Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. szeptember 27., 13.23

Forró ősz

Írta: Chirmiciu András
2020. szeptember 15., 16.51 Kedd / Hunyad

Forró ősz előtt áll Európa, egyre több probléma jelentkezik, miközben a régiekre sincs megoldás.

Év végéig le kellene zárni a Brexitet, ami egyre nehezebbnek tűnik a brit kormány újabb lépései nyomán. A probléma Észak-Írország helyzete, amely egyszerre marad bent az EU-ban és lép ki belőle, amolyan a kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon alapon. Észak-Írország lakosságának valamivel több mint a fele eltökélten brit-párti protestáns, míg a másik fele ugyanolyan elszántan Írország-párti katolikus. A két közösség között véres harcok zajlottak 1969 és 1998 között, s az azóta tartó – még mindig törékeny – béke az autonóm tartomány fölötti szuverenitás-megosztáson alapszik. Egyes hatáskörök a londoni brit kormány kezében maradtak, mások a dublini ír kormányhoz kerültek, végül mások fölött a helyi autonóm kormány rendelkezik. Észak-Írország lakosai szabadon választhatják a brit vagy az ír állampolgárságot (legtöbben mindkettőt), s a tartomány a londoni és a dublini parlamentbe is küld képviselőket. Az Írország és Észak-Írország közötti fizikai határ felállítása akár a két közösség közötti béke végét jelenthetné, ezért az eredeti Brexit-megállapodás szerint Észak-Írország az EU-s vámunió tagja marad. London viszont néhány napja egyoldalúan kiegészítette ezt, miszerint a brit kormány anyagi segítséget nyújthat minden belföldi vállalatnak, beleértve az észak-írországiakat is. Ezt viszont az EU tartja elfogadhatatlannak, mivel tisztességtelen versenyelőnybe részesítené az észak-írországi cégeket a többi EU-s céggel szemben, az unióban ugyanis tilos az állami beavatkozás. A London által egyéb országokkal kötött kereskedelmi szerződések (pl. brit–amerikai, vagy brit–japán) Észak-Írországra is érvényesek lennének, noha a vámunió szerint ott az EU–USA vagy EU–Japán megállapodások érvényesülnének. Az e célra összehívott rendkívüli EU-s csúcson nem sikerült megegyezésre jutni, London elutasította az egyoldalú módosítások visszavonására vonatkozó EU-s ultimátumot, a brit kilépés immár négy éve húzódó problémája tovább gyűrűzik a következő hónapokban is.

Szintén évek óta kezelhetetlen nyílt seb a migráció. A helyzet e téren is súlyosbodik, miután maguk a migránsok felgyújtották az EU legnagyobb táborát, a görögországi Leszbosz szigetén lévő Moriát, s 13 000 ember maradt fedél nélkül. Olaszországban és Máltán szintén elviselhetetlen az illegális migránsok nyomása, amit a koronavírus tovább mélyít. Az EU féléves német elnöksége a migránsügyi paktum létrehozását is tervezi, ami szintén tüskés ügy, tekintettel a tagállamok közötti mély ellentétre a migránskérdéshez való hozzáállás tekintetében. A keleti országok inkább az illegális migráció megállítását tartják megoldásnak, míg a nyugatiak inkább a migránsok beáramlásának szabályozását.

A tengeri határok meghúzása a Földközi-tenger keleti részén újabb probléma, melyet a jelentős földgázlelőhelyek felfedezése idézett elő. Emiatt komoly feszültségek keletkeztek Törökország, illetve Görögország és Ciprus között, ami akár katonai összecsapáshoz is vezethet, főleg, hogy Franciaország és Olaszország nyíltan a görög–ciprusi oldalra álltak.

Belarusz helyzete tovább bonyolítja az EU fejfájását. A fehérorosz lakosság eltökélt a választási csalás elutasítását illetően, a tömeges hétvégi tiltakozások állandósultak, noha Lukasenka karhatalmistái nem bánnak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel, sokakat letartoztatnak közülük, illetve, fizikailag bántalmaznak. Az EU nem nézheti ölbe tett kézzel az alapvető emberi jogok ilyen durva megsértését Európában, viszont nem is állhat ki egyértelműen az ellenzék mellett, Lukasenka propagandagépezete amúgy is EU-s és NATO-s cselszövésnek állítja be a tüntetéseket. Sőt, az eddigi teljhatalmú diktátor tálcán kínálná országát a Kremlnek, csakhogy megtarthassa tisztségét, akár Moszkva korlátozott hatáskörű helytartójaként is.

Oroszország régóta fejfájást okoz Európának, noha e téren változás várható, az ellenzéki vezér megmérgezése kicsapta a biztosítékot Berlinben, Németország végre hajlandóságot mutat az orosz energetikai függőség visszaszorítására (Északi-Áramlat 2 földgázvezeték felmondása), amit az USA és a kelet-európai országok már régóta szorgalmaznak.

Mindezek mellett a koronavírus-járvány terjedése és annak negatív gazdasági mellékhatásai csak hab a tortán.

Fölöttébb forró ősz vár Európára.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu