Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2020. február 17., 19.05

Aradi újságíró személyiségek (II.)

Írta: Puskel Péter
2012. november 12., 14.49 Hétfõ

Szántó György (1893–1961)

Alig 28 évesen, világháborús fejsérülése miatt látása folyamatosan romlott, mígnem teljesen elvesztette szeme világát.

Ekkoriban költözött Aradra, ahol édesapja, Szántó Zsigmond irodalomtanárként és kritikusként köztiszteletnek örvendett.

Írásait feleségének, Brandeis Adélnek diktálta írógépbe. Ugyancsak neje olvasta fel neki a napi sajtóban megjelent cikkeket, hogy férje mindig tisztában legyen az időszerű eseményekkel.

Szántó 1925-ben a Periszkop avantgárd művészeti szemlével vált ismertté. A mindössze pár számot megélt magazin mégis irodalomtörténeti nyomot hagyott.

Szinte mindegyik aradi lapban közölt. A II. világháború után néhány évre visszaköltözött Aradra, és a Jövőt szerkesztette.

Összesen 37 prózakötete és egy drámája jelent meg. Regényeinek javát aradi évei alatt írta.A kék lovas, a Fekete éveim, a Stradivari a két világháború közötti évek kedvenc olvasmányai közé tartozott.

Feleségét az Írószövetség társszerzőként ismerte el.

Budapesti temetésén Tamási Áron mondott gyászbeszédet.

Helikon-tagsága és József Attila-díja ellenére Szántó György munkásságának értékelésével, helyének kijelölésével adós maradt az irodalomtörténet.

 

Franyó Zoltán (1887–1978)

 

A két szomszédvár, Arad és Temesvár egyaránt magáénak vallja a költő, közíró, szerkesztő, műfordító Franyó Zoltánt, de akár a „Pece-parti Párizs” is igényt tarthat váradi hírlapírói munkájának méltatására.

Alig 23 éves volt, amikor az aradi Függetlenség belső munkatársa lett, majd a Kultúra és a Jövő (1911) időszakos kiadványnak dolgozott.

Nagyváradon is szerencsét próbált, de közbeszólt a háború. A galíciai harctérről haditudósításokat közölt, melyekből félreérthetetlenül kiérződött pacifista szelleme, humánuma.

1923-ban ismét Aradon újságíró, s ez a hivatás élete első szakaszának meghatározó eleme lett. Számos időszakos kiadványnál dolgozott, többek között a Szezon című irodalmi lapnál, de aradi éveinek csúcsa az 1924-ben kiadott Genius avantgárd folyóirat, amely, akárcsak egy évvel később Szántó kísérlete, az Európában modern, új áramlatként megjelenő irodalmi törekvéseknek biztosított fórumot.  

Tevékenyen részt vett a város közéletében. Harctéri emlékeit, bécsi levéltárosi tapasztalatait a Kölcsey Egyesület tagjaival is megosztotta.

Közben a régió számos lapjának volt külső vagy rendes munkatársa. A Genius tiszavirág életű, s az egy évvel később szerkesztett Új Genius se tudott gyökeret ereszteni, pedig tartalmilag magas színvonalon állt.

Kudarcai után az 5 (később 6) Órai Újságot szerkesztette, melyet annak beszüntetéséig (1940) vezetett. A ’30-as években ismét több lapnál dolgozott, sokszor egyidejűleg mindkét városban (Aradon a Reggelnél.) Sőt, a több aradi és temesvári lapot felölelő Lapkiadó Részvénytársaság újságjait is szerkesztette.

Műfordítóként román, német, ógörög és arab költők verseit tolmácsolta. Számos kötetének felsorolására helyszűke miatt nem vállalkozhatunk.

Élete végéig szoros kapcsolatot tartott fenn az aradi újságírókkal és gyakran rándult át első sikereinek és kudarcainak városába.

 

Károly Sándor (1894–1964)

 

Nyomdászként indult, de íráskészsége már a világháború idején megmutatkozott, amikor harctéri tudósításokat közölt.

Hazatérése után az Aradi Közlöny, majd az Aradi (Erdélyi) Hírlap riportere.

A helikoni irodalompolitikával szembeszállva, egyik alapító tagja a rövid életű Erdélyi Magyar Írói Rendnek (EMÍR).

Munkaszolgálatból visszatérése után a Jövő riportere, de egy régebbi, Sztálin-ellenes írásáért eltávolították. Segédmunkásként dolgozott, majd raktárosként ment nyugdíjba. Munkahelyén, az aradi szeszgyárban a műkedvelő mozgalom egyik szervezőjeként próbált kapcsolatot tartani a kulturális élettel.

Regényei: Az 500. emelet, Heten egy szobában,Mosolygó esztendők – Kalandos évek, Én vagyok az út, Hazugság.

A Temesvári Csiky Gergely Színház vitte sikerre az Égből pottyant vendég c. vígjátékát.

 

Olosz Lajos (1891–1977)

 

Az Erdélyi Helikon egyik alapítója, aki az írás mellett nyugdíjazásáig ügyvédi gyakorlatot folytatott Kisjenőn és környékén.

A második világháború alatt a dél-erdélyi magyarság egyik szellemi vezetője, az Aradon megjelenő Havi Szemle szerkesztője.

Az irodalmi arcélű folyóiratra megkülönböztetett feladat hárult egy olyan időszakban, amikor a háborús eseményekre, a bécsi döntés utáni politikai helyzetre fókuszáló dél-erdélyi napilapokat beszüntették.

Az Olosz Lajos publicisztikájából sugárzó mély humánum a hit és a bizakodás erős bástyája ezekben a nehéz, embert próbáló időkben.

Kötetei: Gladiátorarc, Égő csolnakon, Barlanghomály, Szeplőtlen oltár.

Emlékét az 1969 óta működő és a Csanádi János tanár vezette nagyzeréndi Olosz Lajos Irodalmi Kör, valamint a gondozásában, 1994-ben kiadott Bölcsőhely című kiadvány ápolja.

 

Fekete Tivadar (1894–1940)

 

Arad sajtóéletének egyik igen tehetséges, színes életet élő, bohém alakja volt. Pécsen végzett jogi tanulmányait cserélte fel az újságírás kedvéért.

A két világháború közötti aradi sajtó több kiadványánál tartós nyomot hagyott jelenléte. Szerkesztésében jelent meg a Fekete Macska című erotikus revü (1922–1923), amely mindössze nyolc számot ért meg.

Fekete minden műfajban kipróbálta erejét, még operettlibrettót és slágerszövegeket is írt. Maradandót a kortárs román líra nagyjainak fordításával ért el. Szerelmes kert című antológiája 1924-ben jelent meg.

 

Horváth Imre (1906–1993)

 

Mindössze négy évet dolgozott Aradon a pályakezdő újságíró és költő. Városházi tudósításai és riportjai, remek versei az Erdős György vezette Reggelben és a Vasárnap katolikus szemlében jelentek meg. 

Két okból érdemel említést aradi munkálkodása: kenyéradó lapja jelentette meg az Örvény felett (1934) és a Hangtalan beszéd című versesköteteit. Több, később született költeményét aradi tartózkodása ihlette. Saját fogalmazása szerint „A Maros-part volt az én Riviérám, a Vily bár az én Moulin Rouge-om.”

 

Pintér Lajos (1910–2005)

 

Az Erdélyi Hírlap egyik legjobb tollú riportere volt, aki első mentorának Krenner Miklóst tartotta. A lap hatósági szóval történő betiltásáig (1940) e lap kötelékében írta cikkeit.

A háború utáni években a Jövő olvasószerkesztőjeként dolgozott, de a jelentős riportok megírására (pl. Jávor Pál aradi fellépései) őt bízták meg.

Pintér zenei tudását is ügyesen kamatoztatta, különösen életének második szakaszában, amikor Bukarestben élt. Rendszeresen közölt zenekritikát és több tanulmányt Liszt, Bartók, Kodály, Enescu erdélyi és bánsági fellépéseiről. Ő jelentette meg az Aradon kivégzett 13 honvéd főtisztről a háború utáni első erdélyi kiskönyvet (Az aradi 13 vértanú, 1973).

A leghosszabb életű és (talán) a leghosszabb ideig aktív erdélyi újságíróként is emlegetik.

És ez már önmagában se kevés!

 

Papp Andor (1870–?)

 

Arad első fajsúlyosabb művészeti lapját, a Délvidéket szerkesztette, majd az ennek folytatásaként megjelenő Aradi (Erdélyi) Színpad, végezetül a Kis Újság tulajdonosa és egyszemélyes szerkesztője.

A két világháború között hat kiadásban megjelentetett kalendáriumai az aradi magyarság jövőbe vetett hitét erősítették.

Szerkesztői munkája mellett regényeket, verseket, romantikus novellákat írt.

Szépirodalmi munkái: A szív világából, A vörös asszony és más novellák, Befelé könnyezem, A ma nője és más figurák. Köteteinek zöme Aradon látott napvilágot.

 

Krenner Miklós (Spectator 1875–1968)

 

Az erdélyi közírás egyik legnagyobb alakja. Több mint harminc évig élt Aradon, és az igényes, gondolatgazdag publicisztika egyik megteremtője a Trianon utáni időkben. Cikkeit Spectator néven jegyezte.

Az erdélyi utat, a kisebbségi létbe került magyarság feladatait talán senki se fogalmazta meg Kós Károly Kiáltó Szója után olyan árnyaltan, mint dr. Krenner Miklós. A román–magyar hídverés apostola volt.

Aradon jó pár évig az Állami Főreálban, majd a Katolikus Főgimnáziumban tanított történelmet és magyart, utána kizárólag a közírásnak élt, de úgy, hogy magvas gondolatait a Kölcsey-délutánokon – melynek rendszeres előadója volt – bőven megosztotta a hallgatósággal. Az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságíró Szervezetnek igen hosszú ideig töltötte be elnöki tisztjét.

A Függetlenség, a Rendkívüli Újság és az Erdélyi Hírlap munkatársaként írta vezércikkeit, színikritikáit.

Spectator volt az, aki, számos jeles kollégája mellett, a kisember hétköznapi gondjait korproblémává emelte.

1930-ban Kolozsvárra távozott és az Ellenzék munkatársa lett. A háború alatt Budapestre költözött és több fővárosi napilap munkatársaként fejezte be aktív pályafutását.

 

Zima Tibor (1882–1935)

 

Kiváló tollú publicista, aktív közéleti ember. A Függetlenségnél még Spectator árnyékában írta közéleti és gazdasági jellegű cikkeit. Szakértelmének eredményeként nevezték ki az Ipartestület titkárának, ám Krenner távozása után visszatér a sajtóba, ahol az Erdélyi Hírlap vezércikkírója. Kalendáriumokban, időszakos kiadványokban számos gazdasági cikket jelentetett meg.

Jelentős szerepet vállalt a politikai életben. Az Országos Magyar Párt színeiben parlamenti képviselő, majd az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságíró Szervezet aradi tagozatának elnöke.

Szépen ívelő pályáját korai halála törte derékba.

 

                                             ***

Jóval többen megérdemelték volna, hogy felvillantsuk életpályájukat. A sorrend is tetszőleges, a kronológiai és minőségi rangsorolás mellőzésével.  

Talán inkább azok a közírók kerültek reflektorfénybe, akik az irodalmi életben is letették névjegyüket, és ezzel hangsúlyosabbá vált társadalmi szerepvállalásuk.

Nagyvárad és Kolozsvár mellett Arad sajtója mindig a vidék élvonalát képviselte. És ebben az összefüggésben a vidék nem pejoratív, hanem földrajzi fogalom.

Nagy kár, hogy a város nem tudta huzamosabb ideig megtartani tehetségeit. Az ugródeszka szindróma mindmáig felismerhető.

A II. világháborútól napjainkig terjedő időszak se szűkölködik tehetségekben, de az ő pályamérlegük megvonása az elkövetkező nemzedékekre vár.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu