A románok pesszimisták

A címbeli „románok” amolyan összefoglaló fogalom, lehetséges, hogy magyarok, meg más nemzetiségűek is vannak köztük, mindenesetre román állampolgárok.

Nos, az IRSOP hazai közvéleménykutató-intézet szerint (amelyet egyebek közt az evz.ro idéz) 2020 májusának második dekádjában a román polgárok kb. 42 százaléka úgy értlékeli, hogy anyagi helyzete romlott ez év májusában a koronavírus okozta gazdasági helyzet következtében.

Amiben, számomra, semmi meglepő nincs, hisz az országban, mint köztudott, százezrek váltak kvázi-munkanélkülivé és örülhett(n)ek azok, akik 75 százalékos juttatással megúszták munkahelyük ideiglenes bezárását.

Kis híján azonban a megkérdezettek majdnem fele (48 százaléka) úgy nyilatkozott, hogy májusban már a tartalékokhoz kell nyúlnia, s a kötelezettségek kifizetése után pénz nélkül marad.

Persze egy pénzről szóló közvélemény-kutatáskor nehéz eldönteni, hogy mennyire biztos az adott válaszokból levonható megbízható következtetés; magam elképzelhetőnek tartom, hogy a „majdnem fele” néhány százalékkal lecsökkenthető, de az arány akkor is igen nagy marad. A megkérdezettek jó kétötöde szerint pénzügyi helyzetük romlott az előzőekhez képest, és áprilishoz viszonyítva duplájára nőtt azok száma, akik nem biztosak abban, hogy megőrizhetik munkahelyüket.

A több fejezetre osztott közvélemény-kutatás egészségügyről szóló részében a lakosság egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a járvány hatásaként elhalasztotta orvosi analíziseit, kezeléseit, műtéteit. (Ez az a témakör, amelyet olvasóink bizonyára jól ismernek, és saját tapasztalataikkal is igazolhatnak.) A megkérdezettek kis híján kétötöde szerint az egészségügy az ország egyik, a járvány által felszínre került gyenge pontja.

Ami talán ezeknél is aggasztóbb, az az, hogy polgártársaink majdnem 85 százaléka a következő három hónapban semmit nem kíván vásárolni a legszükségesebben kívül – tehát lemond a tartós használati cikkek beszerzéséről, kivárva, hogyan alakul a gazdasági helyzet. Kb. háromnegyedük nem reméli, hogy megtakarítást eszközölhet. (Ezek az adatok a következő időszakra vonatkozó kormánytervek számára szolgáhatnak útmutatásként.)

A mások reakciójára vonatkozó kérdés kapcsán a többség úgy vélte, hogy „a felénél kevesebb”, vagy „nagyon kevés” polgár fogja betartani a hatóság kihirdette, a polgártársak védelmét is szolgáló szabályokat, noha maguk (51 százalék) tiszteletben tartják azokat.

Nem tudom, hogy a fentiekből az olvasó számára mennyire világos a kibontakozó kép.

Az biztos, hogy, mint a címben is jeleztem, polgártársaink meglehetősen pesszimisták a (közel)jövőt illetően.

Meg az is, hogy a hazai társadalom, tagjainak egymás (meg vezetői) iránti bizalmát illetően meglehetősen megosztott.

Adja a jósorsunk, hogy a közvélemény-kutatásban résztvevők hamisan értékeljék a jelenlegi helyzetet.