Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2022. december 10., 11.58

Fenyegetettség

Írta: Chirmiciu András
2022. november 21., 16.51 Hétfõ

Két emberi áldozatot szedett az a rakéta, amely kedd este csapódott be egy Lengyelország keleti részén lévő faluba. Azóta is tart a vita, hogy oroszok vagy ukránok lőtték ki, mivel a rakéta kelet felől érkezett a határ menti lengyel faluba. Mindkét lehetőség reális: kedden Oroszország példátlanul erős rakétatámadást hajtott végre Ukrajnában, az ország egész területén lévő energetikai infrastruktúrát célozták, beleértve a lengyel határhoz közeli ukrajnai objektumokat is. Nem zárható ki, hogy egy rakéta célt tévesztett, és az ukrajnai célpont helyett néhány kilométerrel arrébb, a lengyel faluba csapódott be. Viszont az is lehetséges, hogy az orosz rakéták semlegesítésére kilőtt ukrán légvédelmi rakéta tévesztett célt, és Lengyelországban landolt.

Varsó és Washington utóbbi változatot tartja valószínűnek, Kijev viszont az előbbi mellett kardoskodott. Amennyiben orosz támadás lett volna, akkor egy NATO-tagország elleni támadásnak minősülne, és akár a NATO katonai válaszlépéséhez vezethetne, berángatva a NATO-t az ukrajnai háborúba. Ezt nyilván senki sem akarja, Biden amerikai elnök ezért is szögezte le kezdettől fogva, hogy véletlen baleset volt, s a lengyelek is hasonló álláspontra helyezkedtek.

Nehogy már egy véletlen baleset, vagy egy ocsmány provokáció világháborúba sodorja az emberiséget! Precedens volt már, Magyarország például egy hasonló eset nyomán lépett be a második világháborúba Németország oldalán a Szovjetunió ellen. A kassai bombázás máig rejtély maradt, a becsapódott lövedékeken lévő ciril betűk alapján a magyar vezetés szovjet támadást kiáltott, s hadat üzent a Szovjetuniónak.

1983 őszén viszont győzött a józan ész, pontosabban egy ember, Petrov ezredes józan esze. Akkoriban a hidegháború jelentősen felforrósodott, az atomháború kirobbanásának veszélye akkor volt a legnagyobb az 1962-es kubai rakétakrízis után. Reagan elnök akkor nevezte a gonosz birodalmának a Szovjetuniót, akkor indította el a csillagok háborúja néven elhíresült űrbéli rakétapajzs-programot, az USA akkor hozta nyugat-európai NATO-bázisaiba az atomtöltettel felszerelt korszerű Pershing-rakétákat, válaszként a szovjetek által nem sokkal korábban Csehszlovákiába és NDK-ba telepített hasonló nagy távolságú rakétákra. Az amerikai lépések és Reagan elnök rendkívül agresszív szovjetellenes retorikája nyomán Moszkvában pattanásig feszültek az idegek a novemberre bejelentett nagy NATO-hadgyakorlatra. Andropov akkori pártvezér – és korábbi KGB-főnök – attól retteget, hogy a nagyméretű NATO-hadgyakorlat csupán álca a Szovjetunió elleni offenzív háború indítására. Holott az Able Archer (tehetséges nyilas jelentésű) hadgyakorlat célja éppen a szovjet atomfegyveres támadás visszaverése volt! A hadgyakorlat során az egyik szovjet radar a Szovjetunió felé irányuló NATO-rakétát jelzett, melyre a katonai protokoll szerint válaszként a szovjetek el kellett volna indítsák saját rakétáikat. A radarállomás akkor éppen ügyeletes főnöke, azonban saját belátása szerint, józan eszére alapozva megszegte a szovjet katonai protokollt, és nem nyomta meg a gombot. Abból indult ki, hogy egy rakéta csak tévedés lehet, vagy a NATO-oldalon, vagy a szovjet jelzőrendszernél. Ha az USA le akarta volna rohanni a Szovjetuniót, akkor nem egy, hanem több száz, vagy ezer rakétát lőtt volna ki egyszerre, hogy minél többet semmisítsen meg a válaszcsapás eszközeiből. Végül a szovjet tiszt megfontoltsága helyesnek bizonyult, kiderült, hogy a radarnál volt a hiba, s ezzel elhárult a világháború veszélye.

Az 1983-as incidens, illetve az 1986-os csernobili katasztrófa nagy hatással volt Gorbacsovra, ezek nyomán szorgalmazta erőteljesen az amerikaiakkal való találkozókon a kétoldalú lefegyverzést, különösképpen az atomfegyverek számának csökkentését. Mihail Szergejevics nem is annyira a Washingtonból vagy Moszkvából tudatosan elindított atomfegyverektől tartott, hanem attól, hogy emberi mulasztás vagy műszaki hiba vezethet a pusztításhoz. A fenyegetettség elhárítására a kölcsönös bizalom a legfontosabb tényező, nélküle mindkét nagyhatalom gyanakvással tekint a másikra, az emberi tévedés esélye pedig növekszik. A kölcsönös bizalomépítés kiemelkedő szerepet kapott Gorbacsov külpolitikájában.

Putyin azonban lerombolta Gorbacsov művét, ellenségként tekint a Nyugatra, tudatosan építette le a bizalmat. S ezt tetézte az Ukrajna ellen indított háborúval. Ezért ő a lengyelországi rakéta-becsapódás erkölcsi felelőse, állítják, teljesen jogosan, a lengyelek. Ha Putyin a békét választotta volna, Ukrajna fölött nem röpdösnének rakéták, egyszerűen nem lett volna minek eltévedni, és ártatlan embereket gyilkolni.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: CH. A. / Szerda, 2022. november 23., 13.09 Válaszoljál rá!

Senki sem akar harmadik világégést, az oroszok sem. Még a kiszámíthatatlan, kolerikus Hruscsov sem merte megnyomni azt a bizonyos gombot, ő is csak blöffölt. Most is csak fenyegetésnek és zsarolásnak használják, pontosabban használták. Októberben ugyanis megjött az ukáz Kínából, hogy fejezzék már be, azóta Putyin és harcias környezete rögtön befogta a pofáját.

Hozzászólt: Bandi Toth / Szerda, 2022. november 23., 11.10 Válaszoljál rá!

András
teljesen be van álva a Baltikum-Lengyel radikális álláspontra. Mindegy,mindenkinek, harmadik világégés árán is, pusztuljon az orosz.
Valahogy eddig az USA sem menne bele, már töbször is lefékezve a baltiak forrófejű meggondolatlan biztonságpolitikájukat.
András nem észleli?
Vagy ezeket kell írni?

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu