Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. január 22., 23.21
DIURNUS naplójegyzete

Mondj akármit

Írta: · Bodor Pál
2009. október 04., 15.46 Vasárnap
– Hej, csak ne lenne olyan zegzugos a világ! Ha mindent elmondhatnék!

– Hát mondd, öreg. Elmondhatsz mindent, ha előttem meg mersz nyílni.
– Már hogy ne mernék. De annyi mondandó rekedt bennem!
– Például?
– Például… Régebb kevés ösvény vezetett felfelé. Megkerülhetetlen volt a politika. Akinek nem voltak komoly fenntartásai, aggályai, avagy meggyőződéséhez éppenséggel illett a hivatali és uralkodó baloldal is, az startolt. Persze, rengetegen kimenekültek a világból, megszöktek messzire, utálkozva meghúzták magukat – tudom. De  startolt  sok értelmes, diplomás fiatal, erélyes, nagyravágyó, kitűnni akaró, aki teljesítményt akart felmutatni… Most mintha nagyobb lenne az ódiuma. Finnyásak lettek a törekvők: a jobbak kerülik a pártpolitikát. Van esély a politikán kívül is, ipari, kereskedelmi, üzleti, tudományos karrierre! Igaz, ha egy mai, nagyra nőtt  politikusnak, ha befut a hatalomba, bizonyos értelemben nagyobb a hatalma, mert nem korlátozzák merev tradíciók… Mégis: a fiatal nagyvállalati elnök-vezérigazgató jövedelme és a mozgási lehetősége is sokkal nagyobb a miniszterénél. Nézd csak, mennyivel kevesebb például a jó szónok, a szellemes, művelt, nagy látókörű fiatal a politikában! 
  Amikor én fiatal voltam, háború előtt és alatt, körünkben nagyon erős volt a romantikus, forradalmi, a keserves igazságokat néha suttogva, néha kiáltva kimondó baloldaliság.  Erdélyben e baloldaliságnak feszes nemzetiségi, kisebbségi, kimondom: magyar hevülete is volt. Már sokszor szó volt róla, hogy miért. Többek között azért, mert a baloldal akkor erélyesen és nyíltan vállalta a nemzeti kisebbségek védelmét. Tudod: a III. Internacionálé, a Komintern  utasítására az RKP a programjában kihirdette, hogy támogatja a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését, beleértve a területi elszakadáshoz való jogukat. Ezt, mint a Molotov-Ribbentrop paktum idején kiderült, Besszarábiára értette Moszkva, de Erdélyben sokan nem arra vélték a húszas években… Most a fiatalok fanyalognak a baloldaltól. Amúgy sem különösebben lelkesedők. Akik mégis azok, hát inkább a nemzeti forróság lepi el őket, érthetően. Ahol a nemzeti érzést elhanyagolták, sőt, keményen elnyomták, ott természetes a felhevült kitörése. Vagyis az ifjúság egy része hedonista és cinikus, lelkét is a pénz és/vagy a gyönyörvágy tölti be – ami egyébként érthető – másik része meg belebolondul valami fanatizmusba. Az utóbbi létező hagyományra, történelmi sémákra, lobogás-vágyra épül. S társul hozzá gyakran, üzemanyagként vagy színezékként, némi gyűlölet is. Mintha szerelemhez is az kellene, hogy miközben Juliskát imádom, Bözsit halálosan gyűlöljem… Sem a fiatal értelmiségiek, sem a fiatal melósok között nem sok a baloldali. S úgy látszik, nincsenek lánglelkű filozófus-prédikátoraink sem, akik a diákság felé hirdetnék, vonzóan, mély társadalmi, gazdasági és nemzeti igazságainkat…

Még sokáig folytatta, és én hagytam, és – engedélyével – ment a magnó…


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu