Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. november 29., 05.02
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas

Közérdek és egyéni szabadságok

Írta: Chirmiciu András
2021. február 22., 16.41 Hétfõ / Hunyad

Koszorúzással, faültetéssel és egyházi szertartásokkal emlékeztek meg vasárnap Olaszországban a modern háború első európai áldozatára. Egy éve Európa is háborúban áll, háborúban a koronavírussal. A Kínában rejtélyes módon megjelent vírus tavaly februárban jelent meg Európában, s a hónap végére már áldozatot is szedett. Néhány nap múlva nálunk is sor kerül az első évfordulóra, Romániában 2020 február 26-án regisztrálták az első koronavírusos fertőzést.

Egy év alatt a járvány több mint 790 000 áldozatott szedett a vén kontinensen (s majdnem két és fél milliót világszerte). Nagy veszteség, bármilyen háború, amely ennyi áldozatot szedne egy év alatt, kétségtelenül történelmi katasztrófának minősülne. A koronavírus ostromállapotba kényszerítette Európát, tavaly márciusban jóformán az egész kontinens bezárkózott, szinte minden országban kijárási tilalmakat rendeltek el a hatóságok, a lakosság pedig otthonfogságba került. Mint annak idején a fegyveres ostromlók elől várakba bezárkózó elődök az előző évszázadokban.

A járvány mindent felülírt, drasztikusan megváltoztatta Európa – és a világ – arculatát és prioritásait, szinte minden téren. Később országtól függően a hatóságok enyhítették a korlátozásokat, majd ismét szigorításokat rendeltek el. Jóllehet december legvégén elkezdődött a beoltás, s annak eredményei bizalomra adnak okot, egy év után egyetlen európai országban sem állt vissza a járvány előtti élet, mindenütt érvényben maradtak kisebb-nagyobb korlátozások. Mindezek nyomán életvitelünk is drasztikusan megváltozott, az emberi kapcsolatok mindenütt megváltoztak, a családi és baráti összejövetelek visszaestek, a távmunka felerősödött, miközben a korábban ismeretlen arcmaszk általánosan elterjedtté vált.

Egy év alatt Európa megoldást talált a járvány okozta példátlan gazdasági válságra (750 milliárd eurós visszaállítási alap), tudományos fegyvert is kifejlesztett a koronavírus ellen (többféle oltás), az egyéni szabadságok és a közérdek közötti egyensúly kérdésében azonban távolról sincs konszenzus.

A hatósági korlátozások ellen számos országban tiltakoztak/tiltakoznak különböző társadalmi csoportok. Az egyéni szabadságjogok nevében. A hatóságok viszont a tágabb közérdekre, emberi életek megmentésére hivatkoznak. Az ellentét gyakran jogi fórumok elé kerül, több országban fordult már elő, hogy bíróságok érvénytelenítettek helyi korlátozásokat, máskor/máshol viszont jóváhagyták. Az erkölcsi dilemmára nem született válasz, a keserű történelmi tapasztalatok fokozzák a problémát. A huszadik században többször is a közérdekre hivatkozva korlátozták az állampolgárok egyéni szabadságát, sőt, a két nagy diktatúra (kommunizmus és fasizmus) egyenesen sárba tiporta. Ennek nyomán a másik véglet került előtérbe, Nyugaton 1945 után, Keleten pedig 1989 után a személyes szabadságjogok abszolút kibővítése jóformán megkérdőjelezhetetlenné vált, a közérdeknek pedig csak alávetett szerep jutott. A koronavírus azonban ezt is megkérdőjelezte, nyilvánvalóvá vált, hogy a közérdek (emberi életek megmentése) megköveteli az egyéni szabadságok korlátozását. Meddig? Hogyan? Milyen körülmények között? A kérdések válaszolatlanul maradtak egy évvel a pandémia beköszönése után.

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu