Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2021. május 15., 18.20

Húsvét

Írta: Chirmiciu András
2021. április 28., 17.55 Szerda / Hunyad

Húsvét után, húsvét előtt! Megtévesztő? A világ legtöbb részén bizonyára, Erdélyben és más vegyes lakosságú vidékeken viszont megszokott. Ott, ahol a katolikus-protestáns nyugati kereszténység találkozik a keleti, ortodox kereszténységgel. Előbbi ugyanis a Gergely-naptár szerint számítja ki a húsvét időpontját, utóbbi pedig a Julianus-naptár szerint.

A nyugati kereszténység már a tizenhatodik század végétől áttért a Gergely-naptárra, egyházi és világi szinten egyaránt. Az ortodox országok viszont csak a huszadik század elején, az első világháború utáni években tértek át a Gergely-naptárra, legalábbis állami, profán szinten. Ezért ünnepelték november 7-én, a Gergely-naptár szerint az úgynevezett nagy októberi forradalmat. Az ortodox egyházak viszont továbbra is a 13 nap késést felhalmozó Julianus-naptárt használják vallási célokra. Emiatt ünneplik a karácsonyt január 7-én az ortodox világban. A román és a bolgár autokefál ortodox egyházak amolyan köztes, hibrid megoldást választottak: a karácsonyt a nyugatiak használta Gergely-naptár, a húsvétot viszont a Julianus-naptár szerint ünneplik.

A naptár kérdése továbbmélyítette a keresztény felekezetek közötti különbségeket, amelyek de jure az 1054-es nagy egyházszakadással kezdődtek. De facto a római és a konstantinápolyi teológiai iskolák közötti nézeteltérések már jóval korábbiak. Az azóta eltelt majdnem ezer év alatt a nyugati és a keleti kereszténység egyesülése, vagy legalább egymáshoz való közelítése amolyan örök vágy maradt. Jóllehet 1439-ben a végnapjait élő bizánci birodalom császára elfogadta az egyházak egyesülését a római pápa fennhatósága alatt, a röviddel azután bekövetkezett oszmán hódítás megakadályozta a – keleten rendkívül népszerűtlen – egyesülést, melyet az ortodox egyház sosem fogadott el. Később az 1439-es egyezség alapján alakult meg a görög katolikus egyház, amikor a mainál lényegesen nagyobb kiterjedésű Lengyelország és Litvánia rutén ortodox egyháza elfogadta a pápa fennhatóságát, a modellt pedig a Habsburgok is átvették Erdély esetében.

Az időnként fellángoló közelítési kísérletek rendre kudarcot vallottak. Pedig mindkét részről hangsúlyozzák, hogy a nyitás üdvözítő lenne. A húsvét időpontja nagyszerű lehetőség lenne erre. II. János Pál pápa például felvetette, hogy a nyugati és keleti kereszténység együtt ünnepelje meg minden évben a Megváltó feltámadását április első vasárnapján. Középutas javaslatként, mindkét fél számára elfogadható lenne, konkrét lépés a közeledés irányába. Majdnem ezer év megosztottság után!

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu