JelenHaz
Péntek, 2019. március 22., 14.41
RMDSZ kongresszusi mérleg: Pogocsán Ferdinánd, Benedekfi Dávid, Széll Lőrincz, Winkler Gyula

Új körülmények, új politika, régi arcok

Új körülmények, új politika, régi arcok
Új körülmények, új politika, régi arcok
Változnak az idők, változik az RMDSZ is? Az áprilisi rendkívüli kolozsvári kongreszszus az új kihívásokra keresett választ. 12 év hatalmi politizálás után a szövetég ellenzékbe került.


Közben a kilencvenes években megfogalmazott célkitűzések – anyanyelv-használati jog, magyar nyelvű oktatás, autonómia, EU- és NATO-tagság – teljesen, vagy nagyrészt megvalósultak. Az utóbbi évekre jellemző erdélyi magyar–magyar belviszály is háttérbe szorult, a román politikum is másképp viszonyul az erdélyi magyarság képviseletéhez. Hogyan viszonyul mindezekhez az RMDSZ? Erről az említett kongresszuson részvevő Hunyad megyei küldötteket kérdeztük.

Az összetartás-politika nyitánya
Leginkább az összetartás kongresszusának lehetne tekinteni a kolozsvári történteket, véli Pogocsán Ferdinánd. Noha eltérő álláspontok természetesen akadtak, komoly összetűzés nem volt. Végül is az egész erdélyi magyarság képviseletéről van szó.

– Udvaroltak is szorgalmasan a szövetségnek.
– Igen, úgy néz ki, most mi vagyunk a legjobb gyerekek, mindenki udvarolt nekünk. A román politikusok jóindulatánál talán fontosabb az erdélyi magyarság kiegyezése saját magával. Eddig a tömbvidék nem nagyon törődött a szórvánnyal, a kovásznai alacsony részvétel miatt úszott el például a novemberi választáson a Hunyad megyei képviselői mandátum. A székelyek rájöttek, hogy rajtuk is múlik a szórvány sorsa, ezt Kolozsváron végre saját magam is hallottam.

– Tőkés László is kibékült az RMDSZ-szel, miután évekig ellenfelek voltak.
– Ez is a kiegyezés része. Mindkét fél rájött, hogy a nézeteltéréseket tárgyalással lehet megoldani, nem egymásra mutogatással, kölcsönös vádaskodással. A kiegyezés azonban nemcsak politikai irányzatokra érvényes, hanem földrajzi szempontból is. Erre a legjobb példa éppen az EP-összefogás listája, ahol a listavezető Tőkés László püspök a Partium, Winkler Gyula a szórvány, Sógor Csaba pedig a székelyföldi tömbvidék jelöltje. Ez olyan lista, amely az erdélyi magyarság egészét képviseli, mivel minden egyes szavazat nemcsak a saját közösségét, hanem egyben a többieket is támogatja. Mindenkinek érdeke tehát a listára szavazni. Összefogás nélkül gondba vagyunk, különösen a szórványban. Ez egyértelműen látszott a tavalyi választásokon.

– Tisztújítás azonban nem volt, pedig sokak szerint igencsak esedékes lenne.
– Tisztújítás két év múlva, a következő kongresszuson lesz. Most a kiegyezésen kívül sikerült módosítani az alapszabályzatot, illetve hozzáigazítani a szövetség politikáját az EU-tagság jelentette realitáshoz, kihívásokhoz.

Megfontolt egyensúly
Három fontos fejleményt emelnék ki a történtek közül. Román pártok és magyarországi politikusok szorgalmasan udvaroltak a kolozsvári kongresszuson. Most mindenki szereti az RMDSZ-t, jobban, mint engem a saját családom, jegyezte meg humorral Benedekfi Dávid. Ami természetesen pozitív a szövetség politikai mozgástere szempontjából, ha minél több a velünk rokonszenvező potenciális partner.

– A régóta esedékes tisztújítás mégis elmaradt.
– SZKT-határozat alapján erre majd két év múlva kerül sor. Amúgy feltörnek a fiatalok, új generáció jön. A régi gárda még nem tűnt el, nem is kell hogy eltűnjön, hiszen tapasztalt öregre mindig szükség van, legalábbis néhányra. Új egyensúly alakul ki a feltörekvő fiatalok és a régiek között. Megfontoltan, észszerűen. Ezt tartom a második – s egyben legfontosabb – fejleménynek. Ami pedig a tisztújítást illeti, szerintem előbb ki kell alakuljon az új arculat, létre kell jöjjön az egyensúly, érjen össze az ötvözet, s majd két év múlva jöhet a tisztújítás is.

– Hát a harmadik benyomása?
– Nem akarok ünneprontó lenni, de hiányoltam Tőkés László püspök úr jelenlétét a kongresszuson. Ha már kibékültünk, közös listát állítottunk, szerintem ott kellett volna legyen a helyszínen. Ha már a román pártok vezetői és magyarországi politikusok ott voltak, jó lett volna, ha ő is mellettünk lett volna. Hitelesebb lett volna az erdélyi magyar összefogás.

A tények számítanak, nem a szavak
Széll Lőrincz, már a kongresszust előkészítő munkában is részt vett.

– Miben látja a Kolozsváron megfogalmazott új irányvonalak pozitívumait és negatívumait? Mert bizonyára akad mindkettőből.
– Előrelépésnek tekinthető az alapszabály és program módosítása. Ezentúl kétévente lesz kongresszus, a programban pedig esedékes volt túllépni a kilencvenes évek – mára nagy mértékben megvalósult – célkitűzésein, s az európai szintű kihívásokhoz igazítani azokat. Tisztában vagyok azzal is, hogy nem lévén tisztújítás, a kongresszusnak nem volt igazi súlya.

– Ellenzékből a szövetség szinte köteles támadni a kormányt. A kongresszuson azonban a kormánypártok is szorgalmasan udvaroltak a szövetségnek.
– Célunk az aktív, megfontolt ellenzék és a politikai távolságtartás. Támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel egyetértünk, nem szabad elvből elutasítani mindent, ami a kormánytól jön. Viszont álláspontunkat ki kell fejeznünk a parlamentben, noha egyértelmű, hogy a kormány megbuktatása nem lehet reális cél a 28%-os ellenzék számára.
A román politikusok valóban udvaroltak nekünk. Crin Antonescu (PNL) és Viorel Hrebenciuc (PSD) mézes szavakkal, Traian Băsescu viszont konkrétumot is ajánlott: decentralizáció, a román nyelv oktatása magyar gyerekeknek, és első ízben a kulturális autonómia.

– Hogyan fogadta a szövetség a békejobbot? Két éve még menesztette volna az államfőt!
– A kulturális autonómia felajánlását a kongresszus természetesen tapssal fogadta. Csak tartsa is be. A politikában nem a szép ígéretek számítanak, hanem a megvalósítások, a puszta tények. Amúgy a PD-L-vel és a PNL-vel jó a viszonyunk, de ez nagymértékben múlik a helyi szintű kapcsolatoktól. A PSD-vel hűvösebb, miután tavaly decemberben ők küldtek ellenzékbe bennünket. Amúgy az RMDSZ továbbra is távol tartja magát a pártpolitikai csatározásoktól.

– Ugyanakkor a szövetség megszabadult a polgári ellenzéktől.
– A polgáriak saját maguk alatt vágják a fát. Nem egységesek. A Tőkés Lászlóval való kiegyezés azonban egyértelműen pozitív, mert biztosra vehető az erdélyi magyar képviselet Brüsszelben. magyar jelenlét nem forog kockán, mint két éve, vagy akár tavaly.

Következetesség és teljeskörű politizálás
Új korszakba lépett az RMDSZ, a Bukarestben és Brüsszelben sem túl népszerű kisebbségi kollektív jogokért való nyílt síkra szállással, hangsúlyozta Winkler Gyula.

– Az EU-s tagság új dimenzióval bővítette az erdélyi magyarság politikai szerepvállalását.
– Következetesek kell hogy legyünk. Ugyanazt kell cselekedjük helyi szinten, Bukarestben és Brüsszelben. A kongresszuson éppen eme összehangolásról született döntés. Meg kell fontolni a prioritások sorrendjét. Például sokan – idehaza és Magyarországon egyaránt – az erdélyi magyar egyetemre koncentráltak, s közben elhanyagolták az alapokat. Holott az egyetem nem létezhet működőképes oktatási hálózat nélkül, óvodától érettségiig. S az e téren szerzett tapasztalat arra utal, hogy jelenleg az erdélyi magyarság több joggal rendelkezik, mint amennyit ki tud használni. Erre is fel kell figyelni. Ráadásul az RMDSZ politikája nem korlátozódhat csak az autonómiára, vagy kimondottan magyar ügyekre. Valamennyi kérdésben állást kell foglalnunk. Ha egyenrangúak akarunk lenni a többséggel, akkor be kell látnunk, hogy a gazdaság, egészségügy, oktatás, közigazgatás stb. ugyanúgy része a nemzetpolitikának, mint az autonómia, vagy az anyanyelvhasználat. Minden területen szavunk kell hogy legyen.

– Decentralizáció, közigazgatási reform, régiók felkarolása: a PD-L is ugyanazokat a célokat szorgalmazza, mint az RMDSZ. Traian Băsescu még kulturális autonómiát is említett a kolozsvári kongresszuson. Ráadásul mindkét párt az európai néppárt tagja. Olyan nehéz lenne az együttműködés?
– Az RMDSZ-nek nincs természetes szövetségese a román pártok között a jelenlegi ideológiai zűrzavarban. Az együttműködés a konkrét lépésektől függ. Mi mindig betartottuk ígéreteinket, a román pártok közül viszont mindegyik áthágta szavát. Ez óvatosságra késztet, tételesen működünk együtt bármely parlamenti párttal.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Emese / Vasárnap, 2009. május 17., 19.08 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A Hunyad megyei mandátum nem a székelyek miatt veszett el,hanem az RMDSZ politikája miatt.Minthogy a székelyeket okolják,inkább nézzék meg,miért szavznak a Hunyad megyei magyarok a román pártokra.
Hozzászólt: krox / Szombat, 2009. május 16., 23.34 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az áprilisi kolozsvári kongresszus NEM volt rendkívüli, csak ilyent csupán két éve ír elő az alapszabály.

"A székelyek rájöttek, hogy rajtuk is múlik a szórvány sorsa." - ez szerintem tévedés! Az, hogy mit mondott a kongresszuson egyik vagy másik küldött cseppet sem releváns.

"Tőkés László püspök a Partium, Winkler Gyula a szórvány, Sógor Csaba pedig a székelyföldi tömbvidék jelöltje." Pogocsán Ferdinánd vagy semmit nem ért, vagy, hogy finom legyek, csúsztat.

"Előbb ki kell alakuljon az új arculat" - mondta Benedekfi Dávid. Új arculatot régi arcok nem körvonalazhatnak!
Egyébiránt Tőkés László távolmaradásának egyértelmű üzenete volt, csak azt a kongresszus ünnepélyes hevületében nem mindenki fogta föl.

Széll Lőrinc ki merte mondani: A Brüsszelbe jutáshoz feltétlenül szükség volt a kiegyezésre Tőkés Lászlóval.

"Minden területen szavunk kell hogy legyen." mondta Winkler Gyula, de arról nem szólt, hogy autonómia nélkül éppen saját dolgainkban nem dönthetünk. És ezért nagyon sajnos, hogy befutó helyen van az EP-jelöltlistán.

Valóban, az RMDSZ is szerves része a hazai ideológiai zűrzavarnak. Évtizede az MSZP-t táncolták körül, de most éppen a FIDESZ ajtaján kukucskálnak. Mint a lány, aki jobb madamot remél.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'