Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. augusztus 09., 10.34
DIURNUS naplójegyzete

Az aktuális és az örök

Írta: · Bodor Pál
2009. október 26., 22.00 Hétfõ

Már mindent kipróbáltunk. Az elmúlt ezer években volt kísérlet új vallás, új haza, új törvény, új államforma meg új zene, stílus, erkölcs, törvény, szokásrend alapítására – azért, hogy jobb legyen az emberiség. 

Jóságos legyen, hűséges, igazmondó, valamivel önzetlenebb, törvény- és másokat-tisztelő stb. Igazából minden kísérletnek volt némi hozama. A nagy jellemek, művek, példák, zenék, történetek hatása hatott a jóra hajlamosakra. Nem tudjuk, nélkülük milyenek lennénk.

Az állagunk – az emberiség átlagos állapota, erkölcse, a szenvedés és az öröm mérlege – nem sokat változott. Némileg módosultak a díszletek, a jelmezek, az épületek – nem sokat módosult a felhők, az égbolt, az óceánok képe, és az emberek lelke.

Persze, ennek semmi keresnivalója a világháló e kis ablakán. Az élet és az ember legfőbb kérdései kikoptak az újságírásból. Az aktuális elfedi az örökkévalót, az alig változót.

A bagdadi (és annyi más) iszonyú tömeghalál – amelyről már alig beszélünk, s ha voltak is számszerű adataink, elfelejtettük valamennyit – a Történelem egyik állandó színterén következett be. Ezer, kétezer, háromezer év múltán bekerül majd az akkori, majdani bibliába, amiként New Orleans, Csehov hajdani Ceylonja, Szumátra, meg a többi özönvíz is. De mindenütt ugyanaz a történelem tombol, mint ezer, kétezer, háromezer évvel ezelőtt. Újságot is úgy kellene írni, hogy mindannyian – szerzők és olvasók – tudatosan átérezzük: az idő egy pillantása vagyunk csupán, de mi dolgozzuk fel, és mi adjuk tovább az Időt az emberiség emlékezetének.

Miközben tudjuk, az emberiségnek állandóan kihagy az emlékezete.

Mindhiába halljuk, olvassuk, éljük át az intéseket – nem okulunk semmiből, nem tanulunk semmiből, pusztítjuk és gyötörjük egymást irgalmatlanul. Holott már – állítólag – rég tudjuk, mi a jó és mi a rossz a világnak és az embernek. Mi azonban ma is csak azt tartjuk szem előtt, amiről azt hisszük, hogy személy szerint jó nekünk. És ez a legszigorúbb, örök aktualitás.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu