Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2021. február 24., 22.11
Gárdacsere Washingtonban

Átmeneti időszak

Írta: Chirmiciu András
2021. január 25., 12.58 Hétfõ / Hunyad

Szerdán hivatalosan beiktatták az USA 46. államelnökét, a 78 éves Joseph Biden lett a világ legnagyobb hatalmának a vezetője. Legalábbis elvileg.

A helyzet azonban sokkal árnyaltabb, az USA-ban polgárháborús hangulat uralkodik, inkább amerikai megosztott államoknak lehetne nevezni, mintsem egyesült államoknak.

A törésvonalak mélyek, s szinte minden területre kiterjednek. Alig maradt közös érték, amit kölcsönösen elfogadnak. A jobboldali beállítottságúak szerint az ország továbbra is a korlátlan lehetőségek országa, a balliberálisok szerint viszont a diszkrimináció, a rasszizmus és igazságtalanság megtestesítője. Egyesek szerint mindenáron meg kell őrizni az amerikai jelleg alapját jelentő egyéni boldogulást, mások szerint a közösségek fel kell, hogy karolják az elesetteket, állami beavatkozás révén. Egyesek szerint a hagyományos család alapvető érték, mások szerint létfontosságú a különféle szexuális kisebbségek támogatása, egyeseknek az éghajlatváltozás óriási és azonnali fenyegetés, másoknak viszont lényegtelen kérdés. Egyesek szerint a migráció esély, mások szerint veszély, egyesek szerint az USA nagy történelmi figurái – az országalapító honatyákkal az élen – vitathatatlan nemzeti hősök, mások szerint szörnyűséges rasszisták, kiknek szobrait, emlékműveit minél hamarabb le kell dönteni. A példákat sokáig lehetne folytatni, ami a balosabb, liberális demokrata pártiaknak érték, az a megtestesült gonosz a jobboldali republikánus híveknek és fordítva.

Mindez az intézményekbe vetett bizalmat is aláásta. A két szembenálló társadalmi kategória szerint az intézmények nem a közérdeket szolgálják, hanem a másik fél uralmát. A balliberálisok szerint például a rendőrségben nem lehet megbízni, mivel az a rasszista elnyomás eszköze, azért kellene drasztikusan lefaragni finanszírozását, vagy egyenesen meg kellene szüntetni. Ellenben a jobboldaliak szerint a sajtó, technológiai óriások és az elfogult választási rendszer a hagyományos amerikai értékek elleni fegyverek, melyek ellen küzdeni kell. Immár az önbíráskodás is előfordul, mindkét tábor részéről. Habnak a tortán mindezekre rájön a koronavírus-járvány, amely éppen az USA-ban tombol leginkább. Eddig közel 25 millióan fertőződtek meg és több mint 400 000-en hunytak el, a gazdaság pedig recesszióba esett.

Ilyen ország vezetését veszi át az USA történelmének legidősebb elnöke. Joe Bidennek nem lesz könnyű dolga áthidalni ezen mélységes megosztottságot, ahogy győzelmi beszédében jelezte.

Belpolitikai téren jelentős változások várhatók, a következő négy évben az USA balra tolódik. Hogy nagyon, vagy csak kicsit, az Biden képességeitől függ, hogy mennyire tudja kordában tartani pártjának felerősödött radikális balszárnyát, amely jelentős nyomást gyakorol az elnökre. A társadalmi megbékélés viszont a másik táborhoz való közeledést, azaz jobbosabb intézkedéseket feltételez. Mennyire lesz képes ezeket közös nevezőre hozni az amúgy nagy politikai tapasztalattal rendelkező, ámde gyengélkedő Biden? Aki 1972 és 2008 között szenátor volt, majd 2016-ig Obama alelnöke, tehát belülről jól ismeri az amerikai politikai rendszert. Csakhogy személyes tragédiái – autóbalesetben elvesztette első feleségét és egyéves kislányát, majd évtizedekkel később legidősebb fiát – és életkora jócskán megviselték az új elnököt, sokan szellemi képességeit is megkérdőjelezik. Mi több, előretolt bábnak tekintik, akit kötélen rángat a „mély állam” (deep state).

Alighanem négyéves, tűzoltó jellegű átmeneti mandátumról lesz szó, melynek célja a károk továbbgyűrűzésének megakadályozása lesz, a sebek begyógyítása, az USA világpolitikai szerepének átértékelése és az igazi reformok valószínűleg a 2024-ben megválasztandó utódjára várnak.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu