Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2022. május 18., 00.47

Borúlátó vagyok

Írta: Ujj János
2021. február 01., 16.27 Hétfõ / Arad

Olvasom a lap egyik minapi számában Jámbor Gyula barátom jegyzetét a párizsi klímacsúcsról. Minden szavával egyetértek! Ez az összejövetel is, mint minden eddigi ilyen témájú olyan pilátusi kézmosásnak tűnik. Porhintés a világ szemébe, hadd lássák a jámbor polgárok, hogy bolygónk vezető politikusai foglalkoznak a sárgolyónk jövőjével, aggódnak azért. Közben…

Mondjuk, hogy amikor a velenceiek letarolták a Balkán-félsziget Adria-tenger felöli partvidéke erdeit a saját (gyönyörű) városuk felépítésére, még nem számoltak a következményekkel. A dalmáciai erdők erodált talaja manapság ott fekszik a tengerben, a műhold-felvételeken tisztán kivehető a tengerfenéken. A tisztára mosott fehér karsztsziklák meg kopáran virítanak. Mint ahogy akkor sem számoltak a természetkárosító következményekkel, amikor a hajóépítéshez kivágták a libanoni cédrusokat. Szóval ezeket az emberi tudatlanságból fakadó természetpusztító cselekedeteket a bocsátható bűnök kategóriájába sorolhatjuk.

De mostanság minden fa kivágásának, minden élővíz szennyezésének pontosan tudjuk az ökológiai következményeit. Az egyenlítői esőerdőktől a tajgáig. És ezek a jelenkorban, mindenki szeme láttára pusztulnak. Akárcsak az élővizek. A hatalmas kiterjedésű afrikai Csád, illetve a kazahsztáni Aral-tó két emberöltő alatt szinte eltűnt a térképről. Egy ott, az egykori tó fenekén kialakult homoksivatag közelében nemrég született kisgyermek dajkamesének hiszi nagyapja történetét a több tíz méter mély vízről, amelyen hajók úsztak, s a kifogott halakat a kikötőkben konzervgyárak dolgozták fel! Utódjaink ugyanúgy rácsodálkoznak majd a 20. századi térképekre, mint mi a szaharai barlangokban talált sziklarajzokra a tengeri állatokról és az úszó emberekről.

A most (elvben) elfogadott projektről már vagy másfél évtizeddel ezelőtt hallottunk. A terv szerint több ezer kilométer hosszú erdős, szavannás sávval (milyen széles kenne?) akadályoznák meg a további elsivatagosodást Afrikában. Eltelt vagy tizenöt év, de az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig még egyetlen fa, nemhogy erdő ültetéséről sem érkezett híradás. Ez idő alatt viszont sok ezer, tízezer hektárnyi esőerdőt pusztítottak ki Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsia délkeleti szigetein. Továbbá kiterjedt erdőket szerte a világon. Idehaza, nálunk is. Engedéllyel, vagy nélküle! És ez idő alatt tovább zsugorodott a már említett két tó vízfelülete. És ami a legelszomorítóbb: talán nincs a földgolyón egyetlen olyan ország sem, ahonnan ne lehetne még hasonló példákat említeni.

Hát ezért vagyok (sokadmagammal) borúlátó az említett klímacsúcsok hasznosságát illetően. Annak költségeiből ültethetnének egy hektárnyi erdőt.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu