https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 09.28
Kilakoltatottak

Utcára nyílik a törvénykapu

Továbbra is teljesen megoldatlan a restitúciós törvények nyomán kilakoltatott bérlők helyzete. Hosszú várakozási listák, csigatempóban haladó bérlakás-építkezések jellemzik régiónkban is a helyzetet. Ennek részleteiről olvashatnak mai riportunkban.


Arad
Legalább nekifogtak

Kulcsátadás 2009-benAkárcsak az egész országban, a restitúciós törvénnyel is az a legnagyobb gond, hogy megalkotói csak ímmel-ámmal álltak hozzá, adták is volna vissza a kommunisták által elkobzott ingatlanokat, meg nem is.

– A törvény felemás és óriási káoszt okozott az önkormányzatokban – mondta Bognár Levente aradi alpolgármester, aki szinte naponta bőrén érzi a hiányosságokból fakadó ostorcsapásokat”. – Jelenleg a megyeszékhelyen 2500 restitúciós kérelmet regisztráltunk, az emberek türelmetlensége érthető, naponta jönnek és kérdezik, mikor oldódik meg az ügyük. Csakhogy a dolgok java része Bukarestben dől el – tette hozzá.

Tény, az újabb és újabb módosítások, késlekedések, felemásságok miatt jelenleg Aradon több száz ember él, aki nem tudja, holnap vagy holnapután lesz-e még fedél a feje fölött. A polgármesteri hivatal eddig 93, visszaszolgáltatott házból kilakoltatott család ügyét oldotta meg a létező lakásalapból.

S ez csak a jéghegy rózsaszínűbbik csúcsa, hisz további 131 család szerepel a várakozási listán. És létezik még 170 eset, ahol a tulajdonos már kilátásba helyezte a kilakoltatást, de az érintettek még nem kapták meg az erről szóló végzést. Még...” – húzott még élesebb kontúrt az ügy köré az alpolgármester.
 
A fentről nyakukba zúdított gondokat most helyi szinten próbálják kenegetni, miután az önkormányzat döntött, hogy a Tarafului utcában összesen hét tömbházat építenek a kilakoltatottak számára. Ebből az első három már javában épül, a második szakasz négy tömbháza még csak a tervekben létezik. A most készülő három ingatlanban összesen 150 egy- és kétszobás lakás lesz, ami azt jelenti, hogy a várólista nagyjából lenullázódik, kérdés, mekkora tempóban kerülnek fel újabb igénylők. A lakásokat egyelőre bérbe adják a kilakoltatott családoknak.

A tempó gyorsításának legfőbb akadálya a pénz. S habár RMDSZ-forró vonalon” sikerült a Borbély László miniszter irányította középítkezésügyi tárcától tavaly is pénzt kapni, sőt, 2008-ban is befut 2,4 millió, ez még kevés a hét tömbház befejezéséhez. A most épülő három összköltsége 9,6 millió lej, erre tavaly a kormány adott egymilliót, idén az említett 2,4 milliót, a helyi büdzsé pedig 2,5 milliót, vagyis az eddig rendelkezésre álló keret még kevés mindhárom átadásához.

A számítások szerint egy lakás kijön” körülbelül 17 ezer eurónak megfelelő lejből. A helyzet mindenképpen sokat javulna, ha sikerülne mihamarabb befejezni a tervekben létező további négy tömbházat, amely újabb 200 lakást jelentene a városnak. A számítások szerint ez a négy épület 13,8 millióba kerül majd, s a fő kérdés természetesen a finanszírozás előteremtése.

A költségek csökkentése érdekében a három ház a hagyományos, téglás-betonos módszernél egyszerűbb és olcsóbb technológiával készül előregyártott elemekből: vasváz, préselt farostlemez, ezt kívülről szigetelik, majd vakolják. A lakások tulajdonosai saját gázkazánnal fognak fűteni, a meleg vizet is ezek szolgáltatják számukra.

Bognár Levente is jól tudja, hogy a kilakoltatottak közül, sajnos, sokan utcára kerültek, vagy kényszermegoldásokat kellett keresniük a fedél előteremtéséhez.

– A legnagyobb baj, hogy a lakásépítkezésekre vonatkozó kormányprogram csak 2007-ben rajtolt, miközben a gondok már alaposan feltornyosultak az elmúlt bő egy évtizedben is. Minden restitúciós törvény, módosítás előkészületlenül, meggondolatlanul került ki a törvényhozásból, nem véletlen, hogy ennyi visszaélés, lakásüzérkedés történt, például, a 112-es törvénnyel kapcsolatban is.

Irházi János


Temes
Több mint hatszáz család vár lakásra

A Polonă utca 2. szám alatti felújított munkásszállásTemesváron több száz, a tulajdonosoknak visszaszolgáltatott ingatlanokból  kilakoltatott család kért bérlakást a polgármesteri hivataltól. A várakozó listán jelenleg 657 család szerepel. Az intézmény szóvivője, Lăcrămioara Condea a Nyugati Jelennek elmondta: a kérelmezők listáját évente frissítik (a legrégebbi lakáskérést 1993-ban adták be!), ezekre a különleges listákra csak azok a családok kerülnek fel, amelyeket kilakoltattak, kilakoltatás előtt állnak, illetve azok, amelyeket az ingatlan tulajdonosa hivatalosan felszólított, hogy egy bizonyos határidőn belül költözzenek ki a lakásukból. A lista összeállítása során az alábbi szempontokat veszik figyelembe: a kilakoltatott családnak hány kiskorú tagja van, mennyi az egy főre eső jövedelem, állandó temesvári lakhely, lehetőleg már 1989 előtt, Temesváron születtek-e a család tagjai, egészségügyi állapot (amennyiben súlyos beteg van a családban, az előnyt jelent), milyen körülmények között laknak jelenleg a kilakoltatott család tagjai (albérletben, rokonnál stb.), tanulmányi helyzet (egyetemi végzettség előnyt jelent).

– Ha felszabadul egy bérlakás, azt egyszerre több családnak ajánljuk fel, a fenti szempontok alapján felállított sorrendben. Ha a lista első helyezettje nem tart igényt a lakásra, a következő jogosult rá, és így tovább, megtörténhet, hogy a 10-15. helyezett kapja meg. Az igényléseket külön írásban kérjük, a köztisztviselőkből és tanácsosokból álló kilenctagú bizottság dönti el, hogy végül melyik család kapja meg a lakást. Azoknak a családoknak, amelyeket kilakoltattak és a szociális felmérés során beigazolódik, hogy ténylegesen az utcára kerültek, soron kívül teljesítjük a kérését – állítja a polgármesteri hivatal szóvivője. Aki hangsúlyozta: a törvényes rendelkezések tiszteletben tartásával járnak el és azok a kérelmezők, akik szintén betartják a törvényt és a kérvényhez minden szükséges iratot csatolnak (személyi igazolványok másolatai, jövedelmi igazolások, lakáshelyzetet igazoló iratok, egészségügyi igazolások, bírósági határozat a kilakoltatásról, kilakoltatási jegyzőkönyv vagy végrehajtó által küldött felszólítás), számíthatnak a polgármesteri hivatal segítségére.

Egy évig autóban aludtak

A fentieknek látszólag ellentmond a vég nélküli várakozó lista, az évente kiosztott szociális bérlakások viszonylag alacsony száma. A temesvári Novák család már a kilencvenes évek közepén megtudta, hogy előbb-utóbb költöznie kell az állami bérlakásból, amelyben évtizedek óta lakott. Jelentkezett ugyanis a volt tulajdonos, aki visszaigényelte és vissza is kapta az ingatlant. 2003-ban már jelezte Novákéknak, hogy szüksége van a lakásra, 2004-ben elindította a kilakoltatási pert. A Novák család nem várta meg a végrehajtót: önszántából albérletbe költözött.

– Egy lej kártérítést sem kaptunk, se az államtól, se a tulajdonostól, pedig 50 év alatt rengeteg pénzt költöttünk a lakásra – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Novák Xénia. A polgármesteri hivatalhoz benyújtottuk a kérésünket és felkerültünk a várakozási listára. Jelentkeztünk kihallgatásra a polgármesternél, alpolgármesternél, mindenkinél, de semmire sem jutottunk. Bíztattak, hogy jó helyen vagyunk a listán, a 14-15. helyen is voltunk, mégsem jutottunk lakáshoz. Egyszer ajánlottak egy raktárhelyiséget, amelyben se villany, se vízvezeték nem volt, arra nem tartottunk igényt. A helyzetünk végül annyiban javult, hogy a férjem örökölt egy fél lakást, most abban lakunk és megpróbáljuk kifizetni a másik örökösnek a részét. A volt szomszédjaim azonban roszszabbul jártak. A Sokol család – anya és lánya – a szó szoros értelmében az utcára került és csak egy év elteltével kaptak lakást a várostól. Addig kölcsön autóban aludtak, a bútoraik eláztak, semmijük sem maradt épen.

Négyszáz szociális lakás épül a Lippai úton

A városháza szóvivője szerint 2007-ben összesen 38 bérlakásból választhattak a kérelmezők. Idén ortodox húsvét előtt adták át a Temesvári Polgármesteri Hivatal és a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium költségvetéséből felújított, egykori cukorgyári munkásszállásban kiutalt 21 szociális bérlakást. A Polonă utca 2. szám alatti kétszintes munkásszálláson, tetőtér-beépítéssel 18 egyszobás és három kétszobás lakást alakítottak ki. Ezeket a szociális lakásokat kizárólag kilakoltatott családok között osztották szét. Hasonló, munkásszálláson kialakított 12 szociális lakást adtak át előzőleg a Ialomiţa utcában (jelenleg Divizia 9 Cavalerie). A Bécsi Kaszárnya eladása nyomán a város költségvetésébe befolyt összegnek egy részét szociális lakások építésére fordítja a Polgármesteri Hivatal – mondta Lăcrămioara Condea – a Lippai úton, a Ion Ionescu de la Brad tömbháznegyedben kiutaltak egy telket, amelyen 400 szociális lakás épül. Elkészült a városrendezési terv és elkezdődött a tervezés, a jövő évi költségvetésből elkezdődhet az építkezés. Ha ezek a lakások felépülnek, nagyrészt megoldódik a visszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatott bérlők lakáshelyzete”.

Pataki Zoltán


Hunyad
Könnyű feladat?

A dévai Zăvoi városszéli negyedben épülő szociális tömbházak. Lakhatóak lesznek-e az év végére?Meglepően kevés kilakoltatási eset történt Hunyad megyében: noha a jogos tulajdonosok több száz ingatlant kaptak vissza, a benne jogtalanul lakók kilakoltatására csupán néhány esetben került sor.

Déván például csupán 13 család került a kilakoltatás küszöbére. Meglepő, mert a komolyabb polgári adottságokkal rendelkező megyeszékhelyen az egyenlőséget hirdető kommunista és szekus nomenklatúra előszeretettel költözött be az ezerszer elátkozott polgárságtól elkobzott módos házakba, a köznépnek épített siralmas minőségű szocialista gyufaskatulyák” helyett. Mivel a törvény értelmében a kilakoltatottak helyzetét az önkormányzat prioritásnak tekinti, a város- széli Zăvoi elnevezésű új negyedben idén építendő – egyenként 16 lakásos – nyolc tömbházban ők is helyet kapnak, ismertette a helyzetet Elena Ivan, a dévai önkormányzat szociális osztályának munkatársa. A kérdés csupán az, hogy az alapzat elkészítésén alighogy túl lévő munkálatokat sikerül-e valóban befejezni idén.

Vajdahunyadon még kevésbé bonyolult a helyzet: eddig csak egy személyt lakoltattak ki, miután a jogos tulajdonos visszakapta ingatlanát. Ő maga gondoskodott sorsáról, lakást vásárolt, anélkül, hogy az önkormányzatnak közbe kellett volna lépnie. Rajta kívül még két családra vár hasonló kilakoltatás, s itt az elhelyezés az önkormányzatra vár, ismertette a helyzetet Silke Oprean, az önkormányzat illetékese. Két lakás biztosítása azonban nem megoldhatatlan feladat az önkormányzat számára, még ha a lakásprobléma a kohászvárosban is tüskés kérdés.

Petrozsényban sem különb a helyzet: tavaly egy személyt lakoltattak ki óriási csinnadratta közepette: a bitorló felgyújtotta magát emiatt. Wersánszki Eduárd RMDSZ-es tanácsos szerint további túl sok kilakoltatásra nemigen lehet számítani, mivel a bányavidék fővárosában a kommunista rémuralom nemcsak elkobozta a házakat, hanem le is bontotta, azaz egyszerűen alig maradt olyasmi, amit természetben vissza lehetne szolgáltatni a tulajdonosnak. Néhány eset bizonyára lesz még, de nem annyira sok, hogy az önkormányzatnak külön programot kellene indítania emiatt. A probléma jószerivel eltörpül a szociálislakás-ügy mellett: Petrozsényban nem kevesebb, mint 634 ilyen kérelmet adtak le.

Leginkább a megyeszékhelyhez hasonló tekintélyes polgári múlttal büszkélkedő Szászvároson vetődik fel a kilakoltatottak elhelyezésének kérdése. Eddig ugyanis 16 családot lakoltattak ki, s közülük 6-an az önkormányzathoz fordultak lakásügyben. Jelenleg két esetről tudnak, szögezte le Elena Gheorghiu, az önkormányzat illetékese, s mindkettő rázós. Olyan roma családokról van szó, amelyeket az ingatlanban okozott károk miatt tett ki a jogos tulajdonos. Elhelyezésük problematikus, hiszen Szászvároson több mint 400 szociálislakás-kérvényt adták le, s idén legjobb esetben 40 lakást tudnak csak építeni.

Chirmiciu András

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'