Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. augusztus 13., 06.19

Demográfiai kilátások

Írta: Chirmiciu András
2022. augusztus 03., 10.26 Szerda

Két rendbeli hosszabbítás után véget ért a népszámlálás. Az első lépésben a lakosság saját magát vehette nyilvántartásba informatikai módszerek révén, a második szakaszban pedig személyesen írták össze az embereket, otthonukban vagy speciális központokban. Mindkét szakaszt meg kellett hosszabbítani, a lakosság nyilvántartásba vétele döcögősebben haladt, mint ahogy elvárták volna, főleg a huszonegyedik század technológiai világában. Az előző népszámlálásoknál nem volt szükség hosszabbításra, noha akkor még nem volt informatikai ön-megszámlálás, a teljes munkát kérdezőbiztosok végezték el.

A lakosság összeírása tehát befejeződött, ezután a begyűjtött adatok feldolgozása következik. Mekkora lesz Románia – és azon belül Erdély – összlakossága, nemzetiségi összetétele és korszerkezete? A kép aligha lesz rózsás, sokkal inkább drámai. A környékbeli előzmények ugyanis erre utalnak. Bulgária például vette a bátorságot, és tavaly októberben, a koronavírus-járvány közepette bonyolította le a népszámlálást. Annak előzetes adatai tragikusak: a népesség a becsléseknél jóval nagyobb mértékben fogyott. Tavaly Bulgáriában 6,5 millió lakost írtak össze, a várt 6,9 millió helyett! Hosszabb távon ez óriási veszteség, a szomszéd ország népessége még 9 millió volt a rendszerváltás idején. Valamivel több, mint három évtized alatt Bulgária népességvesztesége 2,5 millió fő, vagyis a korábbi összlakosság több mint egynegyede! Horvátországban hasonló a helyzet, lakossága 4,28 millióról 3,89 millióra, vagyis 9%-kal csökkent egy évtized alatt, nagyobb arányban, mint az országot roppant fájdalmasan érintő jugoszláv háborúk évtizede idején. Szlovákia inkább kakukktojás, ott a lakosság minimálisan növekedett egy évtized alatt, 5,4 millióról 5,45 millióra.

Románia sokkal inkább Bulgáriához és Horvátországhoz hasonlít, mintsem Szlovákiához. Minden tényező erre utal. Az ország lakossága a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, 1992-ben még 22,81 millió embert írtak össze, tíz évvel később 21,68 milliót, 2011-ben pedig 20,12 milliót. Azóta a tendencia nem változott, sokkal inkább felerősödött.

Mindenekelőtt két tényező nyomán. Kelet-Európa többi országához hasonlóan Romániában a természetes fogyatkozás általános, a születések száma kisebb, mint az elhalálozásoké, s az olló évről évre tovább nyílik. Az utóbbi évtizedben a születések száma megdöntött néhány negatív csúcsot, az elhalálozásokra pedig a koronavírus-járvány is rátett egy lapáttal. Romániának semmilyen népesedés-ösztönző politikája sem volt, Bukarestben jóformán tudomást sem vettek a súlyos kihívásról. A kivándorlás is jelentős, egyes térségekben döbbenetes mértéket ölt, ami ráadásul a fiatalabb, aktív, gyermeket vállaló korosztályt érinti. E tendencia sem változott az előző népszámlálás óta, sőt, talán fel is erősödött.

Számottevő bevándorlás azonban nem volt, egy évtized alatt jó néhány moldovai és ukrán szerzett román állampolgárságot, közülük viszont kevesen telepedtek le Romániába, sokkal inkább az EU nyugati tagországaiba vándoroltak a jobb megélhetés céljából.

Mindezek alapján borítékolható, hogy az összlakosság száma csökken, méghozzá nagy mértékben, s minden valószínűség szerint 19 millió alá esik. Sőt, az sem zárható ki, hogy közelebb lesz a 18 millióhoz, mint a 19-hez. A társadalom elöregedése szintén nyilvánvaló, a népszámlálás csupán arról ad pontosabb képet, hogy az idősek aránya mennyivel haladja meg a fiatalokét.

Erdélyi magyar szemszögből az egyetlen nyílt kérdés a nemzetiségi összetétel alakulása. A románok és a magyarok abszolút száma borítékolhatóan csökken a tágabb értelemben vett Erdély mind a 16 megyéjében, kivétel nélkül. Szinte nyilvánvaló, hogy manapság Erdélyben kevesebb román és kevesebb magyar él, mint 2011-ben. Hogy a két népcsoport közül melyik fogy gyorsabban, az a népszámlálás végeredményekor derül ki. A magyarság aránya enyhén növekedhet néhány megyében, precedens is volt rá: Szilágy és Hargita megyékben a magyarok száma csökkent ugyan, összlakosságon belüli aránya viszont már 2011-ben is nagyobb volt, mint 2002-ben, az ottani románság ugyanis még nagyobb mértékben apadt.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu