Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. június 02., 15.12

Abszurdisztán

Írta: Chirmiciu András
2008. február 06., 06.00 Szerda
Ellentmondások, veszélyes precedensek, illetve elképesztő hiányságok derültek ki az Alkotmánybíróság elképesztő döntése nyomán: olyanok, amelyek immár a romániai demokratikus berendezkedést kérdőjelezik meg.


A talláros testület szerint a CNSAS törvény azért alkotmányellenes, mivel párhuzamos instanciát teremt: ugyanaz végzi a nyomozást/emel vádat, amelyik ítéltet hoz, miközben a másik fél helyben nem védekezhet. Ezen az alapon számos állami intézmény (környezetvédelem, fogyasztóvédelem, rendőrség, stb.) alkotmányellenes, hiszen a vád és a büntetés-kiszabás nem különül el. Holott – akárcsak a CNSAS esetén – bármely döntését meglehet támadni a bíróságon!

Felix ügyvédje, a Scînteia pártlap ideológusából emberjogi „szakértővé” vált Sergiu Andon is kitett magáért: éppen azt a törvényt támadta meg, mely elfogadásánál a parlament jogi bizottsága elnökeként zöld utat adott!

A politikum azonban fokozza az abszurdumot: a CNSAS kollégium politizáltságát kifogásolya, éppen azt, amihez foggal-körömmel ragaszkodott, hiszen ők nevezték ki a kollégium tagjait pártpolitikai alapon!

Még aggasztóbb a törvényes önkény: bármennyire ellentmond korábbi állásfoglalásának, bármenyire lóg ki a lóláb procedurális téren (8 alkotmánybíró hozta a döntés, 9-en írták alá), bármennyire kérdéses az alkotmánybírák gyanús múltja miatti összeférhetetlenség, a döntés végérvényes és fellebbezhetetlen. Magyarán, az Alkotmánybíróságé az utolsó szó, ő határozza meg az ország politikáját. Demokráciában ez egyszerűen elképzelhetetlen: az utolsó szó az országgyűlésé (parlamentáris köztársaságokban), vagy az államelnöké (elnöki köztársaságokban). Az „eredeti demokrácia” után, Románia kitalálta az „alkotmánybírósági köztársaságot”.

Amely – több évnyi működés után – egyszerűen felfüggeszthet bármilyen törvényt, ezáltal megkérdőjelezve a demokratikus berendezkedést, ahogy Markó Béla fogalmazott. Elvileg például az EU csatlakozási szerződést, a NATO tagsági szerződét, vagy a szólás-szabadságól szóló törvényeket: hiába ratifikálta/fogadta el a parlament, hiába írta alá az államelnök, az utolsó szó a megválasztatlan Alkotmánybíróságé. S döntése ellen nincs apelláta!
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu