Hétfõ, 2017. október 23., 22.08

Település-átszervezési kísérlet

Borosjenő sem üti meg a mércét
Borosjenő sem üti meg a mércét
A szenátusban vitatják már Nicolae Dobra PD-L szenátor törvényjavaslatát, amelyet ha elfogadnak és életbe lép, a tízezernél kevesebb, szavazati joggal rendelkező lakosú városokat községgé, az ötezernél kisebb községeket pedig faluvá fokoznák vissza. 


Az indoklás szerint ezzel pénz takarítható meg, és megakadályozható, hogy önkormányzatok százai váljanak fizetésképtelenné. Mai riportunkban utánanéztünk, hogy ez mekkora tarolást jelentene régiónkban.


Arad
Gyökeres átrajzolás


Ha netalán megszavaznák, és életbe lépne az önkormányzati átszervezés, akkor Arad megyében valóságos tarolásra kerülne sor, s az intézkedés valamilyen formában minden települést érintene. A Statisztikai Hivataltól kapott adatok szerint 2010. január 1-jén a megyeszékhelyen kívül létező kilenc város közül csak háromnak lakossága haladta meg a tízezer főt, ám amennyiben csak a szavazati joggal rendelkezők számát vesszük figyelembe, akkor a helyzet ennél is rosszabb. Az adatok alapján Arad után a második legnépesebb város Pécska (13 793 lakos), utána következik Szentanna  (13 362) és Lippa, amely a maga 10 979 lakosával rezegteti a lécet. A tízezres számhoz legközelebb Borosjenő áll (9466), a többi várost azonban községgé fokoznák le: Kisjenő (8273), Kürtös (8118), Nagylak (8035), Pankota (7624), Borossebes (6287).

A megye 69 községe esetében még rosszabb a helyzet, mert az ötezres lakossági limitet mindössze hat település haladja meg: Mácsa (6601), Székesút (6194), Világos (8654), Ternova (6185), Vinga (6508), és a rekordernek számító, Araddal lassan összenövő Öthalom (11 616). Vagyis egyetlen többségi magyarlakta község sem maradna, mindegyiket faluvá fokoznának és odacsapnának egy szomszédos, nagyobb községhez, megváltoztatva ezzel az etnikai összetételt. Más kérdés, hogy az ezer lakos alatti községeket valóban vissza kellene fokozni faluvá, és hozzácsapni a legközelebbi községhez, mert ilyen kis lélekszámmal képtelenek ellátni közfeladataikat, működtetésük kizárólag a megyei önkormányzat támogatásával lehetséges. A megyében négy ilyen község létezik: Ignafalva (Igneşti, 755 lakos), Menyháza (997), Selénd (Şilindia, 868), Sistaróc (Şiştarovăţ, 352).

A legfájóbb lefokozást várhatóan Kisiratos élné át, hisz a falu, hosszas előkészítés és lobbizás eredményeként mindössze hat éve szakadt le Kürtösről és lett ismét önálló község a maga 1619 lakosával.

– Teljesen felháborít a dolog, ezt egyenesen képtelenség így véghezvinni – mondta a Nyugati Jelennek Almási Vince kisiratosi polgármester. – Aki ezt kidolgozta és benyújtotta, finoman szólva fogalma sincs arról, mi történik az életben. Ugyan mit spórolnának meg? Hogy a megszüntetett községekben többé nem kell utat vagy járdát építeni, víz- és csatornahálózatot fejleszteni? Vagy azt a négy-öt fizetést akarják megtakarítani? Ha az illető eljönne Kisiratosra, például, de szerintem máshol is hasonló a helyzet, akkor látná, hogy reggeltől hány ember jön a polgármesteri hivatalba intézni az ügyeit. Egy nyájat nem lehet pásztor nélkül hagyni, ráadásul Románia még nincs megérve erre az átszervezésre. Nyugat-Európában az önkormányzatoknak van pénzük, kiszervezik a szolgáltatásokat, és minden olajozottan működik. Szerintem csiszolni kellene rajta, ha már reformot akarnak.

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Horváth Levente alprefektust is, aki szerint Nicolae Dobra PD-L-szenátor törvényjavaslata egyáltalán nem megoldás a magyarlakta községek számára. 

– Nem feltétlenül kell mindent kizárólagosan a költségmegtakarítás szempontjából értelmezni vagy megoldani, még akkor sem, ha most recessziós hónapokat, éveket élünk át. Emlékeztetnék, hogy Arad megyei szinten sikeresen alkalmaztuk az önkormányzatok karcsúsítását, és jelenleg csupán 9-10 helység maradt, ahol a közalkalmazottak száma nem felel meg a törvényben szabályozott struktúrának, de biztos vagyok benne, hogy év végéig ők is megoldják a helyzetet. Azt, hogy hány lakosnál kezdődik egy város önfenntarthatósága, lehet elemezni, de mivel a legszegényebb megyéink a Székelyföldön vannak, nem hinném, hogy most ez lenne a legsürgősebb tennivaló.


Temes
A lakosság inná meg a levét 


A megyei jogú városok mellett (Temesvár, Lugos) csak két vidéki város – Nagyszentmiklós és Zsombolya –, valamint körülbelül egy tucat község ütné meg az új közigazgatási törvénytervezetben javasolt lakossági mércét. Az RMDSZ-es polgármesterek közül egyeseket nem érint a tervezett közigazgatási reform, mások viszont úgy vélik: az elképzelés abszurd, megoldhatatlan feladatok elé állítaná a lakosságot, amelynek esetenként 30-40 kilométert kellene utaznia egy, csak a községházán beszerezhető iratért.

A legérzékenyebben Óteleket érintené a települések tervezett összevonása: évekig tartó küzdelem árán Ótelek község 2008-ban nyerte vissza önállóságát, amelyet az új törvénytervezet által szabott feltételek mellett el is veszítene. Szabó Csaba polgármesternek lesújtó véleménye van a parlament napirendjére tűzött törvénytervezetről: „Az a véleményem, hogy ezzel a tervezettel el akarják vonni a figyelmünket az ország súlyos gondjairól. Számunkra katasztrofális következményekkel járna egy ilyen törvény elfogadása: nemcsak hogy elveszítenénk nehezen kivívott függetlenségünket, de feltehetőleg egy távoli községhez, Újpécshez csatolnák Óteleket. Az embereknek 30-40 kilométert kellene utazniuk egy hivatalos iratért, amit csak a községházán lehetne beszerezni. Amióta önállóak lettünk, sok minden megváltozott Óteleken, sorra megvalósultak a választási ígéreteink. Ha Újpécshez csatolnák Óteleket, a polgármesternek valószínűleg csak a fényképét ismerné a lakosság, a választási plakátokról.”Vajda Pál újvári polgármester véleménye szerint a 3000 lakosú községek, mint Újvár, meg kellene őrizzék a függetlenségüket, ő 1500-2000 lakosnál húzná meg a határt. „Egy olyan közigazgatási átszervezés, amelynek nyomán csak 10-12 község maradna Temes megyében a jelenlegi 90 helyett, véleményem szerint csak egy beteg agy szüleménye lehet. Amikor Újvár községhez hat település tartozott, az itteni lakosoknak is gondot okozott a községházát felkeresni. Jánosfölde 16 kilométerre volt Újvártól, a buszjegy drága, a mezőgazdasági nyugdíjak ma sem nem haladják meg a 350-400 lejt. Az én véleményem szerint nem a községházán dolgozó alkalmazottak néhány száz lejes fizetésén kellene spórolni, hanem a minisztériumokban dolgozó aktatologatókon, akiknek 3-4000 lejes fizetésük van” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Vajda Pál. 

Ihász János igazfalvi polgármester úgy véli, hogy a jelenlegi kormány mandátuma végéig nem tudja végrehajtani a közigazgatási átszervezést. „Véleményem szerint szükség lenne egyes községek összevonására, de az átszervezést rugalmasan kellene alkalmazni, megtartva azokat a községeket, amelyek önállóan jól fejlődnek. A mostani elképzelés szerint 3-4 községet kellene összevonni, ami akár 15-20 falut is jelenthetne. A mostani bürokrácia mellett, amikor az embereknek minden papírért személyesen kell bejönniük a községházára, a községek összevonása nagyon megnehezítené a lakosság dolgát. Ha népszavazást írnának ki ezekben a kérdésekben, senki nem szavazná meg, hogy átjárjon a szomszéd községbe. Véleményem szerint egy ilyen törvénytervezetet nem lehet elfogadtatni a parlamenttel sem.”

Kaba Gábor zsombolyai és Szilágyi Géza újszentesi polgármesterek nem aggódnak az esetleges közigazgatási átszervezés miatt. Zsombolyának a lakossága meghaladja a 11 800-as lélekszámot, így az utóbbi években szépen fejlődő várost nem fenyegeti a községgé való visszaminősítés veszélye. Újszentes lakossága a 2002-es népszámlálás szerint még csak 2672 fő volt, de a község azóta Temesvár kertvárosává épült ki, így a lakosság száma nagy valószínűséggel meghaladja az ötezret, tudtuk meg Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestertől.



Hunyad
Közérdek és önérdek között


Amennyiben a kormány asztalára kerülő tervezet érvénybe lép, Hunyad megyében széles körű átszervezésre kerül sor. Jelenleg a megye 456 faluja 55 községbe csoportosul, csakhogy egyetlennek a felnőtt lakossága sem éri el az 5000 főt, szemléltette a helyzetet Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa. A legnépesebb a Hátszeg és Petrozsény között félúton lévő Puj, melynek 18 éven felüli lakossága olyan 4800 fő. Mindezek alapján a tervezet elfogadása után minden valószínűséggel a községek összevonására kerülne sor.

A városok esetén is akad néhány, melynek városi besorolása kérdésessé válhat: Urikány, Aninósza, Pusztakalán vagy Algyógy, amelyek összlakossága, beleértve a 18 éven aluliakat is, a tízezer fős határ körül van, vagy az alatt. Sőt, Brád sem biztos, hogy eléri a városi létszám minimális szintjét, noha jelenleg megyei jogú városnak minősül.

Hogyan fogadják az érintettek a tervezetet? A magyar lakosságot alig érinti, hiszen a megye 6 magyar faluja közül 5 közigazgatásilag városhoz (Déva, Vajdahunyad, Pusztakalán) tartozik, s csupán a meglehetősen elszigetelt Lozsád az, amely községhez – Martinyesd – tartozik. A polgármesterek között bizonyára nem lehet túl nagy a lelkesedés, hiszen az összevonással jó néhányan elveszítenék tisztségüket, s a közigazgatási apparátus is karcsúbb lenne, véli Dézsi Attila. Aki szerint ahhoz, hogy önálló közigazgatási egység lehessen, egy község felnőtt lakossága legalább háromezer fő kellene legyen. A tervezet ugyanis elsősorban a közigazgatás hatékonyabbá és rugalmasabbá tételét célozza meg, az adminisztratív költségek csökkentése és a bürokrácia visszaszorítása révén. Növekednének viszont a fejlesztési és beruházási lehetőségek. Hasonló megfontolásból vetődött fel jó néhány éve Déva, Vajdahunyad, Piski és Pusztakalán egyesítése a Corvinia metropolisban. Sőt, hétvégi Zsil-völgyi látogatása alkalmával a prefektus felvetette a 6 bányavidéki város hasonló összefogását, melyet az ottani polgármesterek hűvösen fogadtak. Kivéve Tiberiu Iacob-Ridzit, Petrozsény polgármesterét, aki az ötlet lelkes támogatója.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu