanem az interneten értesítik a tanácsosokat. Ezáltal több millió lejes megtakarítás érhető el, szemléltette a helyzetet Marin Butar, a megyei elnök tanácsosa. Ezenkívül lefaragják az utazásra szánt pénzeket, ami nemcsak a külföldi látogatások ritkulását, hanem a küldöttségek létszámcsökkentését is jelenti. Sőt, a megyén belüli közlekedésre szánt üzemanyagkeret is kisebb lesz idén. Konkrét számokról azonban korai lenne beszélni. Csökkentik ugyanakkor az egyéb protokoll kiadásokat, s az alkalmazottak se igen álmodjanak béremelésről.

Déván hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az utazási kiadáson már nem nagyon van mit csökkenteni: tavaly például csak egy külföldi látogatás volt, a Baranya megyei Szigetvárra. Az önkormányzat alkalmazottai eddig sem kaptak élelmiszerjegyeket, így hát a lefaragás alighanem a papírra, fűtésre, protokollra, tisztasági cikkekre fordított pénzösszegre vonatkozik, hangsúlyozta Viorica Nicula, a dévai önkormányzat gazdasági igazgatója. Azzal a megkötéssel, hogy a pontos meghatározás – mely területen mekkora kiadáscsökkentést eszközölnek – csupán a költségvetés elfogadása után lesz ismert. Valószínű azonban, hogy a jogszabály által előírt valamennyi területen csökkentik a kiadásokat.

Petrozsényban ugyanaz a probléma: amíg a helyi tanács el nem fogadja az idei költségvetést, korai lenne pontos adatokról beszélni. Egy valami biztos: minden területen csökkentik a kiadásokat, szögezte le a Nyugati Jelennek Tiberiu Iacob-Ridzi polgármester.


Temes
„Nem a kormány kellene eldöntse”

A Temes Megyei Tanács és az önkormányzatok igyekeznek lefaragni a kiadásaikból a tavalyi évhez képest, de mivel az idei költségvetések még nem készültek el, konkrét számokat nem tudtak mondani. „A megyei önkormányzat az országos költségvetés jóváhagyásáig a tavalyi év költségvetésének 1/12-ed részével indult januárban, a törvényes rendelkezések értelmében – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Jana Lavrits, a megyei tanács szóvivője. – Tavaly decemberben napvilágot látott 223-as sürgősségi kormányrendelet, amely a közigazgatási intézmények költségvetésének csökkentését irányozza elő. A Temes Megyei Önkormányzat az alábbi intézkedésekkel csökkentené a kiadásokat: nem rendeznek versenyvizsgákat a betöltetlen állások elfoglalása érdekében és legalább 15%-kal csökkentik a szolgáltatásokra és javak vásárlására fordított kiadásokat. „2009 az infrastrukturális beruházások éve lesz a Temes megyei önkormányzat számára – tudtuk meg Constantin Ostaficiuc megyei elnöktől –, több tízmillió eurós kiadásaink lesznek megyei utak építésére, a környezetbarát hulladéktároló megépítésére, a Várbástya, a Falumúzeum és a Bánság Múzeum felújítására, a megyei tanács új épületszárnyának befejezésére. Európai támogatások és kormánypénzek mellett bankkölcsönökből és saját erőforrásokból kell fedeznünk a hatalmas kiadások egy részét”.

A temesvári önkormányzat pénzügyi szakemberei most dolgoznak a 2009. évi költségvetés elkészítésén. „Az biztos, hogy meghúzzuk a nadrágszíjat, és csak a legszükségesebb kiadásokat foglaljuk a költségvetésbe – tudtuk meg Lăcrămioara Condea szóvivőtől – de azt még nem tudjuk, milyen kiadásokat fognak lefaragni. Ami a személyzeti kiadásokat illeti, 28 vezetői és 98 végrehajtói állás betöltetlen a Városházán. Lesznek nyugdíjazások is, most veszik számba őket, olyan alkalmazottaink is vannak, akik korkedvezménnyel szeretnének nyugdíjba vonulni. Amennyiben a törvény előír egy bizonyos kiadás-csökkentést, azt feltétlenül be fogjuk tartani.”

„Hozzánk is eljutott decemberben a kiadások csökkentéséről szóló rendelet – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kaba Gábor, Zsombolya RMDSZ-es polgármestere. – Véleményem szerint nem a kormány kellene megmondja az önkormányzatoknak, hogy mire és mennyit költsenek. A helyi költségvetést a polgármesternek kell kézben tartani, ő vállal felelősséget érte, nem a kormány. Engem az is zavar, hogy központilag akarják eldönteni, hogy hány embert alkalmazhatunk. Tavaly Zsombolyán létrehoztunk egy inkubátorházat a vállalkozók számára és egy mezőgazdasági kiállítási központot. Ezekhez személyzetre van szükség, ha működtetni akarjuk őket! Legalább három embert kell hogy felvegyünk, mert a Sajtómúzeumhoz is szeretnénk egy idegenvezetőt alkalmazni. Lesz néhány beruházásunk is idén, uniós támogatással, a pályázatokat eleve úgy készítettük el, hogy kevés önrészre legyen szükségünk. Ezeket a kiadásokat nem lehet lefaragni. Az a mi dolgunk, hogyan állítjuk össze, és mire költjük el a költségvetésünket. A kormány adja ki minden településnek azt a bizonyos kvótát, ami a lakosok és az iskolások száma alapján jár, a többit pedig bízzák az önkormányzatokra!”