Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. július 07., 15.28

Euró-Marshall

Írta: Chirmiciu András
2020. május 28., 17.13 Csütörtök / Hunyad

Ambiciózus válságkezelési és gazdaságélénkítési csomaggal rukkolt elő az Európai Bizottság (EB). A tervezet szerint az Európai Unió 750 milliárd eurós (amiből 500 milliárd szubvenció és 250 milliárd hitel) gyorstámogatást nyújt a koronavírus-járvány sújtotta tagországok gazdasági megmentésére, illetve további 1100 milliárdos többletet különítenek el a 2021–27-es pénzügyi ciklusban. Vagyis Brüsszel összesen 1850 milliárd eurót fordítana válságkezelésre a következő hét évben.

Euró-Marshall terv a javából, végül is arra számítanak, hogy az EU gazdasága 8-12%-kal esik vissza a koronavírus miatt, ami lényegesen nagyobb recesszió, mint a 2009-es 4%. Brüsszel terve ráadásul nagyságrendekkel nagyobb, mint a világháború utáni Nyugat-Európa újjáépítését megalapozó eredeti Marshall-terv. 1948 és 1952 között ugyanis az USA 14 milliárd dolláros hitellel (mai értékben kb. 140 milliárd) segítette Európa újjáépítését. Az EB javaslatból csupán a 750 milliárd eurós gyorstámogatás az eredeti Marshall-terv mintegy ötszöröse-hatszorosa!

Papíron a gazdaságélénkítési csomag nagyszerűnek tűnik, kivitelezhetősége viszont kevésbé. A 750 milliárd eurót az EU szerezné be a nemzetközi pénzpiacokon és osztaná szét a tagállamok között. Legtöbbet a koronavírus-járvány által leginkább sújtott Olaszország (153 milliárd) és Spanyolország (149 milliárd) kapna, Romániának 33, Magyarországnak pedig 15 milliárd jutna. A 750 milliárdból a tagországoknak csak 250 milliárdot kellene törleszteniük, a maradék 500 milliárdot az EU fizetné vissza hosszú lejáratú hitelből. Vagyis a von der Leyen asszony vezette EB felkarolta a múlt héten bemutatott német–francia tervben szereplő 500 milliárd eurós közös EU-s hitel szubvencióként való elosztását, amit a déli tagállamok nagyon erőltetnek, amit megtoldott további 250 milliárd, tagországok által visszafizetendő hitellel. Kérdés azonban, hogy a német–francia tervet elutasító Ausztria, Dánia, Svédország és különösképpen Hollandia elfogadja-e a brüsszeli javaslatot. Az 500 milliárd ugyanis közös teherviselést jelentene, a 250 milliárdos hitelt pedig maguk a tagországok külön-külön is felvehetnék (sőt, még többet), Brüsszel közbenjárása nélkül is. A pénz elosztásával is alighanem gondok lesznek, a déliek szolidaritás címen segítséget várnak el, Magyarország viszont azt nehezményezi, hogy a járványkezelési kudarcot díjazza a járványt szakszerűen kezelő (vagyis kelet-európai) országokkal szemben. Március 8-án a szocialista-kommunista koalíciós spanyol kormány például nagyszabású nőnapi megmozdulást szervezett Madridban, ami a járvány jelentős terjedését és néhány miniszter megbetegedését hozta. Míg Madrid a balos ideológiának való nyilvános hódolatát helyezte a közegészségügy fölé, addig a keleti országokban járványfékező intézkedéseket vezettek be. Miért díjazná Brüsszel anyagilag a segítséget hangosan követelő spanyol kormány ideológiailag túlfűtött felelőtlenségét? Ráadásul a felelős vezetésű országok kárára?

A következő 7 évre szóló 1100 milliárdos többletkiadás is bonyolult kérdés. Az EB annyival növelné az unió költségvetését, vagyis a tagországok összesen annyival kellene megemeljék hozzájárulásukat. Amikor az említett négy takarékos ország még a Nagy-Britannia kilépésével keletkezett jelentős hiány (az EU-s költségvetés közel 10%-a) pótlására sem hajlandók megemelni saját hozzájárulásukat a közös uniós kasszába.

Nehéz, kemény tárgyalások várhatók, ezzel Brüsszelben és az országos fővárosokban is tisztában vannak.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu