Fresh Corner
Csütörtök, 2019. április 25., 21.28
Perelt ingatlanok

Vissza vágó

A 80 évvel ezelőtt épített Magyar Ház restituciós perei még folyamatban vannak
A 80 évvel ezelőtt épített Magyar Ház restituciós perei még folyamatban vannak
Úgy tűnik, a két restitúciós törvény végrehajtási bonyodalmaiból, pereiből még az unokáinknak is jut, hisz sok esetben a mai napig nem sikerült visszaszolgáltatni épületeket a jogos tulajdonosoknak, több száz per folyik régiónkban.


Mai riportunkban utánanéztünk, ki, miben reménykedhet még.


Temes
A Magyar Házat nem adják

A polgármesteri hivatal szóvivője, Flavius Boncea szerint az intézménynek csak a volt tulajdonosok által visszaperelt ingatlanok egy kis részéről van nyilvántartása, mert számos esetben a prefektúrához vagy közvetlenül a bírósághoz fordultak az ingatlanjaikat visszaszerezni próbáló személyek. Az  ingatlanpereknek egyébként se vége, se hossza, gyakran csak akkor szerez róluk tudomást a polgármesteri hivatal, amikor képviselőjét beidézik a bíróságra.

A temesvári forradalom huszadik évfordulójának évében nagy port vert fel a Forradalom Emlékháza Egyesület kilakoltatása körüli huzavona. Az E. Ungureanu (volt Városház utca) 8. szám alatti műemlék épületet a volt tulajdonosok peres úton visszakapták. A tulajdonosok képviseletében éppen egy forradalmár, egy bizonyos Petre Juravle intézkedik, aki kiköltözésre vagy meglehetősen borsos házbér fizetésére szólította fel az országos érdekeltségű dokumentációs központként számon tartott Forradalom Emlékházát. Traian Orban, az egyesület elnöke viszont erkölcstelennek tartja a házbér követelését, miután az általa vezetett intézmény jelentős összegű befektetéseket és felújításokat eszközölt az ingatlan emeleti részén, beépítette a tetőteret, mindezt a kultuszminisztérium támogatásával. Orban azt szeretné elérni, hogy a polgármesteri hivatal vásárolja meg a Forradalom Emlékháza székhelyét a tulajdonostól. A városháza illetékesei két megoldást fontolgatnak: fizetik a házbért a Forradalom Emlékháza Egyesület helyett, vagy átköltöztetik a dokumentációs központot a Bánát Múzeumba. A vitás kérdés rendezésére a városi tanács bizottságot alakított, tudtuk meg Adrian Orza alpolgármestertől, de a tanácsosoknak még nem jutott idejük foglalkozni a Forradalom Emlékháza ügyével.

Az egyház nem panaszkodik

A temesvári Római Katolikus Püspökségtől kapott információk szerint 167 elkobzott egyházi ingatlan – elsősorban iskolaépületek, épületek, lakások és telkek – restitúcióját kezdeményezte az intézmény. A visszaszolgáltatások csak olyan esetekben ütköztek akadályba, ahol az egyház nem rendelkezett a tulajdonjog bizonyításához szükséges iratokkal. Az iskolaépületek nagy részét sikerült visszaszerezni, és egyes esetekben hosszú távú bérleti szerződést kötni az ingatlant használó intézménnyel, mint a temesvári Bartók Béla Gimnázium vagy az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport esetében. A püspökség elvből nem szándékszik senkit kilakoltatni a restitúció útján visszakapott épületekből, igyekszik megegyezni és bérleti szerződést kötni az egyházi ingatlanok jelenlegi lakóival.

Idén nyárig kapott haladékot a Lenau Gimnázium elemi iskolája, amely egy Dóm téri egyházi ingatlanban működik, illetve a Diákművelődési Ház, amely egy józsefvárosi egyházi ingatlant használ, mindkettőnek tavaly lejárt a bérleti szerződése. Rendezetlen a könnyűipari szakiskola épületének helyzete, amelyhez időközben hozzáépítettek és a gyárvárosi Titu Maiorescu (Musorgski) utcai iskolaépület, a volt Notre Dame leányiskola, amelyben jelenleg kisegítő iskola működik. A kisbecskereki iskolát visszakapta a katolikus egyház, a helyi községháza perelt az épületért, végül a bíróság az egyház javára döntött. A bánsági magyarság saját erejéből epített közösségi házát, a temesvári Magyar Házat a mai napig nem sikerült visszaszerezni. A magyarság adományaiból 80 esztendővel ezelőtt épített „magyar kultúra várát” a kommunista rendszer jogtalanul elvette. A Magyar Házat annak idején ingatlankezelő részvénytársaságként működtették, ami megnehezíttette a restituciós törekvéseket. Mindeddig nem segített az sem, hogy a kezdeti sikertelen visszaszerzési kezdeményezések után az egykori részvényesek leszármazottai a temesvári magyar közélet néhány képviselőjével közösen újra bejegyezték a Magyar Ház részvénytársaságot, az egykori jogutódaként.

Azt azonban, hogy az újjáéledt részvénytársaság elődje tevékenységét folytatja, nem sikerült a bírósággal is elismertetni, ezért a bírósági eljárások során a perlési jog elismerésének hiányában érdemben nem is tárgyalták sem a Magyar Ház Rt., sem az örökösök egyéni restituciós kereseteit. A ház tulajdonjogát egy lapkiadó vállalat szerzte meg az 1990-es évek elején, az ő nyomásukra vették le a Magyar Házat egy kormányrendelettel visszaszolgáltatott ingatlanokat tartalmazó listáról az RMDSZ első kormányra kerülése idején. A temesvári Magyar Ház bonyolult jogi manővereket igénylő visszaszerzési kísérletei folyamatban vannak, de a perek konkrét állásáról további részleteket nem sikerült megtudnunk.


Arad
Elhelyezési gondok

Bognár: „számtalan kétértelmű, félreértelmezhető paragrafusa van”A megyeszékhelyen a peres ügyek elsősorban a magánszemélyeket érintik, az önkormányzat egyetlen „zengzetes” restitúciós ügyben sem kénytelen saját ingatlanai érdekében a törvényszéket járni. Bognár Levente alpolgármester a Nyugati Jelennek elmondta, jelenleg 2711 restitúciós kérvényt jegyeztek be a polgármesteri hivatalnál, ebből azonban csak 1200-at, vagyis 44 százalékot sikerült csak a felek megelégedésére lezárni. A természetben visszaadott épületek száma 450, viszont voltak olyan esetek, ahol csak kárpótlást lehetett adni, például, mert az épületet az idők folyamán lebontották. De sokan elfogadtak kompenzációt, telek vagy lakás formájában, és akiknek már nem volt mit visszaadni, azokat a Fondul Proprietatea fogja kárpótolni.

Az egész kérdés árnyékos oldala pedig a körülbelül félezer per, amelyek jelenleg is folynak, ennyi tulajdonos volt elégedetlen a visszaszolgáltatásról döntő bizottság határozatával, és keresik igazukat.

Aradon eddig viszonylag simán lezajlott az egykori egyházi iskolák visszaszolgáltatása, legalábbis ami a római katolikusokat illeti. Ennél a fejezetnél a legnagyobb falat a Csiky Gergely Iskolacsoport épülete volt, de végül, amint ezt annak idején megírtuk, sikerült hosszú távú szerződést kötni a püspökséggel.

Épülethiány

– Most a legégetőbb problémánk, hogy ketyeg az óra a visszaszolgáltatott, de öt évre bérbe vett épületeknél, amelyekben valamilyen városi intézmény működik. Ezek zöménél már félidőben vagyunk, tehát rendkívül gyorsan kellene megoldást találni. Ilyen például, a városi kórház onkológia osztálya, amely nagyon érzékenyen érint mindannyiunkat – magyarázta Bognár.
Tény, az onkológia eddig is tragikus körülmények között működött, s mivel a házat visszaigényelték, a város nem költhetett a felújításra.

Úgy tudjuk, szükségmegoldásként a városi kórház nagyépületében szorítanak neki átmenetileg helyet. A tbc-kórház egyelőre helyén van, ezt az épületet az ortodox egyház kérte vissza, de nem tudni, hova költöznek majd a betegek. Hasonló a helyzet a szülészetnél is, ott is csak a kérdőjelek szaporodnak, megoldás egyelőre nincs, mivel a város nem rendelkezik üres, használaton kívüli épületekkel. Főleg egészségügyi intézmények számára. S hogy teljes legyen a kórházak körüli kálvária, belátható időn belül költöznie kell a ragálykórháznak és a városi kórház laboratóriumának is.

S miközben a Gyermekpalota ügyét az oktatási minisztérium kell hogy megoldja, a statisztikai és a kataszteri hivatalok pedig már új épületben vannak, a városnak bő két éven belül hat óvoda elhelyezéséről is gondoskodnia kell, mert lejár a bérleti szerződés.
– Azért nem voltak nagy peres ügyeink, mert intézmények esetében a törvény kimondta, ha nem születik más döntés, vissza kell adni. És más döntés egyetlen esetben sem született – magyarázta Bognár. – Ellenben sajnos 1990-től kezdődően nem volt egyértelmű és világos a restitúciós törvénykezés, számtalan kétértelmű, félreértelmezhető paragrafusa van, ezért is a sok peres ügy. Az emberek joggal nem értik, miért nem oldódik meg ez a kérdés. Úgy vélem, olyan érdekek húzódtak meg a törvény mögött, amelyek szándékosan szabták félreértelmezhetővé a restitúciót.


Hunyad
Botladozó restitúció

Ceauşescu egykori dévai protokollvillájának hátsó terasza. A bitorlók körömszakadtig ragaszkodtak hozzáVéget nem érő háborúhoz lehetne leginkább hasonlítani a kommunizmus alatt államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyét. Évekig elhúzódó pereskedés után, a jogos tulajdonosok, egyre inkább visszaszerzik önkényesen elkobzott ingatlanukat.

Déva sem képez kivételt. Az önkormányzat nyilvántartása szerint eddig több, mint 700 elkobzott ingatlan visszaszerzésére adtak le kérvényeket. Hogy ezek közül hány esetben folyik per, azt nehéz lenne megmondani, mivel az ügyeket az önkormányzatnak alárendelt külön szakosztályok kezelik, s egyik sem tud arról, mit tesz a másik.

Annyit mindenesetre tudnak, hogy a legtöbb esetben lakóházakról van szó, sőt, olyanokról, amelyekért kártérítést követlenek a jogos tulajdonosok, mivel az ingatlanok nem léteznek többé: a diktatúra éveiben lebontották. Déván két ingatlan visszaszolgáltatása jelentett némi látványosságot. Az egyik a város régi központjában lévő 630 négyzetméteres emeletes ház, melyben 2003-ig a megyei nyugdíjpénztár működött. Akkor – hosszan tartó jogi huzavona után – a jelenleg Izraelben élő Kálmán család leszármazottjai visszaszerezték elődeik vagyonát, s a nyugdíjpénztár kénytelen volt átköltözni.

A másik érdekesebb eset Ceauşescu egykori dévai protokollvillája. Ez esetben is hosszas jogi pereskedés volt szükséges, amíg a jogos tulajdonos utódai 2005-ben visszaszerezhették az ingatlant. Azelőtt a megyei tanács protokoll-részlege kezelte, s a villára több akkori befolyásos politikus is rátette volna a kezét. Végül nem sikerült, noha a hosszas pereskedés aligha hiányzott a jogos tulajdonosnak. Főleg, hogy ez idő alatt fizikai összetűzésre is sor került: 2003-ban a megyei tanács gorillái fizikailag bántalmazták a jogos tulajdonos leszármazottját.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'