Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. augusztus 05., 16.36

A hegyek, meg a jegenyefák

Írta: Jámbor Gyula
2020. június 25., 18.28 Csütörtök / Arad

„Jegenyefák, jegyenyefák nem nőnek az égig” (magyar nóta)

 

Égigérő fák csak a magyar (meg más népek) meséiben vannak. Az ember képzeletét mindig izgatták a természeti tapasztalat fölötti dolgok.

Ma már biztosra vesszük, hogy égig érő fák nincsenek, s azt is, nagyjából centiméternyi pontossággal tudjuk, melyek a Föld legmagasabb pontjai.

A Himalájában lévő Csomolungma (Mount Everest) nyolcezernyolcszáz-valahány méter.

De hogy miért éppen annyi, amennyi, arról mostanáig – tudomásom szerint legalábbis – fogalmunk sem volt. Miért nem hétezerkilencszáz-, vagy tízenegyezer-valahány?

Akkora volt, amennyi, s ezzel megvoltunk, elfogadtuk. Sokáig eszébe sem jutott senkinek annak firtatása, hogy miért éppen akkora?

Nos, újabban, olvasom az origo.hu-n: német geológusok szerint nem a felszíni erők pusztító munkája, hanem a földkéreg teherbíróképessége szab gátat annak, hogy a hegyek az égig emelkedjenek.

A földtudományok terén alapvető fontosságú új eredményeket a jóhírű Nature folyóirat közli, a felfedezéshez járuló, arra vezető tudományos érvekkel együtt. (Alábukó lemezek, szubdukció stb., alig hiszem, hogy az olvasók többségének ez valamit is mondana.) A lényeg: a Föld a felfelé (tengerszint fölötti) terjeszkedésben ennyit visel el, nem többet. A legmagasabb földi pont tehát, mondjuk egyszerűbben, fizikai törvény következménye.

Az eredmény hallattán az ember elgondolkodik, hogy a fizika törvényeit netán – mutatis mutandis, megváltoztatva a megváltoztadandókat – más területeken is figyelembe lehetne-e venni. Mondjuk a történelemben, amely persze teljesen más műfaj, objektivitása mellett jócskán szubjektív, a történteket gyakran erősen manipuláló tudomány is.

A kettőt összevetve arra jutunk, hogy a történelemben egyetlen nagy államalakulat, birodalom sem állt ellen az időknek: megbukott az egyiptomi, asszír, római stb. birodalom az ókorban, később a Német–Római és a Francia Császárság, az Osztrák–Magyar Monachia és a cári Oroszország, szétmállott az óriási brit birodalom. A felsorolást helyszűke hiányában nem folytatom.

A lényeg: aligha vannak a világon – eddigi tudomásom szerint nincsenek –  a fizikai, matematikai, biológiai (és más természettudományi) ágazatok törvényein kívüli, az emberi történelemre, társadalomra vonatkoztatható, végleg érvényesnek, megkérdőjelezhetetlennek minősíthető törvények.

Most hallottam egy széleskörű felmérés eredményeiről, amely, egyebek közt, a politikus réteg iránti bizalmat kívánta feltérképezni számos európai országban. Mit mondjak: nem szívderítő. És azt a népi bölcsességet látszik igazolni, hogy a jegenyefák nem nőnek az égig, s a jónépnek elege lesz az ígéreteit nem teljesítő politikusokból.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu