Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. szeptember 27., 13.09

Húszmillió

Írta: Chirmiciu András
2020. augusztus 11., 11.11 Kedd

Megközelíti a 20 milliót világszerte a koronavírus-fertőzöttek száma – legalábbis hétfő kora délutáni adatok szerint, amelyek óráról órára változnak –, a halálos áldozatoké pedig a 750 000-et. Vagyis a vírus januári megjelenése óta annyian fertőződtek meg, mint Románia teljes lakossága és annyian hunytak el miatta, mint Temesvár, Arad, Nagyvárad és Déva teljes lakossága együttvéve.

(Szerk. megj.: S hogy továbbmenve még precízebb képet alkothassunk: a járvány kezdete óta megfertőződött 20 millió a Föld jelenlegi 7,7 milliárdot meghaladó  lakosságához viszonyítva annak 0,25%-át jelenti, míg a 750 000 elhunyt a Föld összlakosságának 0,009%-át. Azt is tegyük hozzá, hogy naponta átlagban a világon 161 000 ember veszti életét. A járvány kezdete óta, durván számolva márciustól mostanáig, úgy 160 nap alatt a 750 000 elhunyt napi átlagban olyan 1008 COVID-os elhalálozást jelent a világon.)

A koronavírus aggasztó gyorsasággal terjed. Januári megjelenésétől három hónap telt el, amíg a fertőzöttek száma elérte az egymilliót, manapság viszont kevesebb, mint öt nap alatt növekszik újabb egymillióval. A 10 milliós szintet június 27-én regisztrálták, a 20 millióst pedig már augusztus 10-én.

Sovány vigasz, hogy a fertőzések több mint felét három országban regisztrálták: USA (5,2 millió), Brazília (3 millió) és India (2,2 millió), ahol továbbra is a leggyorsabban terjed a kór. Európában még így is több mint 3 millióan fertőzödtek meg. A fertőzöttek valós száma azonban jóval nagyobb, még a fejlett Európában és az USA-ban is, ahol sokat tesztelnek. A harmadik világ szegény és fejletlen országaiban, ahol jóval kevesebbet tesztelnek, a fertőzöttek valós száma a bejelentett esetek tízszerese vagy akár százszorosa is lehet.

Európa sincs tehát túl a koronavírus-fenyegetésen. Noha az új esetek száma aggasztóan növekszik, a helyzet mégis valamivel jobb, mint tavasszal. A második hullám már nem érte felkészületlenül Európát, időközben szinte minden ország ellátta magát maszkokkal, fertőtlenítőkkel, orvosi védőfelszerelésekkel és lélegeztetőgépekkel, a szakemberek pedig tapasztalatra tettek szert. A másik jelentős változás, hogy míg tavasszal főleg az idősebb korosztály fertőződött meg (a regisztrált esetek jelentős része öregotthonokban volt), ami Nyugaton rémisztőn magas elhalálozási rátát eredményezett, most inkább a fiatalabb korosztály az érintett. Ez ugyan kisebb elhalálozással jár, hiszen a fiatalabb szervezet jobban ellenáll a vírusnak, de mégis roppant veszélyes lehet, mivel a fiatalok megfertőzhetik idősebb hozzátartozóikat.

A május óta bevezetett folyamatos enyhítések és főleg a mozgáskorlátozások feloldása elősegítette a járvány terjedését, mindenekelőtt a fiatalok körében. Számos európai országban – köztük Romániában – megfordult a tendencia. A márciusi és áprilisi növekedés után májusban és június első felében jelentősen visszaesett a járvány, június második felétől viszont ismét fokozódik. A védőoltás kifejlesztéséig – melyre idén kevés reális esély mutatkozik – a járvány terjedését csak egyféleképpen lehet kezelni, társadalmi távolságtartással és a fertőzöttek fizikai elszigetelésével. Más megoldás egyszerűen nincs. Nyájimmunitásra nemigen lehet számítani.

(Szerk. megj.: A COVID-dal szemben akkor lenne meg a nyájimmunitás egyes kutatók szerint, ha a lakosság 70%-a védett lenne, akár védőoltás, akár a vírussal való megfertőződés útján. Ez – a nagy számoknál maradva – a föld lakossága esetében 5,39 milliárd személyt jelentene, akiknek át kellene esniük a betegségen, vagy/és védőoltást kellene kapniuk.)

Csakhogy a lakosság egyre kevésbé hajlandó elfogadni a fizikai távolságtartást, főleg a fiatalabbak és a középkorúak ellenzik személyes mozgásszabadságuk drasztikus korlátozását.

A tavaszihoz hasonló teljes karanténra egyelőre nem lehet számítani, esetleg ősszel, ha a járvány nem csitul le addig. A nyári jó időben nehéz milliókat otthonfogságra kényszeríteni, nehezebb, mint ősszel, esős, hidegebb időszakban. Arról nem is beszélve, hogy a társadalmi érintkezések korlátozása csak fokozná az amúgy is évtizedek óta precedens nélküli gazdasági mélyrepülést, illetve teljes ágazatok (turizmus, légi forgalom stb.) megbénulását.

Egyelőre csak a lakosság felelőssége tudná megfékezni a járvány terjedését. Kérdéses, hogy az európai fiatalok és középkorúak mennyire hajlandók önkéntesen korlátozni saját mozgásszabadságukat, szüleik és nagyszüleik nemzedékére való tekintettel.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu