JelenHaz
Péntek, 2019. március 22., 14.05
Elhullott állatok megsemmisítése

Tetemrehívás

Tevékenységének november 17-től való felfüggesztésével fenyegetőzött az országban az állati tetemek összegyűjtésében, megsemmisítésében monopolhelyzetet élvező Protan-ATEV Rt.


Ennek oka, hogy az utóbbi időben a környezetvédelmiek egyre gyakrabban tépik le nekik a büntetőcédulákat, mivel feldolgozási módszereik még messze vannak az uniós kívánalmaktól. Igaz, erre kaptak derogációt. De, saját bevallásuk szerint azt is „megunták”, hogy a környezetvédelmi minisztérium három hónapja halogatja a számukra szükséges új engedély kiadását. A környezetvédelmi hatóság úgy véli, amenynyiben a Protan befagyasztja a tevékenységét, felelni fog a következményekért, a mezőgazdasági tárca ellenben sokkal optimistább, szerintük a vállalat „nemzeti fontosságú”, ezért nem tehetnek lakatot egyetlen kirendeltségük ajtajára sem.

Az üggyel kapcsolatban a Protan vezetősége elmondta, képtelenek saját forrásból finanszírozni a tetemgyűjtést és -megsemmisítést, mert jelenleg is likviditási gondokkal küszködnek, mivel az állam több mint 16 millió lejjel tartozik nekik, még 2006-ból is vannak kifizetetlen számlák. Ők pedig eddig körülbelül 80 millió lejt fektettek a tevékenységbe.

A Protant az ’50-es években hozta létre az állam. A vállalatot 2002-ben privatizálták, 2006-ban pedig a magyar ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-vel közösen alakították meg a Protan-ATEV konzorciumot, amely tíz évre elnyerte az egész ország területére az állattetem-bizniszt. A magyar ATEV részesedése a konzorciumban 10 százalék. A romániai vállalat évi 300 ezer eurónak megfelelő koncessziós díjat fizet, ám az állam 50 százalékban támogatja a megsemmisítési tevékenységet, ami körülbelül 17-18 millió lejébe kerül évente a központi költségvetésnek.


Hunyad
Valami bűzlik

Ha nem is éppen svájci pontossággal, de azért olajozottan működik az állattetemek elszállítása Hunyad megyéből – állítja Marius Lăzărescu állategészségügyi igazgató, aki szerint valamennyi polgármesteri hivatalnak szerződése van a Protan céggel, amely a feketehalmi égetőjébe szállít minden egyes elhullt állatot. Na persze, azért egy döglött macskáért nem jön el az autó Brassó mellől – ismeri be Ştefan Sorin, a dévai városgazdálkodási hivatal vezetője. Össze kell gyűjteni legalább 4-5 állatot ahhoz, hogy nekik is megérje a fuvar – magyarázza. Az viszont már fogas kérdésnek tűnik, hogy hol leledznek ezek a tetemek, amíg megfelelő számú társra találnak a hosszú utazáshoz. – Hát általában otthagyjuk őket, ahol vannak és esetleg elkerítjük, hogy ne lehessen megközelíteni – mondja az állategészségügyi igazgató. Mondatában azonban érezhetően az „esetleg” szón van a hangsúly. Ugyanis Hunyad megye útjain valóban sok döglött kutyát, macskát, patkányt lehet látni, de ezek mindenféle kerítés nélkül, teljesen szabadon várnak a rothadásukra. Jó esetben az utcaseprők feldobják őket szekerükre s az állattetemek kikerülnek a városszéli szemétdombra. – Faluhelyen azonban csupán a kóbor kutyák, illetve a nagyobb állatok jutnak ilyen sorsra. A saját kutyánk, macskánk ha megdöglik, hát elföldeljük a kert végében  – mondja a csernakeresztúri Szabó Julianna. Egyszer, néhány évvel ezelőtt a lovukat is megütötte az áram, de akkor még volt egy nagy gödör az állattetemek számára az árkiai dombon. Most már azt befödték, úgy, hogyha valakinek a faluból megdöglik a tehene, azt kihúzzák az erdőbe, aztán a vadak megeszik – mesélik a keresztúriak.

Néha hasonlóképpen tesznek az állatfarmok, vágóhidak, húsfeldolgozó cégek is. Hunyad megyében három nagyobb állatfarm és feldolgozó üzem van, mindháromnak évekig szerződése volt a Protan-nal, de most már folyamatban van a saját tetemégetőik engedélyeztetése – mondja Marius Lăzărescu, újra csak utalva arra, hogy ezek az égetők, ha engedély nélkül is, de már működnek. Egyelőre csak próbálgatják őket – magyarázza az állategészségügyi igazgató. Mint mondja, mégiscsak ez a legelfogadhatóbb megoldás. Hiszen a Protan nagyon borsos áron dolgozik. Ráadásul most zűr van a cég körül. Néha elmarad a szállítás. De legtöbben mégiscsak a pénzre hivatkozva kerülik ki a hivatalos útját az állattetemek felszámolásának és hordják szét azokat erdőkbe, folyókba, ahová érik – mondja Lăzărescu.
A környezetvédelmi felügyelőség nyilvántartásában idén két súlyosabb eset szerepel. – Márciusban Petrozsényban fedeztünk fel egy nagy fertőzőgócot, a Zsil folyó partján. A közeli lakosság jelentette a rendőrségnek, hogy néhány Gorj megyei rendszámú autó rendszeresen hordja az állati eredetű hulladékot a folyóba. A tetteseket a rendőrség rajtakapta, s kiderült, hogy egy gorji vágóhíd hónapokig ide ürítette hulladékát – mondja a környezetvédelmi felügyelőség szóvivője, aki szerint az illetékes cég vezetőire 10 ezer lejes büntetést róttak ki.

Tízszer ekkora, azaz 100 ezer lejes büntetés kapott az a petrillai cég, amelyről idén szeptemberben derült ki, hogy a retyezáti rezervátum közvetlen közelében rendezett be egy állati eredetű hulladékégetőt. Az SC Profesional Medic SRL amolyan illegális alternatívaként kínálta fel szolgáltatásait az állati hulladékot termelő cégeknek. Napjában zsákszámra szállította és égette el a hulladékot, illetve az állati tetemeket az Urikány határában épített fémbarakjában, rettenetes bűzt terjesztve a környéken. – Ezt a fertőző gócot is lakossági feljelentés alapján fedeztük fel – ismeri be a környezetvédelmi felügyelőség szóvivője, aki szerint nem kizárt, hogy még további illegális tetem- és állati hulladékégetők működnek a megye területén. Amíg a környékbeliek bírják!


Arad
Kiügyeskedik

Az Arad megyei polgármesteri hivatalok, állatfarmok egy részét érzékenyen érintette, hogy az országban jelenleg legnagyobb „dögfeldolgozó”, a Protan működése akadozik.

Dumitru Nisulescu, a megyei állategészségügyi igazgatóság szóvivője a Nyugati Jelennek elmagyarázta, hosszas rábeszélést követően mára sikerült elérniük, hogy a polgármesteri hivatalok 90 százalékának szerződése van valamelyik Protan-típusú hazai céggel. Ugyanis a 47/2005-ös kormányhatározat alapján a települések belterületén, vagyis közterületen, valamint a házaknál elhullt állatok elszállíttatása az ő kötelességük. Másik megoldás, hogy saját égetőben semmisítik meg a tetemeket, de ilyennel egyetlen Arad megyei település sem rendelkezik. Hasonlóan megvalósíthatatlan a harmadik kiút: a tetemek elásása gödörbe, hisz ennek működtetéséhez nem csak az ő, hanem az országos állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi minisztérium engedélye is szükséges. A kutyákat, macskákat, egyéb kisebb háziállatokat is elméletileg csak speciális állattemetőben lenne szabad elhantolni, ami szintén csak papíron létezik Arad megyében. Nem véletlen, hogy a megdöglött kutyákat, macskákat falun egyszerűen elássák a kert végében, városban pedig általában bedobják a szemétkonténerbe.

Almási Vince kisiratosi polgármester úgy véli, ideje lenne a megyében is létrehozni egy állat-krematóriumot, mert habár nekik is van szerződésük a Protan Rt.-vel, több napba is telik, amíg kijönnek, s nekik addig, tessék megkapaszkodni, „hűtőben kell tárolni a tetemet”.

Állattenyésztési farmok esetében kötelező speciális helyet kialakítani a tetemek tárolására, mindaddig, amíg a leszerződött cég eljön és elszállítja ezeket. Három jelentős állattenyésztési vállalkozásnak azonban, érthető módon olcsóbb és egyszerűbb, ha saját égetőt üzemeltet: a kürtösi CAI Rt., a Smithfield és két tornyai birkatenyésztő vállalkozás rendelkezik ilyennel Arad megyében. Csakhogy a két cég kizárólag a saját farmjain elhullt állatokat semmisítheti meg, másokkal nem köthetnek szerződést ilyen szolgáltatásra.

A többi farm, polgármesteri hivatal pedig általában az állami Protan Rt.-vel kötött szerződést, amely a berettyószéplaki (Suplacu de Barcău, Bihar megye) égetőbe szállít.

A gyakorlat azonban távolról sem ilyen szabályszerű és EU-konform. Amennyiben egy községben vagy kisvárosban, például, lótetemet találnak, az önkormányzat általában behunyja szemét, amíg a tulajdonos valahol kint a földeken elássa, hisz a megsemmisítés pénzbe kerül, és a hivatalos szolgáltatóra is várni kell. Vagy, a problémára jobban odafigyelő polgármesteri hivatal, valahol messzebb a településtől „üzemeltet” egy gödröt, ahova kiviszik a tetemet és leöntik mésszel, elkerülve a fertőzést.


Temes
Saját forrással

A 2007-es Temes megyei sertéspestis idején több ezer elhullott sertést kellett  elhamvasztani, ami nem kis erőfeszítésébe került az érintett sertésfarmok tulajdonosának, az amerikai Smithfield cégnek. De mi történik az elhullott állatokkal „békeidőben”? Erre a kérdésre nem szívesen válaszolnak az illetékesek. A Temesvár területén talált állattetemek megsemmisítése a Danyflor Kft. feladata – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Lăcrămioara Condea városházi szóvivő. A Danyflor szerződésben vállalt feladatai közé tartozik a kóbor kutyák begyűjtése – magyarán a sintérkedés –, valamint az állattetemek eltávolítása a közterületről. Ha valaki elhullott állatot fedez fel közterületen, a 0256-395-051-es telefonszámon jelentheti be az esetet, munkanapokon 8–16, szombaton 8–12 között, más időpontokban üzenetrögzítő veszi fel a bejelentéseket. Legalábbis elméletileg, mert amikor mi hívtuk a fenti számot, munkaidőben nem is a robot válaszolt, hanem kétszer is „faxhang” jött be… A rendelkezésünkre álló mobilszámon a Danyflor cég állatorvosa nem volt hajlandó válaszolni az elhullott állatok sorsára vonatkozó kérdésünkre.

A frissen alakult Ótelek község nemrég beiktatott polgármesterétől, Szabó Csabától megtudtuk: a faluban a hagyomány szerint jó mélyen elásták az elhullott állatokat, egy erre a célra fenntartott helyen. Az uniós csatlakozás után azonban megszigorították az elhullott állatok megsemmisítésére vonatkozó előírásokat és a polgármesteri hivataloknak szerződést kellett kötniük egy erre szakosodott céggel. Óteleken a községgel kötött szerződés alapján a bukaresti Protan cég végzi ezt a feladatot. Szabó Csaba úgy tudja: az érvényben levő előírások szerint az elhullott állatokat el kell hamvasztani.

Lényegében ugyanezt tudtuk meg az igazfalvi Ihász János és az újvári Vajda Pál polgármesterektől: mindkét község a bukaresti Protan céggel kötött szerződést az elhullott állattetemek megsemmisítésére. A szolgáltatásért csak akkor fizetnek, ha felmerül egy ilyen eset, de az utóbbi időben nem vették igénybe ezt a szolgáltatást.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Láng Béláné / Kedd, 2008. december 02., 14.28 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

gyalázat az én időmben nem a cigányozás ment hanem a bozgori ez volt a sláger. nem a bőrszin számit, hanem hogyan élünk.ugyanazt a levegőt szivjuk és ugyanazt a kenyeret esszük. Látom nálatok romániába a mentalitás változatlan. 1-ET ne felejtsenek el uraim ISTEN szine előtt mind egyformák vagyunk.
Hozzászólt: roma vajda / Péntek, 2008. november 21., 19.34 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

miiiiiiiiiiiiii?
Hozzászólt: roma vajda / Csütörtök, 2008. november 20., 18.40 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

kivancsacsi udvozlom
Hozzászólt: roma vajda / Csütörtök, 2008. november 20., 18.38 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Visszatérünk, de a cigányok már nem esznek "pihent-tyúkot".mirol is van szo?szegyen gyalazat hogy igy le tetszik nezni:a ciganyokat valoszinuleg hogy az on iq elleg alacsony szinten van. soryy
Hozzászólt: Nagy István / Csütörtök, 2008. november 20., 10.19 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kíváncsacsi rasszista is? Mert, hogy szereti a dögevőket az világos.
Hozzászólt: Kíváncsacsi / Csütörtök, 2008. november 20., 07.48 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Visszatérünk, de a cigányok már nem esznek "pihent-tyúkot".
Hozzászólt: Nagy István / Csütörtök, 2008. november 20., 07.18 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Vissza a jó öreg dögtemetőhöz. Gyermekkoromban, jó negyven éve, a nagyvarjasi bekötőút mellett, közel az országúthoz, még "üzemelt", és a falustársak, akkor még öntudatos, fegyelmezett polgárokként igénybe is vették azt.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'