Hétfõ, 2018. július 23., 20.47
Módosíthatják a restitúciós törvény végrehajtását

T. Háztartás

A főutca ingatlanai csendben megúszták a restitúciós viharokat
A főutca ingatlanai csendben megúszták a restitúciós viharokat
APD-L október 13-án 55 képviselővel fellebbezett az Alkotmánybíróságon az államosított ingatlanok törvényének módosítása ellen, amelyet a parlament hozott az előző héten.


A demokrata liberálisok azzal indokolják az óvást, hogy a parlament által elfogadott módosítás nyomán a jogszabály megszegi az alkotmány 44. cikkelyét, amely előírja, hogy a tulajdon garantált, és tilos az államosítás, hangsúlyozta Emil Boc. A törvénymódosítás előírja, hogy azokat az ingatlanokat, amelyeket az 112/1995-ös törvény rendelkezései alapján eladtak, nem adják vissza természetben, hanem csak az ellenértéket fizetik ki érte.
Mai riportunkban utánanéztünk, miként áll régiónkban a visszaszolgáltatás, kikre leselkedik továbbra is a kilakoltatás veszélye.


Arad
Hullámverés falak között

Aradon, akárcsak az ország többi megyéjében, a restitúciós törvény végrehajtásának, viszonylagos befejezésének legnagyobb akadálya, hogy a megoldatlan problémák feltornyosultak, senki nem tudja megjósolni, mikorra várható a megoldás. Így aztán érthető, hogy a megyében számtalan visszaélés történt, hozzáértők szerint elsősorban a 112-es törvény megjelenése nyújtott kiskapukat lakásüzérkedésekre. Ennek ellenére, igazából nagy, botrányos restitúciós perek nincsenek, annál több, amelyek a kisembereket érintik. A megyeszékhelyen a határidő lejártáig 2500 restitúciós kérelmet rögzítettek, ám a kérdőjelek nem Aradon, hanem Bukarestben oldódnak meg, onnan kell hogy érkezzen a határozat.

A legtöbb probléma a kilakoltatások körül keletkezett. A polgármesteri hivatal eddig közel száz olyan család vagy egyén lakásproblémáját oldotta meg saját alapból, akik a törvény végrehajtását követően kerültek utcára. A hivataltól kapott, legfrissebb információk szerint Aradon összesen körülbelül 350 családot érint(ett) a kilakoltatás, közülük, mint említettük, nagyjából száz sorsa oldódott meg. A lista pedig természetesen nem végleges, hisz sokan sejtik, hogy előbb vagy utóbb ki kell költözniük, ám amíg nem kapják meg az erről szóló végleges, írásos határozatot az “új” tulajdonostól, még reménykednek. De a helyzetet súlyosbítja a megszámolhatatlan sok pereskedés, amelyekben a kilakoltatásra várók járják a törvényszéket és reménykednek számukra kedvező döntésben. Hogy hány ilyen, a restitúciós törvénnyel kapcsolatos per folyik most a megyében, senki nem merte megsaccolni, de a jelek szerint több százra tehető a számuk, hisz a végleges döntésig számtalan fellebbezési lehetőség van, amit a felek ki is használnak.

A fedélre kétségbeesetten várakozók névsora 150 lakáskérelmet jelent most a polgármesteri hivatalnál, amely, miután saját, meglévő lakásalapját nagyjából kimerítette, most új tömbházakat próbál építeni saját és központi forrásokból. Mert tulajdonképpen a kormánynak kötelező lenne finanszírozni a munkálatokat, a pénzek azonban általában késnek.

A hivatal szóvivőjétől megtudtuk, tavasztól várható nagyobb iramú építkezés Kisszentmiklóson, a Tarafului utcában. Itt a város összesen hét tömbházat akar felhúzni, ebből az első három készült csak el, a másik négy csupán a dokumentációban létezik, de reménykednek, a tél elmúltával sikerül ezeket is megépíteni.

A nagy betegek

A restitúciós törvénnyel érintett intézmények sorában a legkritikusabb helyzetbe az egészségügyi intézmények kerültek. S azok közül is az onkológia, a szülészet és a járványkórház, de egyszer költöznie kell a tüdőkórháznak is. Az illetékesek az új megyei kórházban látják a megoldást, csakhogy ott még egyetlen kapavágás sem történt, miközben az említett kórházak Európa szégyeneinek számítanak, amit csak az nem vesz észre, aki nem akarja. Az új kórház, ha majd egyszer elkezdik építeni, a kiírási terv szerint négy év alatt lesz kulcsra kész, addig azonban az onkológián ráomlik a tető a betegekre. Ráadásul sem a TBC-kórház, sem a fertőzőosztály nem fog az új „csodakórházba” költözni, mert ezek számára kötelező külön épületeket biztosítani.
A többi, kilakoltatásra ítélt intézmény közül a Művészeti Népiskola sorsát megoldja a megyei önkormányzat az új székhelyen, a Gyermekpalota pedig szintén a saját telkére építendő épületbe kerül, majd ha ez elkészül.

Nem véletlen, hogy az aradi politikusok, pártállástól függetlenül, pozitívan fogadták a restitúciós törvény módosítását, hogy a tulajdonosokat kárpótolják, és ne kelljen kilakoltatni embereket, intézményeket.


Hunyad
Zűrös „igazságtétel”

Az Ocskay-kastélyért még mindig folyik a per – Átfogó képet nem tudok festeni a visszaszolgáltatott ingatlanokról – bocsátja előre Lucreţia Suciu, a dévai lakásalapi hivatal vezetője. Az adatok, melyek jelenleg az intézmény birtokában vannak, csupán a 2001-ben megjelent 10-es törvény hatálya alá eső ingatlanokra vonatkoznak. Mert előbb volt az 1995-ben megjelent 112-es törvény, amely bizonyos eseteket már megoldott, de az ingatlanokat használó bérlőknek kínált felvásárlási lehetőséggel a legtöbb visszaszolgáltatási ügyet csak jobban összebonyolította. És jött a 10-es törvény, amely alapján aztán az eredeti tulajdonosok elvileg visszakaphatták ingatlanaikat. Ez Déván újabb 87 igénylést hozott, amiből jelenleg 13-ról mondható el, hogy megoldódott. Igaz, legtöbbjük törvénykezés útján. A bírósági döntések alapján visszaszolgáltatott ingatlanokból való kilakoltatások relatív simán zajlanak. De az esetek többségében a bérlők még mindig ott laknak az illető házakban a tulajdonosnak fizetendő bér fejében. A városi tanács nemrég döntést hozott arra vonatkozóan, hogy az eddig kilakoltatott, vagy arra váró személyek, családok szociális lakást kapjanak a most épülő új, Zăvoi lakónegyedben. Tehát ez a 13 eset nagyjából rendeződni látszik. További 12 kérést pedig eleve elutasítottak.

Ott van azonban még közel 60 igénylés, ami egyelőre a levegőben lóg. Tizenegy kérést továbbítanunk kellett különböző közintézmények, illetve olyan magáncégek felé, melyek jelenleg birtokolják az illető épületeket. Ilyen például a kereskedelmi kamara, amely a város régi központjában lévő impozáns épületben székel, vagy a polgármesteri hivatalhoz tartozó házasságkötési iroda, amelyről tudom, hogy időközben már vissza is szolgáltatták – mondja Lucreţia Suciu.

A további több mint félszáz visszaigénylés sorsa azonban bizonytalan. Körülbelül 80 százalékuk törvényszékre került és az igénylők várják a per kimenetelét. De rajtuk kívül még tucatjával  járják a törvényszéket azok is, akik eleve peres úton fogtak neki ingatlanaik visszaszerzéséhez. Ilyen eset például a volt Ceauşescu-villa, amelyet egy régi dévai családtól sajátítottak ki. De mivel telekkönyvileg az eredeti tulajdonos nevén maradt, ez utóbbi jogosan követelte vissza házát attól a cégtől, mely 1989 után birtokba vette az ingatlant. Ilyen eset számtalan volt Déván is, de ezekről pontos kimutatást talán csak a törvényszéken lehetne szerezni, hiszen ezek a dossziék nem mentek át a polgármesteri hivatalon – magyarázza Lucreţia Suciu.


Temes
Gyanús visszaszolgáltatások

Kilakoltatás előtt a „Kis-Lenau” épületeTemesváron sok bonyodalmat okozott az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Az állami intézményeknek otthont adó régi épületeknek több mint a felét peres úton visszakapták a volt tulajdonosok és az iskolákat, közhivatalokat kilakoltatják. Ovidiu Drăgănescu prefektus szerint a polgármesteri hivatalnak a perek során ki kellett volna harcolni, hogy ezek az intézmények továbbra is használhassák az ingatlanokat, a tulajdonosokat pedig kártalanítsák, más esetekben érvényesíteni kellett volna a városháza elővásárlási jogát. A fentiek mellett több százra – a prefektus szerint kétezerre – tehető a „gyanús” visszaszolgáltatások száma. Már jóval a visszaigénylések határidejének lejárta után is jelentek meg külföldi „örökösök”, akiknek nevében bizonyos felhatalmazott személyek sorra visszaigényelték és vissza is kapták a város központi fekvésű, jelenleg eurómilliókat érő villáit a Loga utca, a Rózsapark, az Eminescu utca környékén. Ezek az ingatlanok zömmel az úgynevezett „roma ingatlanmaffia” kezére kerültek, úgy tűnik, nem véletlenül.

Darázsfészekbe nyúltunk?

Sajnos, nem kaptunk adatokat sem a visszaigényelt, sem a visszaszolgáltatott épületek számáról. Az intézmény szóvivője, Lăcrămioara Condea a Nyugati Jelennek elmondta: sok a peres ügy a visszaszolgáltatások területén, ezért nincs róluk pontos nyilvántartás...

Azt viszont megtudtuk, hogy Temesváron több száz, a tulajdonosoknak visszaszolgáltatott ingatlanból kilakoltatott család kért bérlakást a polgármesteri hivataltól. A várakozó listán jelenleg 657 család szerepel. A kérelmezők listáját évente frissítik. A legrégebbi lakáskérést még 1993-ban adták be! Ezekre a listákra csak azok a családok kerülnek fel, amelyeket kilakoltattak, kilakoltatás előtt állnak, illetve azok, amelyeket az ingatlan tulajdonosa hivatalosan felszólított, hogy egy bizonyos határidőn belül költözzenek ki a lakásukból.

A városháza szóvivője szerint 2007-ben összesen 38 lakás közül választhattak a kérelmezők. 2008-ban egy felújított cukorgyári munkásszálláson 21 szociális bérlakást utaltak ki a kilakoltatott családoknak. “A Bécsi Kaszárnya eladása nyomán a város költségvetésébe befolyt összegnek egy részét szociális lakások építésére fordítja a Temesvári Polgármesteri Hivatal – mondta Lăcrămioara Condea –, a Lippai úton, a Ion Ionescu de la Brad tömbháznegyedben lévő telken 400 szociális lakás épül. Ha ezek a lakások felépülnek, nagyrészt megoldódik a visszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatott bérlők lakáshelyzete”.

Iskolák és kórházak kerülhetnek az utcára

A szóvivő rendelkezésünkre bocsátotta továbbá azoknak a természetben visszaszolgáltatott ingatlanoknak a listáját, amelyeket iskolák és állami intézmények használtak. A polgármesteri hivatal jogászai sorra elveszítették a visszaszolgáltatási pereket, a rossz nyelvek szerint azért, mert a városvezetés nem akarta több millió eurós kártalanításokkal “megterhelni” a költségvetést. Peres úton veszítette el a városháza a Kardiológiai klinikát (ASCAR), a Kemoterápia  klinikát, az Ideggyógyintézet épületét, a Szemkórházat, a Gyermekkórház épületeinek egy részét, az egyik szülészet és az Egészségügyi Igazgatóság épületét, valamint egy sor iskolaépületet (Bánsági Kollégium, a Lenau Líceum Dóm téri épületét, a Képzőművészeti Líceum, a Bartók Béla Líceum és a Doszitej Obrádovics Líceum épületeit, az Építőipari Szakközépiskola,  a Gyermekpalota, sőt, a Temes Megyei Tanfelügyelőség épületét is! A fenti intézmények közül néhánynak sikerült hosszú távú bérleti szerződést kötni a tulajdonossal, ezek között van a Bartók Béla Líceum is, amely a Katolikus Püspökségtől bérli az épületet. A többi intézményt azonban előbb-utóbb kilakoltatják, sorsuk bizonytalan.

Botrány robbant ki a Forradalom emlékmúzeuma E. Ungureanu utca 8. szám alatti épületének visszaszolgáltatása körül. Az egyesület 1998-ban 99 évre megkapta az emeleti részt ingyenes használatra. Orban Traian elnök szerint 16 milliárd régi lejt fektettek be a romos épület felújításába, a tetőteret is beépítették, most pedig választhatnak a kilakoltatás vagy a havi 2500 eurós bérleti díj fizetése között. „Miután adományokból és költségvetési kiutalásokból szerzett jelentős összegeket fektettünk az épületbe, most házbért követelnek tőlünk!” – nyilatkozta felháborodottan Orban Traian, a Forradalom Emlékmúzeuma Egyesület elnöke. „Beadványt intéztem a megyei önkormányzathoz, amelyben azt kértük, hogy fizessék ők a házbérünket, mert nekünk nincs rá lehetőségünk. Jelenleg teljes bizonytalanságban vagyunk, mert az ingatlant idén nyáron visszakapta a tulajdonos, a házbért viszont nem tudjuk fizetni” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Orban Traian.

A Francia Kulturális Központnak otthont adó Kimmel-villát is visszaszolgáltatták, de az intézmény megegyezett a bérben a régi-új tulajdonossal. A szerencsésebb esetek közé sorolható a Diákművelődési Ház ügye is, amelynek épületét visszakapta a katolikus egyház és decemberben esedékes volt a diákok kiköltöztetése. A diákok a főtérre vitték és nagydobra verték a kilakoltatási ügyet. Az új tanügyminiszter, a temesvári Anton Anton fülébe is eljutott a csatazaj és ennek hatására felvette a jövő évi befektetések listájára az új Diákművelődési  Ház megépítését a V. Pârvan körút 6. szám alatt, a Ion Vidu Zenelíceum szomszédságában. A létesítmény felépítéséig a diákok továbbra is használhatják a józsefvárosi épületet, a Katolikus Püspökség hozzájárulásával.


Fehér
Kipipálva

A Nagyenyedi Polgármesteri Hivatal által kiadott nyilatkozat alapján, amióta a két restitúciós törvény megjelent, Nagyenyeden 227 kérelmet regisztráltak. Ezek közül 40 tulajdonos visszakapta természetben a tulajdonát, 93 pedig annak megfelelő értékét.
Tehát 133 kérelmezés pozitív elbírálásban részesült. Jelenleg 68 kérelem van elküldve az ANRP-hez, hogy kártérítésben részesítsék az igénylőket. 15 kérelmet elutasítottak, egy peres ügy van folyamatban. A kilakoltatások nehézségekbe ütköznek, mert nem tudnak lakást biztosítani a kilakoltatottaknak. A belvárosban nagyobb ingatlanok is visszakerültek a tulajdonosokhoz, mint a volt poliklinika épülete, a Bethlen Gábor Kollégium épületei, a rendőrségé, amelyet kilakoltatás fenyeget.


A kétszázmillió eurós üzlet

Idén tavasszal derült fény Temesváron egy leleményes okirathamisítási ügyre, amelyről annak idején beszámoltunk lapunk hasábjain. Egy belvárosi telket hamis városházi restitúciós rendelet alapján telekkönyveztek egy valószínűleg nem létező személy nevére, aki „felhatalmazta” az ingatlanmaffia egyik közismert tagját, hogy értékesítse a telket. Az ügyből hatalmas botrány lett, mert a telket egy minden hájjal megkent arab üzletembernek akarták eladni, aki kiderítette, hogy a területet hamis papírok alapján telekkönyvezték.

A telekügy rávilágított az ún. ingatlanmaffia által alkalmazott „üzleti módszerekre”. A városháza valamelyik alkalmazottja beazonosítja a visszaigényelhető és még vissza nem igényelt ingatlanokat (épületet, telket). Megszerzik a telekkönyvi nyilvántartás számát és egy visszamenőleges (in extenso) kivonatot, amelyből megtudják az államosítás előtti utolsó tulajdonos nevét. Elkészítik az „örökös” hamis iratait, aki általában egy külföldi jegyzőnél „felhatalmazza” az ingatlanmaffia képviselőjét, hogy járjon el az ingatlan ügyében. Utóbbi visszaigényli, peres úton megkapja és jó pénzért eladja az ingatlant egy jóhiszemű vásárlónak. Vagy hamis iratok alapján közvetlenül telekkönyvezteti az ingatlant. A prefektúra vezetői szerint legalább kétezer temesvári ingatlant igényeltek vissza nem létező örökösök nevében, de ez sem a városházán, sem a bíróságon nem okozott feltűnést.

A Nyugati Jelen hasábjain is bemutatott okirat-hamisítási ügyben azóta sem vontak felelősségre senkit, feltehetőleg a nem létező örököst, a „budapesti” Robert Bergert találják majd bűnösnek… Egy újságíró 200 millió euróra becsülte az ingatlanmaffia által törvénytelen módon megszerzett temesvári ingatlanok értékét.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Lovas / Szombat, 2008. október 18., 09.02 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Mi az oka annak, hogy Fehér és Krassó-Szörény ritkán szerepel a lapban. Resicán csak egy ember ír, de Enbyeden fiók szerkesztőség is van.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'