Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. augusztus 12., 21.31

Gazdaságélénkítés

Írta: Chirmiciu András
2020. július 02., 16.24 Csütörtök / Hunyad

Ambiciózus gazdaságélénkítési tervvel rukkolt elő az Orban-kormány július elsején. A 100 milliárd eurós beruházásokra alapuló tízéves terv korántsem meglepő, éppen ellenkezőleg, az általános tendencia része, számos EU-s tagország már a tavasszal elkészített hasonló gazdaságélénkítési stratégiát, a budapesti Orbán például április elején. Sőt, az EU is 750 milliárd eurós sürgősségi válságkezelési tervet készített májusban, noha annak tagországok általi elfogadása továbbra is kétséges. A koronavírus-járvány ugyanis globális gazdasági válságot okoz, méghozzá lényegesen súlyosabbat, mint a 2008–9-es.

Akárcsak a többi hasonló európai (és USA-béli) gazdaságélénkítési stratégia, a bukaresti Orban-terv is pénzesőhöz hasonlítható. Vagyis jelentős pénzügyi injekcióval szándékozzák fejlődő pályára helyezni a román gazdaságot. Méghozzá tartósan, a terv mindenekelőtt beruházásokra és infrastruktúra-fejlesztésre épül, ami korszakos szakítás lenne az eddigi, mesterségesen felturbózott fogyasztásra épülő ga(rá)zdaságpolitikai „modellel”.

Az Orban-terv tartópillére az infrastruktúra-fejlesztés, erre költenék a 100 milliárdos keret négyötödét. Pontosabban 53,3 milliárdot autópályák, gyorsforgalmi utak építésére, illetve vasút-korszerűsítésre, 7,2 milliárdot egyéb szállítási infrastruktúrára (repülőterek, városi közlekedés, hajózás), további 12,5 milliárdot pedig az energetikai ipar és infrastruktúra korszerűsítésére és fejlesztésére. A megyei és helyhatóságoknak 8,2 milliárdot különítenének el, szintén infrastruktúra-fejlesztésre (víz- és csatornarendszer, megyei és községi utak, stb.). Vagyis elsősorban olyan célokat finanszíroznának, amelyek nemcsak, hogy felemelik a lakosság kényelmét, hanem tartós fejlődést is eredményeznek, versenyképesebbé téve az országot ezáltal. Emellett az egészségügynek is 5,4 milliárdot, a tanügynek pedig 2,1 milliárdot különítenek el, a többi pedig a válságba sodródott vállalatok megmentésére, illetve szociális és ökológiai célokra maradna.

Fölöttébb ambiciózus fejlesztési stratégia! Mintegy 3000 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út építése, szintén 3000 kilométernyi vasút korszerűsítése, 3 regionális kórház építése stb. De hát grandiózus tervekből sosem volt hiány Romániába, azok megvalósításából viszont annál több. Az Orban-terv kapcsán is komoly kérdések vetődnek fel. Mint például a finanszírozás, noha nem az a legaggasztóbb. A 100 milliárd ugyanis tíz évre szól, évi 10 milliárd eurót elvileg elő lehetne teremteni valahogy, főleg, hogy az EU még a válság előtti években is biztosította annak a felét, az uniós válságkezelési stratégiája nyomán minden valószínűséggel többre is számítani lehetne. A maradékot is elő lehetne teremteni, annak ellenére, hogy az utóbbi három év PSD–ALDE-kormányzása olyan volt a gazdaság számára, mint a tatárjárás. Románia nemhogy jó időkben félrerakott tartalékokkal rendelkezne, hanem többletadósságot halmozott fel. A koronavírus-járvány miatt azonban az EU felfüggesztette a költségvetési deficit 3%-os szintjét, vagyis minden ország akkora hiteleket vehet fel a pénzpiacokról, amennyit jónak lát (vagy amennyit elbír).

A legnagyobb kihívás a fejlesztési stratégia gyakorlatba ültetése, tényleges megvalósítása. A rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt Románia összesen 750 kilométer autópályát volt csak képes megépíteni, a következő évtizedben pedig 3000-t terveznek! Amikor eddig sem a pénz volt a legnagyobb probléma, az EU például már 1999 óta támogatja a Szerbiát elkerülő dél-erdélyi autópályát, a tálcán nyújtott pénz ellenére a konkrét munka csak 2011-ben kezdődött el, s a mai napig sem készült el a sztráda a teljes Nagylak–Nagyszeben útvonalon!

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu